Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)

2011-03-09 / 56. szám, szerda

16 Régió-hirdetés ÚJ SZÓ 2011. AAÁRCIUS 9. www.ujszo.com A 160 projektötletet a két város honlapján is közzéteszik Az önkormányzatokon múlik a siker Komárom. Több mint 160 projektötletet jegyeztek le azokon a szakmai ta­lálkozókon, amelyeken a két Komárom vállalko­zói, intézményeinek és civil szervezeteinek kép­viselői vettek részt az elmúlt hónapok során. V. KRASZN1CA MELITTA Az Európai Unió Szlo­vák-Magyar Határon Átnyúló Együttműködési Program által finanszírozott Két oldalt partot érni elnevezésű pályázatnak köszönhetően húsz témakör­ben valósultak meg ezek a jövőműhelyeknek nevezett ta­lálkozók. Ä projekt lezárása­ként Csobod Tibor, a pályáza­tot lebonyolító győri Medius iroda főmunkatársa bemutatta azt a terjedelmes anyagot, amely az összegyűjtött ötlete­ket tartalmazza. Szőllősy Fe­renc, Dél-Komárom főjegyzője megjegyezte: most már a két város önkormányzatának fel­adata és felelőssége, hogy a megszületett ötletek ne ma­radjanak az asztalitokban. „Először is aprólékosan át kell tanulmányozni az anyagot, ki­választani azokat az ötleteket, „Csak juhtúrós galuskát ne!" (A szerző felvétele amelyek minimális anyagi rá­fordítással, szinte azonnal megvalósíthatók. A nagyobb horderejű tervek kivitelezésé­re pedig az elkövetkező évek­ben meg kell találni a pályáza­ti forrásokat” - mutatott rá a főjegyző. Ennek érdekében mindkét önkormányzat mel­lett szakmai csoportokat hoz­nak létre. „Az elkészült anyag­gal, projektötletekkel a lakos­ságot is minél szélesebb kör­ben szeretnék megismertetni, ezért hamarosan a két város honlapján is közzétesszük azt” Csobod Tibor bemutatta az öt­leteket összegző anyagot (Kis Kata felvétele)- mondta Szabó Béla, Észak- Komárom alpolgármestere. A jövőműhelyek 2010 no­vembere óta 20 témakörben zajlottak, az oktatásügytől kezdve a kultúrán, idegenfor­galmon, környezetvédelmen, szociális szférán keresztül a közös gazdaságfejlesztési stra­tégiáig. Csupán néhány a fel­merült ötletek közül: közös művészeti fesztivál, közös ki­állítások, a város látképének védelme, védőnő- és szociális ellátás határok nélkül, tájé­koztató központ, ún. lokális „távirati iroda” létrehozása, közös állásbörze, civil börze, ún. Máltai játszótér - esélyszi­get építése, közös buszjárat működtetése, kerékpárút a két város között, kikötőfejlesztés, összehangolt szúnyogirtás, fogyasztóvédelem, az erőd- rendszer hatékonyabb kihasz­nálása, stb. Lezárult tehát egy fejezet, amely jó alapokat nyújthat a további munkához. Amint Szőllősy Ferenc fogal­mazott: a két Komárom eddig is szorosan együttműködött, de most már eljött a közös gondolkodás, az együttélés ideje. Ehhez komoly segítsé­get nyújthatnak a jövőműhe­lyekben megfogalmazódott ötletek, tervezetek is. »«»«■>* * Az áprilisban megjelenő Vasárnap Esküvő rendkívüli kedvezményeket biztosít az e téren vállalkozók számára. 4 /tir Victor lbara belgyógyász 1983-ban érkezett Kongóból Szlovákiába Ha hívják, éjfélkor is megy SUSLA BÉLA Kiváló szakember, és felet­tébb készséges. Ha valaki éj­szaka hívja, akkor is kimegy a beteghez. Victor lbara a hálál- kodóknak ilyenkor általában csupán annyit mond: „Embe­rek vagyunk. Az orvosnak segí­tenie kell.” Abban az időben került Szencre, amikor a pozsonyi Komenský Egyetem kihelyezett részlege működött itt, külföldi diákokat készítettek fel a cseh­szlovákiai egyetemeken, főis­kolákon való továbbtanulásra. Victor lbara Kongóból érkezett a Napfényes tavak városába 1983. szeptember 15-én. „Tí­zen jöttünk Kongóból, mégpe­dig a két ország közti megálla­podás alapján. Prágában lan­doltunk, a tízből hét társam ottmaradt, hárman pedig Szlo­vákiába indultunk” - idézi az érkezést a belgyógyász. Szülő­hazája fővárosában, Brazzavil­le egyetemén két évig tanult a természettudományi karon. „Emlékszem, amikor Szencre érkeztünk, már javában zajlott a tanév. Alaposan neki kellett gyürkőznünk a szlovák nyelv­nek. Mert kezdetben kizárólag a nyelvet tanultuk. A szlovák nyelv mellett aztán lettek egyéb tantárgyaink is, aszerint, ki milyen területre akart össz­pontosítani a későbbiekben. Én például matematikát, bio­lógiát és fizikát tanultam” - meséli a fiatalember. A pozsonyi Comenius Egye­tem Orvostudományi Karán 1990-ben államvizsgázott dok­tor Victor lbara belgyógyász és nefrológus. Első munkahelyé­re, a pozsonyi Kramárei kór­házba került, majd a főváros Egyetemi Kórházának Mickie- wicz utcai részlegén dolgozott. Három év elteltével letette első szakosító vizsgáját belgyógyá­szatból. „1996-ig voltam a Mickiewicz utcai kórházban. Ebben az évben nősültem, a fe­Legközelebb Istenes József építészmérnököt mutatjuk be. leségem, Mária egy Szenchez közeli faluból, Sárfőről szár­mazik. Feleségem is az egész­ségügyben dolgozik, gyermek­nővér. Első gyerekünk, Victor 1997-ben született, négy évvel később Roman, 2005-ben pe­dig lányunk, Mária. Velünk él a már húszéves Matej is, aki nem közös gyermekünk. Jelenleg a ružinovi kórházban dolgozom. 2000-ben megkaptam a szlo­vák állampolgárságot. Kongó­ban mindössze négy alkalom­maljártam azóta, hogy Szlová­kiában élek. Legutóbb 2009-ben voltunk ott Victor fi­ammal, hogy meglátogassuk beteg édesapámat. Szegény ta­valy ősszel meghalt. Édes­anyám még él, a fővárosban la­kik. Ugyanott laknak testvére­im is. Jacquelin 54 éves és egészségügyi nővér, a negy­venéves Carolin-Ivett vámos, fiútestvérem, a 37 éves Parfait jogász” - meséli a doktor. Victor lbara azt mondja, nagyon megszokta Szlováki­át, de egy valamit végképp nem szeret: a juhtúrós galus­kát. „Feleségem ennél sokkal jobbakat főz nekem” - mond­ja nevetve.

Next

/
Thumbnails
Contents