Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-10 / 57. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2011. MÁRCIUS 10. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Az OKAY idén is terjeszkedik Pozsony. A műszaki cikkeket árusító OKAY üzletlánc a múlt héten Eperjesen nyitotta meg legújabb üzletét, amivel a társaság boltjainak a száma elérte a 29-et. „A privigyei és liptószent- miklósi üzletünket követően az idei első negyedévben ez már a harmadik új boltunk, ami jól szemlélteti az egyre erősödő szlovákiai pozíciónkat” - nyilatkozta Ludék Kováč, az OKAY Holding marketingigazgatója, aki szerint az elkövetkező időszakban azokban a járásokban szeretnének terjeszkedni, ahol eddig még nincsenek üzleteik. A társaságnak jelenleg 6 üzlete van Zsolna megyében, 5-5 Trencsén és Nyitra megyében, 4-4 Nagyszombat és Kassa megyében, 3 Eperjes megyében, egy pedig Besztercebánya megyében. A központjuk Pozsonyban található. (ú) Több gépkocsit vásároltunk Pozsony. Az elmúlt hónapban 5243 személygépkocsit és kis haszonjárművet adtak el Szlovákiában - derül ki az Autóipari Szövetség (ZAP) elemzéséből. Februárban ezek szerint 21,6 százalékkal nőtt az eladott gépkocsik száma az elmúlt év azonos időszakéhoz képest. A gazdasági válság előtti színvonaltól azonban még mindig jócskán elmaradunk, hiszen 2008 februárjában csaknem 29 százalékkal több új autót vásároltak, mint idén. (SITA) A cseh átlagbér 23 951 korona Prága. Tavaly a cseh bérek átlagosan 463 koronával (19 euró) nőttek, a 2010-es országos átlagbér pedig elérte a 23 951 koronát (987 euró) - jelentette tegnap a Cseh Statisztikai Hivatal. Ha figyelembe vesszük a pénzromlás ütemét, akkor reálértéken számolva 0,5 százalékos bérnövekedésről beszélhetünk. Csak egybevetésül: Szlovákiában a tavalyi átlag- kereset 769 euróra rúgott, azaz nyugati szomszédunk e téren több mint 200 eurót kitevő lépéselőnnyel rendelkezik. Visszatérve Csehországhoz, az állami alkalmazottak keresete átlagosan 142 koronával csökkent, de még így is elérte a 24 289 koronát (1001,6 euró). (MfD) Magyar büdzsé: brutális hiány? Budapest. 4-5 milliárd dollár, azaz 800-1000 milliárd forint hiányzik az idei magyar költségvetésből - írja a Népszabadság. A lap értesülése szerint „a kormányfő környezetében már év eleje óta ekkora összeggel kalkulálnak”. A jelenleg betervezett államháztartási hiány nagyságrendjéhez mérhető feszültség van a büdzsében, amit ha nem sikerül kezelni,, akkor az előirányzat duplája lenne év végén a deficit - olvasható a lapban. Az állam- háztartás - helyi önkormányzatok nélküli - 2011. február végi hiánya 559,7 milliárd forintra teljesült, mely az éves előirányzat 81,4%-át jelenti. Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Reutersnek közben elismerte, hogy 3-3,5%-os növekedéssel számol a magyar kormány a 2013-15-ös időszakban, miközben a Széli Kál- mán-terv előtt még 5 százalékos növekedésről-beszélt a gazdasági tárca. (NSZ) Veszteséges a szlovák OTP Pozsony. A 2009-es 24,52 millió eurós veszteséget követően az OTP Banka Slovensko még a tavalyi évet is 3,5 millió eurós mínusszal zárta. A pénzintézet szerint a gazdasági válság miatt romlott a hitelállományuk, miközben egyre kevesebb új üzletet sikerült kötniük. Emiatt nagyobb összeget kellett fordítaniuk a kockázatkezelésre. Időközben azonban sikerült letisztítaniuk a hitelállományukat, idén így növelhetik a működési bevételeiket, és az évet már nyereséggel zárhatják. (SITA) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYOM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8590 Lengyel zloty 3,9801 Cseh korona 24,290 Magyar forint 272,88 Horvát kuna 7,3939 Román lej 4,1902 Japán jen 115,14 Svájci frank 1,2920 Kanadai dollár 1,3481 USA-dollár 1,3928 