Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)

2011-03-08 / 55. szám, kedd

24 Karrier - hirdetés ÚJ SZÓ 2011. AAÁRC1US 8. www.ujszo.com Bármilyen végzettséggel is rendelkeznek a hölgyek, a nők a fejlett országokban is átlagosan 25 százalékkal kevesebb fizetést kapnak, mint a férfiak Nincs egyenjogúság Nőnapi figyelmesség. A virágról nem feledkeznek még, a bérek kiegyenlítéséről igen. (TASR-felvétel) A nők és férfiak karrier­perspektívái világszerte hasonlóak - mutatta ki egy nőnapi kutatás. Ez nem volt mindig így, a nők egyenjogúsági, mun­kásmozgalmi harcának emlékét őrzi a „nemzet­közi nőnap”. A szocializ­mus kötelezővé tette a dolgozó nő ünnepét, má­ra azonban csak a virág maradt. Az idén épp száz éve, hogy március 8-án a nőket ünnepeljük. ÖSSZEFOGLALÓ Az alacsony munkahelyi elé­gedettség ellenére ritka, hogy az alkalmazottak új állást keres­nek, inkább arra összpontosíta­nak, hogy jelenlegi munkáltató­juknál találjanak új lehetősége­ket. Az üzleti világ női és férfi szakembereinek válaszait külön is vizsgálták, és kiderült: mind­két nem karrierperspektívái ha­sonlóak, azzal a különbséggel, hogy a nők bérszintje 20-25%- kal elmarad a férfiakétól. A nők 59, a férfiak 57%-a határozta el, hogy ebben az évben fejlesztem fogja szakmai tudását a karrier­céljai érdekében. Előléptetésért inkább a férfiak küzdenek, a 39 százalékuknak vannak ilyen am­bíciói, míg a nőkre ez kevésbé jellemző (a 28%-uk jelezte), és fizetésemelésért is több férfi fo­lyamodott, mint nő. Érdekes módon viszont a nők érzik in­kább, hogy a karrieijük nem a megfelelő ütemben halad. A dolgozó nők ünnepe 1857. március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin. Más források szerint 1908- ban e napon egy tüzesei­ben halálát lelt 127 munkásnő emléke indította el a követelést, hogy évente egy nap szóljon a dolgozó nőkről - derül ki a Múlt­kor cikkéből. A legtöbb ország­ban ekkortájt erősödtek föl a nők követelései szociális-gazda­sági jogaik kiszélesítésére, a fog­lalkoztatásban, a bérezésben ér­vényesülő hátrányos megkülön­böztetésük megszüntetésére. 1866-ban az I. Intemacionálé első kongresszusán határozatot fogadtak el a nők hivatásszerű munkavégzéséről - véget akar­tak vetni annak a sztereotípiá­nak, hogy a nők helye kizárólag otthon van - írja a Wikipedia. Az 1899. július 14-én kezdődő II. Intemacionálé alakuló köz­gyűlésén ismét napirendre ke­rült a téma: Clara Zetkin beszé­dében hirdette a nők jogát a munkához, az anyák és gyere­kek védelmét és a nők széles­körű részvételét az országos és nemzetközi eseményekben. 1909- ben az Egyesült Államok­ban tartották meg az első nem­zeti nőnapot február utolsó va­sárnapjára, 28-ára igazítva. Száz éve ünnepeljük Éppen száz éve, 1911. márci­us 19-én Ausztriában, Dániá­ban, Németországban és Svájc­ban tartották meg a világon először a nemzetközi nőnapot. 1917. március 8-án (a juliánus naptár szerint február 23-án, azaz: február utolsó vasárnap­ján) Oroszországban nők tün­tettek kenyérért és békéért. Négy nappal később - nem köz­vetlenül ennek a tüntetésnek a hatására - II. Miklós cár lemon­dott, az új kormány szavazójo­got biztosított a nőknek: ezzel vált véglegessé a nőnap dátuma is, mely a világ legtöbb országá­ban március 8-a. A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világna­pok közt tartja számon. A szocializmus korszakában a nőnap ünneplése kötelezővé vált. Az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőna­pot 1948-tól - szovjet mintára - március 8-án ünnepük. Napja­inkra az ünnep elveszítette munkásmozgalmi jelentését, a nők virággal való köszöntése