Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-08 / 55. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. MÁRCIUS 8. Agrárkörkép - hirdetés 21 Másfél tonna feletti terméshozamok esetén már nyereségessé válhat a termesztése (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele) A gyenge repceállományokat sem kell kiszántani Érdemes rá áldozni ÖSSZEFOGLALÓ A tavaszi repce termesztése Európa középső és nyugati felében nem nagyon elterjedt, mivel alacsony terméshozama miatt a termelők inkább az intenzívebb gondoskodást, de egyúttal magasabb terméshozamokat biztosító őszi repcét részesítik előnyben. ISMERTETŐ Ennek ellenére itt is van létjogosultsága, főleg olyan időszakokban, amikor a repceterületek jelentős része rosszul telelt át, és ki kell azokat szántani, vagy ha a terménypiacon a növény értékesítési ára hirtelen megugrik, és a termesztők a jó ár miatt még alacsonyabb hozamok mellett is érdemesnek tartják a termesztését. Ez főleg akkor válik időszerűvé, ha a repce jegyzett piaci árai 400-450 euró közötti szinten mozognak, ugyanis másfél tonna feletti terméshozamok esetén már nyereségessé válhat a termesztése, két tonna fölött pedig kifejezetten magas jövedelmezőséget biztosít az említett árak mellett. A termesztés gazdaságosságát kedvezően befolyásolja, hogy az őszi repcével ellentétben hozzávetőlegesen egynegyedével alacsonyabb költség- ráfordítással termeszthető a kevesebb műtrágya és a kevesebb vegyszeres kezelés miatt. A talajban levő téli csapadéknak köszönhetően jóval biztonságosabb a kelés. Ha a kiszántott őszi repce helyére vetik, akkor kevesebb talajmunkát igényel, egyúttal elkerülhetők az ősszel alkalmazott vegyszerek más növényekkel szembeni várható re- ziduális utóhatásai. A tavaszi repce termesztését elsősorban a csapadékosabb, magasabb tengerszint feletti magasságokban (600 m) levő térségekbe ajánlják. A meleg szárazabb déli területeken főleg a szárazabb időszakokban nagy az állati kártevők okozta károk veszélye, s a szárazság miatt a terméshozamok is alacsonyabb szinten maradnak. Hangsúlyozni kell, hogy a tavaszi repce nem a téli fagyok által kiritkult, megkárosodott őszi repce állományának pótlására, utánvetésére ajánlott. A két fajta között 4-6 hétnyi fenológiai érésidőbeli különbség van, amely nagyon megnehezíti a hatékony vegyszeres kezelés időzítését az ilyen vegyes állományban. A teljesen kiszántott őszi repce után azonban megfelelő talaj-előkészítés után vethető. A tavaszi repcét minél korábban, lehetőleg február végétől április elejéig el kell vetni. A későbbi vetés a kártevők elszaporodása miatt nagy veszélyekkel jár. A vetés sűrűsége hektáronként 60-80 ezres tőszámmal ajánlott, ennek eléréséhez 2,5-3 kg vetőmagra van szükség. Tápanyagellátás tekintetében a tavaszi repce kevésbé igényes mint az őszi, de rövidebb vegetációs ideje miatt magas műtrágyaadagokat igényel. Nitrogénből 80-120 kg/ha az ajánlott mennyiség, amelynek kétharmadát már a vetés előtt be kell dolgozni a talajba. A fennmaradó részt a növény 20 cm-es magasságában levéltrágya formájában juttatjuk ki az állományba. A gyomvédelemben kihasználható, hogy a tavaszi repce jobban konkurál egyes gyomfajtákkal szemben, s néhány esetben (főleg a kiszántott és előzőleg már kezelt őszi repce utáni területeken) bizonyos őszi kelésű gyomok ellen a gyomirtós kezelés el is hagyható. Vigyázni kell azonban a tavaszi kelésű gyomokkal, ezek ellen feltétlenül kezelni kell az állományt. Az állati kártevők közül leginkább az őszi repcéről átrepülő repcefénybogarak veszélyeztetik a tavaszi repce egy hónappal később virágzó állományait. Ezek ellen kontakt hatású készítményekkel lehet védekezni. Szlovákiában a tavaszi repce vetésterületei csak kis részét teszik ki a mintegy 150-180 ezer hektáron termesztett őszi repce vetésterületének. Az utóbbi évtizedben évente 3-7 ezer hektár között mozgott a tavasszal elvetett repceállományok