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,43-1,35 25,03-23,57 285,22-260,66 OTP Bank 1,43-1,35 25,05-23,63 280,85-264,56 Postabank 1,44-1,34 25,19-23,49Szí. Takarékpénztár 1,44-1,34 24,99-23,61 285,78-261,16 Tatra banka 1,42-1,35 24,97-23,70 283,89-262,31 Dexia banka 1,43-1,35 24,86-23,60 279,71-265,53 Általános Hitelbank 1,43-1,35 25,00-23,62 285,18-260,62 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A lakás-takarékpénztárak jelenlegi kínálata még nagyobb eladósodásra ösztönzi az embereket Változások a lakáshitelezésben Jelzáloghitel felvétele. Az állam erősíteni szeretné az ügyfél tárgyalási pozícióját. (Miroslava Cibulková felvétele) Pozsony. A közeljövőben újabb változásokra számíthatunk a lakáshitelezésben, a kormány ugyanis tegnap rábólintott a pénzügyminisztérium erről szóló javaslatára. A tárca a jelzáloghitelezés és a lakás-takarékpénztárak működésének feltételeit is módosítani kívánja. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A szlovákiai bankok által kínált jelzáloghitelek az egyik legdrágábbnak számítanak az egész eurózónában - nyilatkozta a tegnapi kormányülést követően Ivan Miklós pénzügyminiszter, aki szerint a klasszikus jelzáloghitelek esetében az átlagos kamatszint nálunk 5,7% körüli, miközben az eurózónás átlag 3,8 százalékos. „A bankok természetesen azt állítják, hogy ezt nem lehet összehasonlítani, mivel az egyes országok ügyfeleivel kapcsolatos kockázatok nagysága eltérő, ennek ellenére látok esélyt a csökkenésre” - állítja a pénzügyminiszter. A pénzügyminisztérium szerint emellett a régebbi jelzáloghitelek állami bonifikációja indokolatlanul magas, miközben a banki ügyfelek tárgyalási pozíciója az új kamatszint meghatározásánál rendkívül gyenge. E problémák megoldása érdekében március 15-ig egy, a tárca szakembereiből és a bankok képviselőiből álló munkacsoportot hoz létre. A tárca a bankok megjegyzéseit is figyelembe véve, június végéig kidolgozza a változásokhoz szükséges törvénymódosító javaslatokat. Miklós úgy véli, a bankoknak ki kellene dolgozniuk egy általános képletet, amellyel átláthatóbb módon számíthatnák ki az ügyfeleknek az új kamatokat a kamatszint fixációjának lejártát követően. A tárca elképzelései szerint a jelzáloghiteit igénybe vehetnénk egy régebbi jelzálogkölcsön visszafizetésére is, emellett azt is szorgalmazza, ha a fixáció lejártát követően egy összegben szeretnénk visszafizetni a hitelt, akkor ezért a bankoknak nem szabadna külön díjat számlázniuk. A klasszikus jelzáloghitelekre nyújtott állami támogatást már 2005 januárjától megszüntették, manapság azonban az állam még mindig fizet a korábban felvett hitelek után, amelyek esetében az állami támogatás mértéke eléri a 6%-ot is. Manapság havonta még mindig 1,1 millió eurót kénytelen kifizetni az állam az ilyen hitelekre. „A minisztérium már kikérte a bankoktól az ilyen hitelekről szóló adatokat, és az elemzést követően megtesszük a javaslatainkat” - állítja a pénzügy. A lakástakarékoskodás terén az elmúlt időszak egyik leglátványosabb változásának a pénzügyminisztérium azt tartja, hogy jelentős mértékben megugrott az áthidaló hitelek száma. „A lakástakarékoskodás lényege maga a takarékoskodás, vagyis a szabályoknak is erre kellene ösztönözniük az embereket. A lakás-takarékpénztárak jelenlegi kínálata azonban nem erre, hanem épp ellenkezőleg, az újabb eladósodásra ösztönzi az embereket” - vallják a pénzügyminisztérium elemzői. A tárca ezért azt szorgalmazta, hogy szabják meg az áthidaló hitelek arányát. A pénzintézetek azonban ezzel nem értettek egyet, mivel súlyos károkat okozna a lakástakarékoskodás rendszerében. Problémát jelent az is, hogy a lakás-takarékpénztárak által beszedett illetékek csaknem elérik az állami prémium összegét. A jövőben ezért határt