azonban sok munkahelyen megmaradt. Nőnapi rendez­vénysorozat zajlik az Európai Parlamentben abból az alka­lomból, hogy március 8-án szá­zadik alkalommal tartják meg a nemzetközi nőnapot. Az uni­ós képviselőtestületben a na­pokban Nők az Európai Unió politikai életében címmel tar­tottak ülést, amelyet Jerzy Bu- zek EP-elnök nyitott meg. A vi­taindító beszédet Mary Robin­son, az ír Köztársaság korábbi elnöke tartotta. A találkozón felszólalt Járóka Lívia fideszes EP-képviselő, a nőjogi és esély­egyenlőségi EP-bizottság alel- nöke is, aki a hátrányos hely­zetű nők politikai részvételé­nek és képviseletének fontossá­gára hívta fel a figyelmet. A megemlékezésekről tehát nem feledkeztek el, arról viszont igen, hogy végre a férfiak és nők fizetését is egyenrangúsíta- ni kellene. Ugyanis hiába ünne­peljük már 100 éve a nőnapot, ha a hölgyek átlagbére érez­hetően alacsonyabb. Alacsonyabb fizetés A Workania által működtetett Fizetések.hu internetes bérfel­mérés kutatói kapcsolódtak a nemzetközi nőnaphoz és leg­utóbbi felmérésükben a nők és férfiak fizetéseit hasonlították össze. A felmérésben résztvevő több mint 80 ezer munkavállaló fizetésének figyelembe vételével számított adatok szerint azt mondhatjuk, hogy a férfiak jöve­delme átlagosan 25 százalékkal magasabb, mint a nőké: Ma­gyarországon a férfiak átlagjö­vedelme bruttó 256 ezer forint, míg a nők fizetési átlaga 192 ezer forint. Az iskolai végzettség szerinti összevetés azt mutatja, hogy bármilyen végzettséggel is rendelkeznek, a nők legalább 25%-kal alacsonyabb fizetésért dolgoznak átlagosan, mint férfi­társaik. A legnagyobb, 31%-os különbség az egyetemi végzett­ségű alkalmazottak között mu­tatkozik: míg a diplomás nők át­lag 272 ezer forintot keresnek, ugyanilyen végzettségű férfi kol­légáik átlagosan 392 ezer forin­tot kapnak. Középiskolai vég­zettséggel 24%-ra nyílik az olló, a nők 145 ezer forintos átlagával szemben a férfiak átlagjövedel­me 190 ezer forint. A pozíciószintek szerinti össze­hasonlítás szerint az olló a kép­zeletbeli hierarchia csúcsa felé egyre inkább nyílik: segédmun­kát végzők esetén mindössze 7 százalékkal alacsonyabb a nők átlagos fizetése, a szakképzett munkaerők esetén a különbség már 23%, az adminisztratív al­kalmazottak között „csupán” 13%. A női középvezetők átlag- jövedelme 298 ezer forint, ami 24 százalékkal alacsonyabb, mint férfitársaiké, felsőve­zetőként pedig a nők ádagosan 29%-kal kevesebb fizetésért végzik munkájukat: egy női felsővezető átlagosan 504 ezer forintot, egy férfi 705 ezer forin­tot keres. A pályakezdők eseté­ben éri legkevesebb hátrány a nőket a fizetések tekintetében. Itt még csak 16 százalékkal ke­vesebb az ő átlagjövedelmük: 169 ezer forint, míg férfi pálya­kezdő társaiké 203 ezer forint. Maximum két év tapasztalattal a nők átlagkeresete még mindig nem éri el a 200 ezres határt, míg a férfiak átlagfizetése 252 ezer forint. (FN, PrBank) Légkezelő berendezéseket gyártó cég magyarországi kép­viselete szervizes munkatársat keres Komáromba. Villany- szerelő - épületgépész mun­kakör. Tel: 0907/309 309, 0036-20-5642-495. E-mail: info@ventoflex.hu MR9110766 ♦ Cserépkályhák és csapágyak értékesítéséhez üzletkötőket ke­resünk az ország minden terüle­téről. Magas jutalék! Tel: 0036/204826954. MR9110756 ÁLLÁSAJÁNLAT Most induló országos ter­jesztésű havi magazin szlo­vákul és magyarul beszélő agilis, önálló munkavégzés­re alkalmas munkatársat ke­res, hirdetésszervezői terü­letre. Az önéletrajzokat az alábbi e-mail címre várjuk: allas@direxmedia.hu MR9110903 ♦ Jövedelemkiegészítés mellé­kállásban. Telefon: 