Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-07 / 54. szám, hétfő
o N 2011. március 7., hétfő, 9. évfolyam, 9. szám Szépüljön meg tavaszra! 17. oldal A pitvarfibrilláció megnöveli az agyérkatasztrófa veszélyét Az agyérkatasztrófa az emberiség réme. Közvetve vagy közvetlenül mindenkit érint, mindenki találkozott vele. Azt viszont kevesen tudják, hogy sok esetben a pitvarlebegésnek vagy -fibrillációnak nevezett krónikus bajt szívbetegség okozza. A szívritmus leggyakoribb zavaráról van szó, s 40 év felett négy ember közül egy biztosan ismeri a tüneteit. A pitvarlebegésben szenvedőknek ötször nagyobb az esélyük arra, hogy agyérka- tasztrófát szenvednek el, de az idejében elkezdett kezelés megelőzheti a bajt. Hamarosan egy új gyógyszer kerül forgalomba, amellyel nagyobb eséllyel lehet kivédeni az agyi érkatasztrófát. A pitvarfibrilláció tulajdonképpen ritmuszavar: a szív gyorsan és rendszertelenül ver vagy inkább remeg. A vér pumpálása a pitvarból a kamrába nem tökéletes, gyakran pang a vér, aminek kön A dabigatranetexilát nevű hatóanyagot az Egyesült Államokban és Kanadában már engedélyezték, s a közeljövőben Szlovákiában is hozzáférhető lesz vetkeztében vérrög képződhet. Leggyakoribb tünetei: szívdobogás, rosszullét, mellkasi fájdalom, légszomj. Sok páciensnél rendszeresen jelentkeznek az említett tünetek, soknál csak időnként, de van olyan eset is, hogy a beteg teljesen tünetmentes. Dr. Róbert Hatala kardiológus szerint a pitvarfibrilláció felismeréséhez elég lenne a rendszeresen elvégzett EKG. „2050-ben 5 millió beteg lesz Európában, háromszor több, mint napjainkban. Hasznos lenne, ha a körzeti orvos 55 év felett a beteg vérnyomása mellett a pulzusát is megmérné, mert ebből sok mindenre tud következtetni” - tette hozzá a neves szakember. „Nincs minden páciensre egyformán érvényes megbízható módszer, de alapszabály, hogy az agyérkatasztrófát követő 4,5 órán belül orvoshoz kell kerülnie a betegnek, mert csak így van esély a tartós károsodás veszélyének csökkentésére” - emelte ki dr. Peter Turčáni neurológus. Fontos hangsúlyozni, hogy a pitvarfibrilláció 3-5-szörösére növeli a szélütés kockázatát. Ez a szívritmuszavar a népesség 1 százalékát sújtja, s kialakulásának veszélye a korral párhuzamosan nő. Az életkoron kívül az örökletes hajlam is elősegíti kialakulását. Súlyos kockázati tényező a pajzsmirigy zavara, az alvási apnoe, a helytelen életmód és a túlzott alkohol- fogyasztás. A pitvarlebegésben szenvedők hajlamosak a véralvadásra, ami ötszörösére növeli a szélütés kockázatát. Világszerte évente 3 millió ember kap pitvarfibrilláció miatt szélütést, és a következmények is sokkal súlyosabbak. Nem ritka az arcideg sérülése, a tartós rokkantság, az életfunkciók károsodása sem. A betegek fele a szélütés után egy éven belül meghal. Az Európai Unióban e betegség kezelése évente 13,5 milliárd euróba kerül. Megelőző kezelés nélkül nagy az esély arra, hogy évente 20, szívritmuszavarban szenvedő beteg közül egy szélütést kap. A kezelésnek két fontos célja van: a szövődmények megelőzése, valamint a szívritmus normális szinten tartása. Azt kell elérni, hogy a pulzus percenként ne legyen több 50- 70-nél. így kerölhető csak el az agyi érkatasztrófa. A betegnek olyan gyógyszert kell szednie, amely megakadályozza a nem kívánt véralvadást, ez nevezik antitrombotikus kezelésnek. Jelenleg két gyógyszercsoport áll erre rendelkezésre, ám mindkettő másképpen hat. Az első (warfarin) hígítja a vért, a másik (aszpirin) pedig a vérlemezkék aktivitását befolyásolja. Ezt csak azok szedhetik, akik komoly okok miatt nem kaphatnak warfarint. Vitathatatlan előnyei mellett a túlzott vérhígulás miatt fennáll a nem kívánt vérzékenység veszélye, ezért rendszeres véralvadásellenőrzésre van szükség. Problémák adódhatnak alkohol- fogyasztáskor, magas K-vitamin- tartalmú ételek fogyasztásakor. A K-vitaminról azt mindenképpen tudni kell, hogy részt vesz a véralvadás elősegítésében, serkenti a máj működését, rákellenes hatása van, s a hosszú élet egyik tényezőjeként tartják számon. A pitvarlebegésben szenvedő betegek esetében viszont elősegíti a vérrögképződést, ami súlyos állapotokat idézhet elő. Esetükben ezért kell visszaszorítani a K-vitamin termelődését és így megakadályozni a vérrögképződést. E kezelés hátránya, hogy a K-vitaminhiány annyira lassíthatja a véralvadást, hogy az baleset, orvosi beavatkozás esetén megnövelheti a belső vérzés kockázatát. Most folyik annak az új gyógyszernek a törzskönyvezése, amely minden igénynek megfelel. Az antikoagulációs gyógyszerek új generációjáról van szó, amelynek lényege: blokkolja a vérrögképződésért felelős központi enzim, a trombin termelődését. Az eddigi tanulmányok azt igazolják, hogy az új hatóanyag 10 százalékkal, nagyobb adagban pedig 35 százalékkal csökkenti az agyérkatasztrófa kockázatát úgy, hogy közben nem növeli a vérzékenység veszélyét. A számítások szerint ez a gyógyszer naponta 3 000 agyérkatasztrófát akadályozhat meg a világon. A dabigatramet- exilát hatóanyagot az Egyesült Államokban és a Kanadában már engedélyezték, s a közeljövőben Szlovákiában is hozzáférhető lesz. MIÉRT FÁINAK AZ IZMAINK É INFLUENZAFERTŐZÉSKOR? A hataiamas adagban termelődő interferon mérgezést okoz 12. oldat ZÖLD HÁLYOG: A VAKSÁG EGYIK GYAKORI OKA Március 9-én 18 szemklinikán ingyenes szemnyomásmérés 13. oldal BETEGSÉGET OKOZHATNAK A VÖRÖS HÚSOK ...növelik az emésztőszervi rákos betegségek kockázatát 14. oldal MIKORTÓL EGYEN A BABA SZILÁRD ÉTELT? ...válassza ki, mit szeretne vele elsőként megkóstoltatni 15. oldal FELDOLGOZTA: ki