területe. A világban a tavaszi vetésű repcét a kultúrnövény teljes vetésterületének mintegy 60 százalékán termesztik. Legnagyobb termőterületei Kínában, Indiában, Kanadában, a balti országokban, Fehéroroszországban, Ausztráliában és Dél Afrikában vannak, (sz) A repceárak jelenlegi kedvező árfekvése alapján egyértelműjavaslatot tettek Ján Va- šák professzor és David Béčka a prágai agráregyetem munkatársai az őszi repce termelői számára a Léván tartott szakmai konferencián: még a nagyon gyenge, rosszul áttelelt repcét sem érdemes kiszántani. Megfelelő tápanyagellátással és kezeléssel még a négyzetméterenként 10 életképes egyedet mutató állományokból is kihozható az 1,8-2 t/ha terméshozam, ami a jelenlegi árak mellett már rentábilisnak tűnik. A sikeres termesztéshez azonban a termesztéstechnológiai elvek pontos betartására is szükség van. A repcetermesztésben jártas szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy a négyzetméterenként 60 egyedszámnál sűrűbb repcében már nem érdemes intenzifikációs többletkiadásokat eszközölni, ezért az azol-tartalmú növekedésszabályozókat tavasszal már ki lehet hagyni a kezelésből, és helyettük két adagban hektáronként összesen 130 kg nitrogén kijuttatása javasolt. Az optimális sűrűségű repcében, amely négyzetméterenként 20-40 darab életképes növényt jelent, akár rekordnagyságú termés is elérhető. Ehhez azonban az kell, hogy az állomány 10-20 cm-es magasságában, amint rá lehet menni a parcellákra, a növény oldalhajtásainak fejlődését azolos növekedésszabályozókkal serkentsük. Nitrogént 3-4 adagban kéthetes időközökben 150 kg/ha összmennyiségben adagoljuk, a növényzetnek magnézium-, bór- és kéntartalmú tápanyagot is adunk. A gombaölő szeres kezelésről sem szabad megfeledkezni. A nitrogént lehetőleg minél korábban, még február végén juttassuk ki a növényzetre, ha ezt a feltételek megengedik. A különböző levéltrágyákat és a növekedésszabályozót (pl. Atonik) külön adagoljuk, ne a granulált nitrogéntrágyával együtt. Ezek a készítmények a rovarölő szerekkel együtt azonban alkalmazhatók. A tapadást segítő készítmények fokozzák a szerek hatását, ebben az esetben a hektáronként ajánlott 300-400 liter víz- mennyiséget 150-200 literre kell csökkenteni. A növényvédelemben fontos szempont, hogy a gombaölőszeres kezelést hatékony és időben elvégzett rovarölő alkalmazása előzze meg. Az első inszekticidet a DAM-mal együtt is kijuttathatjuk. Az első két rovarölőszeres kezelést a Polyver- sum nevű biopreparátummal is kiegészíthetjük. A tapasztalatok szerint a növényvédelemben a kártevők ellen akár a harmadik kezelésre is szükség lehet, ezt a minél jobb termés érdekében feltétlenül ajánlott elvégezni, (sz) A kezelés a növényzet 2-3 leveles állapotától a bokrosodás végéig tart Kalászosok tavaszi gyomvédelme TÁJÉKOZTATÓ A kalászos gabonafélék sikeres gyomszabályozásának legnagyobb jelentőségű eleme a vegyszeres védekezés. A különböző gyomok irtására szolgáló vegyszereket különböző időpontokban lehet kijuttatni az állományba. A készítményeket vetés előtti (ún. presowing), vagy vetés utáni - kelés előtti (preemer- gens), illetve a kelés utáni (post- emergens) kezeléssel lehet alkalmazni. A gabonában az őszi vegyszeres kezelésre többnyire csak abban az esetben van szükség, ha az enyhe és csapadékos időjárás miatt a gyomok jelentős része kicsírázik, és eléri azt a kritikus állapotot, amely után az irtásuk később csak nehézkesen és drágán oldható meg. A kétszikű gyomok esetében ez a 2-4 leveles korban, míg az egyszikű gyomnövényeknél az 1-3 leveles, a galaj esetében pedig a 3-5 levélörvös állapotban következik be. A sikeres búzatermesztésben leginkább a tavaszi gyomirtás a meghatározó. A kezeléseket az egyes készítmények alapján általában a növényzet 2-3 leveles állapotától a bokrosodás végéig, a szárba indulás kezdetéig végzik. A búzafélék kezelésére sikerrel alkalmazhatók a hormon