0905/353 461. GA-045 Ügyes üzletkötőket keresek panelházi hőszigetelések üzleti lebonyolítására Lévá­ról, Nyitráról, Érsekújvárból és a Csallóköz városaiból. További feltételek személye­sen. Tel: 0905/251020. MR9110791 Az egyes hirdetések nyelvtani és tartalmi helyességéért nem vállalunk felelősséget! I Könyvelő; -nő munkakör betöltésére Feltételek: kettős könyvelés, lehet kezdő, ill. tapasztalattal rendelkező, németnyelv-tudás kommunikációs szinten Belépés azonnal! Jelentkezni lehet: írásban: KOM Polster s.r.o.. Hlavná 78, 945 01 Komárno E-mailben: info@>kom-polster.eu Telefonon: 035/7852 033 I Varrónői munkakör betöltésére Bár sokan rosszul érzik magukat jelenlegi posztjukon, mégsem váltanak Csapdává válhat a munkahely ÖSSZEFOGLALÓ Az alacsony munkahelyi elé­gedettség ellenére valószínűt­len, hogy az alkalmazottak új ál­lást keresnek, inkább arra össz­pontosítanak, hogy jelenlegi munkáltatójuknál találjanak új lehetőségeket - derül ki az Ac­centure felméréséből. A kutatás, melynek során 29 ország több mint 3 400 szakembere nyilat­kozott, azonos számú nő és férfi válaszát hasonlította össze. A válaszadó nők 70, míg férfi tár­saik 69 százaléka viszonylagos elégedetlenségük ellenére jelen­legi vállalatánál marad. A kutatás külön vizsgálta az üzleti világ női és férfi szakem­bereinek válaszait és megáll­apította, hogy a nők és férfiak karrierperspektívái világszerte hasonlóak. Bár a női üzleti szakemberek több mint fele - míg férfi társaik hasonló száza­léka - azt nyilatkozta, hogy elé­gedetlen a munkakörével, mégis jelentős részük azt terve­zi, hogy a vállalatánál marad, és új lehetőségeket teremt. Az Accenture nőnapi kutatá­sa az elégedetlenségek fő okai­ra is rávilágított, ezek az alulfi­zetettség, a növekedési le­hetőségek hiánya és a „csapdá­ba esés” érzése. Míg a válasz­adók több mint fele (a nők 55 és a férfiak 57 százaléka) elége­dett a karrierjében elért szint­tel, a nők nagyobb arányban nyilatkoztak úgy, hogy karrier­jük nem halad elég gyorsan (a nők 63, a férfiak 55 százaléka). Fizetésemelést a nők 44, míg férfi társaik 48 százaléka kért. Előléptetés tekintetében az arány nőknél 28, míg a férfiak­nál 39 százalék volt. Ennek el­lenére a válaszadók több mint fele (a nők 59, a férfiak 57 szá­zaléka) határozta el, hogy eb­ben az évben fejleszteni fogja szakmai tudását annak érdeké­ben, hogy karriercélját elérje. „Váratlan munkahelyi dina­mikát látunk, amelyben felérté­kelődött a munkahely fogalma. Az emberek megbecsülik, ese­tenként egyenesen ragaszkod­nak az állásukhoz. Magyaror­szágon továbbá megfigyelhető a szabadúszó vállalkozók áramlá­sa az alkalmazotti szférába. Eh­hez, a fenti okokon túlmenően a jövedelemadózás új struktúrája is hozzájárult, hiszen csökkent a különbség a munkavállalói és a vállalkozói nettó jövedelmek között” - mondta Bacsó Tibor, az Accenture Magyarország ügyvezetője. (VG) A napi munkaidő közel fele haszontalan tevékenységgel telik Sok az üresjárat az irodákban MP91100110 ÖSSZEFOGLALÓ A kis cégeknél dolgozói iro­dai alkalmazottak munkaide­jüknek csaknem felét járulé­kos tevékenységekkel, sokszor haszontalan tevékenységekkel- e-mail írással, megbeszélé­sekkel -, töltik - derül ki egy amerikai felmérésből. Eszerint az irodában dolgozók munka­idejük harmadát töltik kapcso­lattartással: ügyfelekkel, kol­légákkal találkoznak, beszél­getnek vagy tárgyalnak. Ide­jük 14 százalékában levelez­nek, haszontalan mailjeiket törlik vagy éppen a felesleges információkat szűrik ki, eset­leg a kéretlen telefonokat fo­gadják. (hv, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents