Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-11 / 58. szám, péntek
4 Közélet ÚJ SZÓ 2011. AAÁRCIUS 11. www.ujszo.com Schiffer András, a Lehet Más a Politika frakcióvezetője: A magyarországi pártoknak önmérsékletet kell tanúsítaniuk, amikor átlépik a határt Ne Budapestről osszák az észt a határon túlra! Schiffer András szerint az válasszon, aki viseli a következményeket (TASR-felvétel) A szlovák államnyelvtörvény és az állampolgár- sági törvény körüli huzavonát az Európai Unió szégyenének tartja. Szerinte fontos a határon túli magyar közösségek identitástudatának és érdekképviseletének támogatása, de elutasítja, hogy Magyarország döntse el, Romániában vagy Szlovákiában mi a helyes. Schiffer Andrást, a Lehet Más a Politika frakcióvezetőjét egyebek között a magyar nemzetpolitika lehetőségeiről kérdeztük. VERES ISTVÁN Önök meglehetősen élesen bírálják a jelenlegi magyar kormány nemzetpolitikáját. Nem tartom helyesnek, ha Budapestről próbálják osztani az észt, akár Felvidéken, akár Erdélyben. Ha a magyar belpolitika beszüremlik a határon túli magyar politikába, annak a végeredménye a kinti magyarság megosztása, ez pedig gyengíti a magyarság érdekérvényesítését a határon túl. Mit csinál rosszul Budapest? A magyarországi pártoknak önmérséldetet kell tanúsítaniuk, amikor átlépik a határt, és tartózkodniuk kell attól, hogy hatalmi eszközként használják fel a határon túl élő magyar kisebbségeket. Rendkívül károsnak tartjuk, ha a magyarországi politikai erők megpróbálnak a határon túli magyar politikai viszonyokba beavatkozni. Önök szerint milyen lenne a korrekt hozzáállás? Ha a magyarországi pártok valamennyi határon túli magyar erővel egyenrangú viszonyt próbálnának fenntartani, egyenlő mércével mérnék őket, és nem próbálnák kioktatni a határon túli magyar szervezeteket. Ezt nemrég elmondtuk a nagyváradi RMDSZ- kongresszuson is. Eredetileg meg szerettem volna kérdezni, hogy az LMP- hez az MKP vagy a Híd ideológiája áll-e közelebb. Az elmondottak fényében a kérdés feleslegesnek tűnik. így van. Azonosan viszonyulunk mindenkihez. Az imént fejeztük be a tárgyalást a Magyar Koalíció Pártjával, most megyünk a Hídba. Hogy látja az LMP a kettős állampolgárság témája kapcsán beállt szlovák-magyar patthelyzetet? Az Európai Unió szégyene, ami ebben a kérdésben jelenleg zajlik. Elfogadhatadan, irracionális, és szerintem száz-kétszáz évvel ezelőtti gondolkodásmódot tükröz, ha az egyik ország a másik ország állampolgársági törvénye miatt szankciókkal próbál élni a saját polgáraival szemben. Teljesen elfogadhatatlan és érthetetlen a szlovák álláspont. Mire számítanak önök? Azt várjuk, hogy az Európai Unió keményen lépjen föl és foglaljon állást a kulturális identitásválasztás szabadsága mellett. Egyik elsőrendű célunk egyébként is a természeti és kulturális örökség védelme. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy ország, mint ma Szlovákia, megpróbálja megakadályozni, hogy a területén élő nemzeti kisebbségek közösségei megőrizzék azonosságtudatukat. Elkötelezettek vagyunk a kulturális autonómai tekintetében. A magyar állampolgársági törvényt tavaly az LMP megszavazta, az állampolgársághoz járó választójogot viszont elutasítják. A Magyar Köztársaság területén állandó lakhellyel nem rendelkező'személyeknek nem adnánk választójogot, az előbb elmondottakból kifolyólag. Amikor azt mondjuk, hogy Budapestnek tartózkodnia kell attól, hogy igazságot osszon akár Erdélyben, akár a Felvidéken, azt tartjuk szem előtt, hogy azoknak van joguk választani, vagyis részt venni a döntésekben, akik a döntések következményeit viselik. Vagyis csak az szavazhasson, aki az adott helyen adózik. Nem csak az adófizetésről van szó, említhetnénk egészségügyi, rendészeti, nyügdíjü- gyi vagy bármilyen más szabályokat. Ezek miatt helyes, ha állandó lakhelyhez kapcsolódik a választójog. Magyarországon jelenleg készül az új alkotmány. Az önök pártja viszont egyre jobban hangoztatja, hogy ebben nem kíván részt venni. Miért? Tavaly októberben végleg kihátráltunk ebből a folyamatból, mivel a Fidesz nyíltan szembement a demokratikus alkotmányozás elveivel. Megfogalmaztuk, hogy szerintünk melyek a demokratikus alkotmányozás feltételei. Ezek egyébként nem a mi feltételeink, hanem szerte a világon a demokratikus országokban az alkotmányozás alapvető feltételeinek számítanak. Konkrétan mit kifogásolnak a Fidesz hozzáállásában? Az említett alapelvek egyike, hogy az emberek részt vehetnek az alkotmányozási folyamatban, egy másik pedig az, hogy a többség tisztelje az alkotmányosságot, ne gondolja azt, hogy a többségi uralom korlátlan lehet. Erre többször felhívtuk a Fidesz figyelmét, viszont ők ezt nem voltak hajlandóak elfogadni, így nem tudunk együttműködni velük. A következő három év valószínűleg