alapú készítmények, amelyek kiváló hatást nyújtanak a széles levelű kétszikűek ellen. Hatóanyaguk növényi növekedési hormonhoz hasonló anyagot tartalmaz, amely a gyomokba való bekerülése után koordinálatlan növekedésre készteti az érzékeny fejlettségi állapotban lévő gyomnövényeket. A hatóanyagot a növény a levélen keresztül veszi fel, és az a szállítóereken keresztül szétteljed az egész növényben. Az ilyen készítménnyel kezelt növények anyagcseréje rendkívül felgyorsul, amivel a gyökérzetük nem tud lépést tartani, és a növény gyakorlatilag megfullad. Mivel az egyszikű növények morfológiai szelektivitással rendelkeznek e készítményekkel szemben, a hormonrendszerre ható gyomirtókat olyankor kell alkalmazni, amikor a kultúrnövény gyors növekedési szakasza még nem indult meg (bokrosodás végéig). A kétszikű növények mindig érzékenyek az ebbe a csoportba tartozó szerekre. Ennek oka az is, hogy a felálló levelű és viaszréteggel borított gabonáról a permetcsepp jobban lepereg, tehát nem jut be a szövetekbe, mint a szárhoz derékszögben álló, és kevésbé viaszos, nagy felületű gyomok leveléről. A búzafélékben nagyon gyakran alkalmazott készítmények a szulfonilureás hatóanyagú gyomirtószerek. A szulfonilkarba- midok a gyűrűs aminosavak szintézise által gátolják a fehérjeszintézist, tehát a növekedést, a kezelt állományban 5 °C hőmérséklet fölött levélen és gyökéren át egyaránt felszívódnak. Szelektív szisztémikus hatásuk van. A készítmények a kijuttatás után egy-két óra elteltével felszívódnak, a gyomok elhalási folyamata azonban hosszabb ideig (a dózistól, az időjárástól, a hőmérséklettől, a talaj pH-tól függően), általában 7-17 napig tart. A keskenylevelű kétszikű és az egyszikű gyomok ellen kiváló hatékonyságot biztosítanak. Ráadásul a hormon alapú és a kontakt hatású szerekkel is kombi- nálhatóak. Előnyük, hogy kis dózisban is hatékonyak, rendkívül nagy a biológiai hatékonyságuk. Hátrányuk, hogy 5 °C alatt lassan vagy egyáltalán nem képesek hatásukat kifejteni, s mivel nincs növekedés, így nincs mit gátolniuk. Legnagyobb jelentőségük, hogy a hormonellenálló keskenylevelű kétszikű gyomokat (kamilla, pipitérfélék) kiválóan irtják. Karotinszintézis-gátló készítmények és kombinációik hatóanyaga a klorofü elővegyiileté- nek képződését gátolja. Hatékonyságuk kevésbé függ a klimatikus tényezőktől. Kontakt hatású készítmények, amelyek hatékony és gyors megoldást jelentenek a gyomokkal szemben. Kezelést követően, a perzselő hatásnak köszönhetően a gyomnövények rövid időn belül elszáradnak. A magról kelő kétszikűek ellen jó hatást mutatnak. Kiváló a hatékonyságuk a ragadós galaj ellen, bár gyenge állományban a fejlettebb gala- jok újra kihajthatnak. Ezek azonban a betakarítást többnyire már nem zavarják, (búzalap) 3 x 100 g Pike + Szelektív gyomirtószer vízben oldódó granulátumok formájában, amely a kétszikű egyéves gyomnövények irtására szolgál az őszi búzában és a tavaszi árpában. 1 x 400 g Aurora 40 WG Posztemergens, kontakt hatású gyomirtószer a búzába, az árpába, a rozsba és a tátikáiéba. Az Aurora 40 WG kiválóan hat a ragadás galaj, a veronikafélék, a fehér árvacsalán, a fekete csucsor ellen és nagyon jé a hatása a mezei árvácska ellen. Ne tétovázzon, és lépjen kapcsolatba kereskedelmi képviselőinkkel F&N Agro Slovensko, s.r.o., Jašíkova 2, 821 03 Bratislava ■ Tel.: 02/48 29 14 59, Fax: 02/48 29 12 29, http://www.fnagro. ,sk Nagyszombati 1., Pozsonyi kerület, Trenčín Kollár Rastislav 0903 265 501 kollar@fnagro.sk Nagyszombati II., Nyitrai 1. kerület Kántor Zoltán 0903 730 489 kantor@fnagro.sk Nyitrai II. kerület Simončič Jozef 0905 618 449 ekosystem@stonline.sk Besztercebányai kerület Marcinek Štefan 0903 265 509 marcinek@euroweb.sk Eperjesi 1. és Kassai 1. kerület Cernický Ivan 0903 265 502 cernicky@fnagro.sk ^Eperjesi II. és Kassai II. kerület Vdovjak Jozef 0903 265 503 vdovjak@gbs.eu.sk MP91100135 Tavaszi repce
