Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-07 / 54. szám, hétfő
8 Kultúra Kmeczkó Mihály könyvének bemutatója leÉpülésem naplója NAGY ERIKA Dunaszerdahely. Csütörtök este a Vámbéry Irodalmi Estek sorozat keretén belül Kmeczkó Mihály leÉpülésem naplója című kötetét mutatták be a Budapest Kávéházban. A Lilium Aurum Könyvkiadó gondozásában megjelent kiadványt Kulcsár Ferenc költő mutatta be, akivel Kmeczkó együtt indult 1970-ben az Egyszemű éjszaka című antológiában. Laudációjában Kulcsár kifejtette, hogy a naplóban a szerző „tolmácsolója lett önnön válságainak, annak, amit a „nyomorúságok” és „gyarlóságok” nyomán megtapasztalt az életről és a létről, hogy mindezt a lélek fölemelkedéseként és megszabadulásaként élje meg, végül is úgy, hogy ő maga lett az írás - élete utolsó három évében született, szüntelenül áradó írásainak hőseként.” Majd így folytatta a méltatást: „Az ezerfelé ágazó Kmeczkó-napló létfilozófiájából az is kibogozható, hogy az ember belsőleg elvesztette a békét, az örök élet hitét, a világ felett való uralmat és az isteni értelem ragyogását - s ezeket kell az embernek visszanyernie megszentelt cselekedetekkel, teremtő munkával, azáltal, hogy az ember Istenben, a teremtő Lélekben szemlélje magát, az örökkévalóságban; ellenkező esetben az embert „hitetlen tettei”, szüntelen kételkedése Teremtőjében lerombolhatják, kétséget és halált árasztva önmaga szívébe.” Kmeczkó Mihály naplójának egészéről - vagyis a feléről, mert ebben az évben tervezi a kiadó a kötet második részének megjelentetését - úgy nyilatkozott Kulcsár, hogy a mű végeredményben egy istenkereső, az ember, az élet, a lét értelmét kereső „gondolatregény”, ahogyan Tóth László, a kötet szerkesztője nevezte az előszavában. A kilencvenes években több tízezer sornyi vers maradt a súlyos betegségben elhunyt szerző után, melyek végletekig letisztult nyelvi képződményeknek a példái. Ezekből a versekből adott elő ízelítőt az esten Tóth László József Attila- díjas költő, aki a kéziratok gondozója lett. Halála után három hónappal jelent meg harmadik kötete, amely felülírta a Kmeczkóról addig szóló kritikákat; egységes és letisztult világot tükröznek írásai éppúgy, mint a leÉpülésem naplójában. Zárnék Svérákot (képünkön) életművéért jutalmazták Cseh Oroszlán-díjjal a szombat esti díjátadón Prágában. A Bilincsek megkapta a legjobb film, a legjobb rendezés, valamint a filmkritikusok díját is. A legjobb női főszereplő Zuzana Bydiovská, a legjobb férfifőszereplő Ondrej Malý lett. Legjobb epizódszereplőként Vladimír Dlouhý és Eliška Balzerová kaptak Cseh Oroszlánt. (ČTK-felvétel) ÚJ SZÓ 2011. MÁRCIUS 7. www.ujszo.com Wm. Paul Young regénye nem ad választ azokra a kérdésekre, amelyeket az élet hoz magával Útmutatás helyett tévelygés Wm. Paul Young „A VISKÓ fíhť Shack) a l^rdékrmitűbb és leginkább magával ragadó regény, amit az utóbbi években olvastam.” Michael W. Smith „Ha Isten Mindenható, és valóban annyira szeret minket, akkor miért nem szünteti meg azt a sok fájdalmat és gonoszságot, ami a világban van? Ez a könyv erre az ősrégi kérdésre ad választ.” FIALA ILONA Ilyen és ezekhez hasonló feljegyzéseket olvashatunk A viskó bevezetőjében. S vajon ki merné megkérdőjelezni a regény kvalitásait, ha az magával az Istennel szembesít minket? A családi tragédiát megélt, s ettől szenvedő, menekülést kereső embert karolja fel Isten és segíti a hallatlan csapás feldolgozásában. Ilyen nehézségek sokunkat foglalkoztatnak, hiszen ki mondhatja magáról, hogy nem viaskodik olykor megoldhatatlannak tűnő, ép ésszel felfoghatatlan gondokkal. Mack, a regény főhőse