Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-05 / 53. szám, szombat
o N on Kirúgták a provokatív Gallianót 2011. március 5., szombat, 5. évfolyam, 9. szám Csoportkép a washingtoni Union Station pályaudvaron. Lehet böngészni, ki kicsoda... (Reuters-felvétel) Helyet az elnököknek Az Egyesült Államok mind a 44 elnökének viaszmását sorakoztatta fel Madame Tussaud új galériája az amerikai fővárosban, Washingtonban. Mielőtt az elnökök a helyükre kerültek volna, egy csoportkép kedvéért „összegyűltek” a washingtoni Union Station pályaudvaron. „elnöki galériában” 28 újonnan készült elnökszobor várja a látogatókat, némelyik elnököt festmények és történelmi leírások alapján mintázták meg. Az érdeklődők épp úgy találkozhatnak John Adams méltóság- teljes szobrával, mint a legalacsonyabb, mindössze alig 160 centis elnökkel, James Madisonnal. Pár nappal a szoboravatások után jelent meg a Gallup intézet felmérése, amely szerint az amerikaiak Ronald Reagant tartják a legjobb elnöknek. A republikánus politikus - aki 1981 és 1989 között vezette az Egyesült Államokat, és 2004- ben hunyt el - 12 éve őrzi képzeletbeli címét. A második helyen Abraham Lincoln, az „ország egyesítője”, a rabszolgaság eltörlője szerepel. Őt Bili Clinton, az Egyesült Államok 42. elnöke követi. George Washington egyébként Reagan, Lincoln, Clinton és Kennedy mögött az 5. helyen áll. A Gallup megállapítása szerint az amerikaiak jellemzően a közelmúlt elnökeit említik a legjobbak között. „Nem meglepetés, hogy sokkal többet hallanak az életüket végigkísérő vezetőkről, és kevesebbet a már rég elhunyt elnökökről” - fogalmazott a Gallup a közleménye. A legutóbbi idők öt elnöke közül négy - Barack Obama, elődje, George W. Bush, Clinton és Reagan - az első tízben szerepel az idei közvélemény-kutatás alapján. Obama a hatodik, megelőzve az 1901 és 1909 között hivatalban levő Theodore Rooseveltet, valamint az Egyesült Államokat 1945 és 1953 között vezető Harry Trumant, akinek hivatali ideje alatt dobták le Hirosimára és Nagaszakira az atombombát. A világháború után ő segédkezett az ENSZ létrehozásában, és az ő nevéhez fűződik a Marshall-segély is. Szakértők szerint Ronald Reagan idei sikerében az elnök születésének centenáriuma is közrejátszott, tiszteletére országszerte megemlékezéseket tartanak. Egy korábbi felmérés szerint a legendás 16. amerikai elnök, a rabszolgaságnak véget vető Abraham Lincoln volt a legjobb elnök - igaz, e felmérés keretében csak történészeket kérdeztek meg. A C-SPAN kongresszusi hírtelevízió 65 történész véleményét összegezte, akik Barack Obama kivételével az elnöki posztot betöltő összes személyt rangsorolták 10 szempont alapján. Értékelték egyebek mellett, mekkora volt az elnökök erkölcsi tekintélye, hogyan kezelték a válságokat, milyen teljesítményt nyújtottak a nemzetközi kapcsolatokban, valamint a gazdaság terén. Az előző elnök, George W. Bush csak a 36. a rangsorban. A C-SPAN korábban csak egyszer, 2000- ben végzett ilyen felmérést történészek körében. Bili Clinton elnök a 15. helyre került, Ronald Reagan a 10-dikre jutott, George H. W. Bush pedig a 18-dikra. Jimmy Carternek a 25. hely jutott. A tudósok értékelésében Lincolnt George Washington, Franklin D. Roosevelt, Theodore Roosevelt és Harry Truman követi a mindenkori legjobb elnökök rangsorában. Mint a The Economist magazin megjegyezte, az első elnök talán csak azért nem lett a legjobb elnök, mert George Washingtont inkább istenként, semmint elnökként tisztelik az amerikaiak. Lincoln viszont az az ember - Napóleon és Jézus mellett -, akiről a világon a legtöbb könyv és tanulmány látott napvilágot; 1865-ös halála óta 16 ezer könyvet írtak róla. n Egy felmérés szerint az amerikaiak Ronald Reagant tartják a legjobb elnöknek. Ami Barack Obamát illeti, d is szerzett egy elsőséget: az első afroamerikai elnök. És egy másik kisebbség is örülhet: Obama balkezes — mint oly sok elődje. A Fehér Házban korábban már Gerald Ford, az idősebb George Bush, Bili Clinton is bal kézzel írt. Közéjük sorolható még a kétkezes Ronald Reagan is. A XX. század előtti időkből csak egyetlen balkezes elnökről tudunk, James Garfieldről (1831-1881, hivatalban 1881. március 4-től szeptemberi meggyilkolásáig), aki a legenda szerint képes volt egy időben egyik kezével latinul, másik kezével görögül írni. (MTI, ú)