szabnának az illetékek nagyságának. Az utóbbiak nem haladhatnák meg az éves állami prémium 20%-át. (mi, SITA) Egy földszintes családi ház esetében a költségek az év elejéhez képest nagyjából 100 euróval nőttek Tartósan drágul a lakóházak hőszigetelése ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kőolaj világpiaci árának a drasztikus növekedése nem csupán a sofőrök életét keseríti meg, a polisztirol hőszigetelő lemezek drágulása miatt ugyanis mélyebben a zsebükbe kel nyúlniuk azoknak is, akik a házuk hőszigetelését mostanra halasztották. Egy földszintes családi ház 15 centiméteres hőszigetelő lapokkal történő szigetelése az év elejéhez képest nagyjából 100 euróval drágult. Mindez a növekvő kőolajárak számlájára írható, ami miatt a polisztirol is többe kerül. Míg tavaly egy 10 centiméter vastagságú homlokzati hőszigetelő lemezhez kevesebb, mint 2,50 euróért juthattunk hozzá, manapság ez meghaladja a 2,70 eurót. Az árugrás azért is rendkívüli, mivel a sokéves tapasztalatok szerint a polisztirol ára az építési szezonon kívül, vagyis a téli hónapokban nem szokott nőni. Az áremeléseknek azonban ezzel még nincs vége, és a kereskedők - a növekvő kőolajárakra és az építési szezon beindulására hivatkozva - az elkövetkező hetekre újabb 10%-os drágulást jósolnak. Ha az előrejelzések valóra válnak, egy nyolcemeletes, emeletenként 6 lakással rendelkező, a külső felületén 2500 négyzet- méteres panelház hőszigetelése az elmúlt évhez képest 1050 euróval lesz drágább. Szlovákiában a legolcsóbban két évvel ezelőtt lehetett szigetelni a lakóházakat, amikor a gazdasági válság miatt visszaestek az építőipari cégek megrendelései, így kénytelenek voltak csökkenteni az áraikat (átlagosan 2,20 euróra). A válság előtti időszakot tekintve azonban még manapság sincs okunk a panaszra, hiszen 2008-ban egy ugyanilyen hőszigetelő lemezhez még 3,75 euróért juthattunk hozzá. (P, mi) A Plus 7 dní lap próbavásárlásai szerint 2007-ben 11%-kal voltak drágábbak az alapélelmiszerek Élelmiszerárak régiónk országaiban Élelmiszer Szlovákia Magyarország Csehország 2007 2010 2007 2010 2007 2010 Kenyér (1 kg) 0,76 0,99 0,67 1,10 1,14 1,63 Tej (11) 0,79 0,79 0,46 0,73 0,85 0,61 Vaj (250 g) 1,98 1,39 0,57 2,00 0,61 1,02 Cukor (1 kg) 1,06 0,89 0,30 0,69 0,82 0,94 Kifli (10 drb.) 0,63 0,60 0,72 0,66 0,78 0,61 Burgonya (3 kg) 1,10 2,07 0,75 2,58 1,41 1,71 Liszt (1 kg) 0,43 0,42 0,35 0,62 0,41 0,28 Tojás (10 drb.) 1,22 1,19 0,75 1,30 0,98 0,81 Csirkemell (1 kg) 6,61 4,70 3,35 4,58 6,14 5,27 Só (1 kg) 0,33 0,17 0,17 0,36 0,18 0,16 Együtt 14,91 13,21 8,09 14,62 13,32' 13,04 Változás-11% +81%-2% Megjegyzés: Az árak euróbán vannak feltüntetve. (Forrás: +7dní) Fico idejében sem volt olcsóbb Pozsony. „Az elmúlt öt év legnagyobb szlovákiai árugrásáért, ami az Európai Unióban a legnagyobb drágulásnak számított, elsősorban a jobboldali Radičová-kormány a felelős” - kommentálta Robert Fico ex- kormányfő, a Smer elnöke a statisztikai hivatal januári inflációs adatait, kiemelve, hogy ha rajtuk múlna, ma olcsóbban vásárolhatnánk. A Plus 7 dní hetilap által elvégzett próbavásárlások azonban ennek az ellenkezőjéről tanúskodnak. A hetilap legutóbb a Fico-kormány idején, 2007-ben végzett próbavásárlást nálunk és a szomszédos országokban, amit az elmúlt napokban megismételt. Ebből kiderül, hogy az alapélelmiszerekért még idén is 11%-kal kevesebbet fizetünk, mint az üzletláncokkal kemény csatákat vívó baloldali Fico-kormány idején, miközben Csehországban csak 2%-kal csökkentek az árak, Magyarországon pedig 81 százalékos árugrást regisztráltak az említett időszakban. Tény viszont, hogy Lengyelországban máig olcsóbbak az alapélelmiszerek, mint nálunk, a feltüntetett termékekért északi szomszédunknál 12,57 eurót kell fizetni, (mi)