egy táborozás során elveszíti gyermekét, az ötéves Missyt. Egy sorozatgyilkos rabolja el, s egy lerobbant viskóban megöli. Jó három év múlva Mack egy levelet talál a postaládájában, amely valójában meghívó: az Isten hívja őt a kunyhóba, ahol a kis Missy a halálát lelte. Ezután következik a teológiai, filozófiai, pszichológiai science fiction. Isten három különböző ember képében várja Macket a viskóban, amely egyszeriben varázslatosan szép házzá változik. Az Atya Isten egy afroamerikai, nagydarab, haverkodó, gyakran kuncogó (számomra e tekintetben már-már idegesítő) asszonyság, aki főzés közben funkzenét hallgat. Jézus, a második isteni személy, egy kockásinges, farmernadrágos férfi. A Szent Lelket pedig Sarayu, egy ázsiai nő testesíti meg. Ok hárman arra hivatottak, hogy megválaszolják a Mackben felgyülemlett kérdéseket, kisegítsék őt vívódásaiból, s hogy gyógyírt nyújtsanak lelki sebeire. De még mielőtt kedvet csinálnék bárkinek is az olvasáshoz, gyorsan el kell mondanom, hogy ez a könyv nem ad választ azokra a kérdésekre, amelyeket az élet hoz magával. A hívőket összezavarja, hitükben helytelen útra tereli. Az istenfélő olvasó többnyire nem tudja, mit kezdjen a megközelítéssel, amelyet a regényben tapasztal. Azt hiszi, hogy mivel a könyv témája az Istennel való találkozás, az ilyet nem ítélheti el, mert attól tart, hogy ezzel magát az Istent tagadná. A hívő embernek nem szabad hagynia, hogy letérítsék útjáról. Ha jobbról s balról azt hallja, hogy A viskó tele van mély gondolatokkal, hát nyissa ki jobban a szemét, s maga ítélje meg, valóban így van-e. Ami pedig a nem hívő olvasóközönséget illeti, tapasztalataim alapján két csoportot állítanék fel. Az egyik a médiák által hangoztatott vélemény felé hajlik, miszerint ez a könyv a mai modern kor új bibliája. A másik csoport esetleg csak fejcsóválva mosolyog a könyv tartalmán. Nem vagyok teológiai szakértő, de keresztényként tisztán látom, hogy a szerző istenképe ellentétben áll a Biblia és az Evangélium tanításával. Young gondolatai szektáns praktikákat idéznek bennem. A bibliai tanítás szerint Isten nem mutatható be három teljesen különálló személyben. Ezenfelül az író nem adja meg Istennek az őrá jellemző dicsőséget. S az ilyen eltúlzott emberközeli isten minden bizonnyal kedvére való a modern gondolkodású, a szentséget elvető, elvilágiaso- dott keresztényeknek. Isten ilyszerű profanizálása elfogadhatatlan. Ugyanakkor A viskóban szereplő Isten elveti az egyház intézményét, s még csak nem is említi az istenfélelmet, ami pedig a keresztények fő vonása. A viskó kétségkívül hamis istenképet tár elénk. Meglepődve tapasztaltam, hogy a katolikus egyház nem ítéli el határozottan ezt a kiadványt, sőt találkoztam olyan feljegyzésekkel, amelyek szerint a papok pozitívan értékelik, s ajánlják az olvasását. Az internetes fórumok, blogok alapján megtudtam, hogy a könyv mondanivalója leginkább a protestáns egyház tanításához hasonlít, s érdekes mód éppen a protestáns hívők emelték fel ellene leginkább a hangjukat, mert el- tévelyítő üzenetével semmiképpen sem értenek egyet. S különösen megdöbbentem, amikor egy ismerősöm, aki egy baleset során elvesztette a feleségét és kislányát, elmondta: a pszichológusa ajánlotta neki ezt a könyvet azzal a céllal, hogy könnyebben megbékéljen az őt ért sorscsapással. Nem csodálkozom, amikor ismerősöm azt állítja, hogy elolvasásával semmilyen kedvező hatást nem tapasztalt a sorssal való kiegyezés tekintetében. Ez teljesen érthető, hiszen az ilyen sorsdöntő tragédiák esetében nincs semmiféle recept, semmiféle varázspálca, amely az embert megszabadítaná a szerettei elvesztése miatti szenvedéstől. Pszichológiai szempontból ez a könyv semmiképpen nem lehet gyógyír mások lelki panaszaira. Irodalmi szempontból Istennek emberi megközelítése - óriási vállalkozás. Ám hiába állítják a kedvező kritikák, hogy Young írói képzeletének és teológiai szenvedélyének az ötvözéséből remekmű született, engem nem győznek meg. Amolyan „amerikás” hozzáállást látok csupán benne. Olyasmit, ami arra ösztönöz, hogy válasszuk a könnyebb utat: ne a nehéz, komoly, súlyos gondolatokkal teli Bibliával foglalkozzunk, hanem eme érdekfeszítő, mindemellett könnyed olvasmánnyal. A katolikus tanítás szerint meg kell bocsátanunk az ellenünk vétkezőknek. Young könyvében szó szerint megrázott az a rész, amikor Isten arra kéri Macket, hogy bocsásson meg kislánya gyilkosának. Mack ugyanis megdöbben Isten kérésén, s megkérdezi tőle: „Nem felejthetem el csak úgy, amit tett, nem igaz?!” Isten erre azt feleli: ,A megbocsátás nem felejtést jelent, Mack. Azt jelened, bogy elengedjük a másik torkát.” Megbocsátok, de nem felejtek - akkor hol itt a megbocsátás? Hát ennyit a mély gondolatokról. Nagyon sok könyvet ajánlottam már elolvasásra. Sajnos most csak annyit mondhatok, ezt a könyvet felesleges időpo- csékolás elolvasni. A Lakatos Róbert vezette formáció készítette az év autentikus népzenei albumát; az elismerés újabb lökést ad a munkájukhoz Fonogram-díjas lett a Rendhagyó Prímástalálkozó című lemez ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Budapest/Komárom. Fonogram-díjas lett a Rendhagyó Prímástalálkozó az autentikus zenei album kategóriában; a Fonogram Magyar Zenei Díj Gálaestjét a napokban tartották Budapesten. A CD a Folk- európa kiadó gondozásában jelent meg. Idén 19. alkalommal osztotta ki a Magyar Hangfelvételkiadók Szövetsége és az Előadóművészi Jogvédő Iroda e rangos zenei elismerést, immár 22 különböző kategóriában; az autentikus zenei kategória csupán második alkalommal szerepel közöttük. A Komáromban élő Lakatos Róbert, az albumot jegyző zenei formáció életre hívója és vezetője lapunknak elmondta: nagyon örülnek az elismerésnek, ami újabb lökést ad a munkájukhoz. „Amikor négy évvel ezelőtt egy közös zenélésre hívtam kiváló prímásbarátaimat Komáromba, nem gondoltam, hogy idáig fejlődik ez a dolog - mondta. - A koncert után azonban valamennyien úgy éreztük, ebben sokkal több van egyszeri fellépésnél. Azóta már számtalan helyen bemutattuk a produkciót, amelynek anyagából született a Rendhagyó Prímástalálkozó lemez is.” A siker szinte borítékolható volt, hiszen a formációt a világ- és népzenét játszó muzsikusok elitje alkotja: Lakatos Róbert brácsaművész mellett tagja a világhírű dzsessz-szaxofonos, Dresch Mihály, a gitárvirtuóz Both Miklós, a cross over muzsikus Balogh Kálmán cimbalmos, Mester László brácsás, Doór Róbert nagybőgős, valamint két élvonalbeli népi hegedűs: Pál István „Szalonna” és Vizeli Balázs. A csapatot két csodálatos hangú énekes, Herczku Ágnes és Korpás Éva teszi teljessé. Talán nem véletlen, hogy a felsorolt zenészek közül többen más kategóriákban is szerepeltek a díjra jelöltek között. Lakatos Róbert elárulta azt is, hogy már tervezik a Rendhagyó Prímástalálkozó folytatását. Az immár Fonogram-díjas hanghordozót tavaly a neves világzenei szaklap, a brit Song- lines be válogatta a Top of the World listájára. A produkcióról, a formációt alkotó zenészekről, várható fellépésiekről a www.accordworldmusic.hu honlapon olvashatnak részletesen az érdeklődők, (vkm) Lakatos Róbert (középen) a díjátadón zenésztársai és Sebő Ferenc (jobbra) társaságában (Sajtófotó)