próbára teszi a jelenlegi kormánypártok népszerűségét. Az előzőkben nyolc évig kormányzó szocialisták ereje megroppant. Hogy látja az LMP szerepét a következő években? Rövid távon nem lehetett és nem lehet más a célunk, mint hogy a tavalyi támogatottságot stabilizáljuk. Ez, úgy tűnik, sikerült, az LMP-t ugyanolyan, ha nem egy kicsit jobb eredménnyel mérik a közvéleménykutatások, mint a tavaly áprilisi választások előtti héten. Arra számítok, hogy a számok év vége felé lassan növekedésnek is indulhatnak. Melyek a hosszabb távú célok? A ciklusfelezőn, másfél év múlva egy kormányképes alternatívát szeretnénk nyújtani. Vagyis ha jól értem, továbbra is tartani kívánják a „tisztes távolságot” mind az MSZP-től, mind a Fidesztől. így van. Minden körülmények között törekedni fogunk arra, hogy önnálló pólusként legyünk jelen a magyar politikában. A határon túli magyar állampolgárok országgyűlési képviseletének technikai részleteiről fél éven belül, az alkotmányozás után születhet döntés Nyilvántartás - lakcímkártyát kapnak a honosított magyarok ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Nyilvántartásba veszik a 2011. január 1-jét követően kedvezményesen honosított, és Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező polgárokat annak a törvénymódosító-javaslatnak az értelmében, amelyet hétfőn fogadott el a magyar Országgyűlés. Az érintettek személyi azonosítót és lakcímet tartalmazó okmányt kapnak. Anyánk neve zárójelbe kerülhet A változtatások azért váltak szükségessé, mert az egyszerűsített honosítás bevezetésével megszűnt az az általános követelmény, hogy a magyar állampolgárság megszerzésének előfeltétele a magyarországi lakóhely. Ennek következtében jelenleg nincs olyan hatósági nyilvántartás, amelynek segítségével a honosítot- takról megbízható adatok állnának rendelkezésre. A módosítások értelmében az érintetteket az állampolgársági ügyekben eljáró szerv elektronikus értesítése alapján hivatalból induló eljárás keretében vennék nyilvántartásba, a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők részére személyi azonosítót és lakcímet tartalmazó okmányt adnának ki. Ha az adatok között szereplő külföldi helységnek volt hivatalos magyar elnevezése, a honosítási eljárás során azt az elnevezését kell használni (tehát például Košice helyett Kassát). Az igénylő kérelmezheti, hogy a külföldi helységnév egykori hivatalos magyar elnevezése mellett a külföldi helységnek az illető országban jelenleg hivatalos elnevezését is tüntessék fel a lakcímokmányon, zárójelben. Kérhetjük anyánk nevének magyar nyelven, zárójelben való feltüntetését is, amennyiben az anya nevét bármilyen, Magyarországon vagy külföldön kiállított hivatalos okiratban (például a magyar igazolványban) magyar nyelven korábban feltüntették. Csíkszereda, Szabadka és Kolozsvár vezet Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint a januári indulás, tói március 2-áig a külképviseletekre 14 750 honosítási és 5795 névmódosítási kérelem érkezett. A legnagyobb forgalmat a Csíkszeredái, a szabadkai és a kolozsvári főkonzulátus bonyolította le. Csíkszeredában több mint 21 ezer, Szabadkán több mint 13 ezer, Kolozsvárott több mint 11 ezer előzetes jelentkezést regisztráltak, és napi 150-300 új ügyfél jelentkezik. Németh elmondta, e hónap végétől az útlevélkérelmek befogadása is megkezdődhet a külképviseleteken. „Megteremtettük a feltételeit annak, hogy a külhoni magyarok nevüket és szülőhelyüket is visszakaphassák”-jelentette ki. Az első ünnepélyes eskütételek március 14-én és március 15-én lesznek Kolozsvárott és Csíkszeredában, Szabadkán, majd március 16-án Berlinben, Londonban és Torontóban. Mára már biztosnak mondható, hogy Magyarország a kettős állampolgároknak is biztosít majd választójogot. Ezzel kapcsolatban csak egyhangú nyilatkozatok hangzottak el az elmúlt hónapokban a kormánypolitikusok részéről. Nincs másodosztályú magyar állampolgár Nincs első- és másodosztályú magyar állampolgár, ugyanazok a jogok illetnek meg mindenkit, jelentette ki a héten Kövér László, az Országgyűlés elnöke. ,A nem Magyarországon élő magyarok parlamenti képviseletének formáját azonban még ki kell dolgozni” - figyelmeztet Kövér. A politikus szerint két lehetőség képzelhető el: az egyik megoldás alapján a külhoni magyar állampolgárok csak pártokra voksolhatnának, egyéni képviselőkre nem, mert annak feltétele a magyarországi állandó lakhely. Arra is van azonban európai példa, hogy az anyaországon kívül élő állampolgárok speciális választójogi megoldással maguk közül delegálnak képviselőt a parlamentbe, közölte a házelnök. A határokon kívül élő magyar állampolgárok országgyűlési képviseletének technikai részleteiről fél éven belül, az új alkotmány elfogadását követően születhet döntés, tette hozzá, (vps, MTI)
