Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)

2011-03-05 / 53. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. AAÁRC1US 5. www.ujszo.com Kilenc gyerek halt meg Washington. Barack Obama elnök videokonfe­rencia keretében mély saj­nálatát fejezte ki Hamid Karzai afgán államfőnek, amiért egy légicsapásban 9 gyerek - tűzifát gyűjtő fiúk - életét vesztette Afganisz­tánban. A tálibok ellen harcoló NATO-erők és az afgán csapatok okozta polgári veszteségek súlyos konfliktusforrást jelente­nek Washington és Kabul között. Az elmúlt két hét alatt négy incidensben mintegy 80 civil vesztette életét Kelet-Afganisztán- ban. David Rodriguez amerikai tábornok azt mondta, a harci helikop­terből felkelőknek nézték a fiúkat, de egy értékelő csoport nem sokkal később megállapította, hogy „a lehető legrosszabb történt, és szörnyű hibát követtek el”. (MTI) Két hét múlva népszavazás Kairó. Egyiptomban március 19-én népszava­zást tartanak az alkot­mány módosításairól. A döntést a kormány inter­netes oldala szerint a fegyveres erők legfelső tanácsa hozta. A referen­dumot akkor tartják meg az adott napon, ha az or­szág biztonsági helyzete megengedi. Eszám Saraf, a katonai tanács által kormányalakítással meg­bízott miniszterelnök teg­nap megígérte a régi egyiptomi rendszer ellen tiltakozók követeléseinek teljesítését. Saraf a Tahrír téren tisztelgett a Hoszni Mubarak uralmát meg­döntő népi megmozdulás mártírjainak emléke előtt. Az egybegyűlteknek azt mondta, azért ment hoz­zájuk, mert legitimitást akar nyerni tőlük. A jelen­lévők megéljenezték, és vállukon vitték el a pódi­umtól, miután elmondta beszédét. (MTI) Megnövelt hadi büdzsé Peking. Kína jelentős mértékben, 12,7 százalék­kal növeli idén katonai költségvetését. Peking azt állítja, hogy az emelés nem jelent fenyegetést egyetlen más országra sem. Li Csao- hszing szóvivő szerint a mintegy 91,5 millió dollá­ros növekedést fegyverek beszerzésére és fizetés- emelésre fordítják a 2,3 millió fős hadseregben, amely létszámát tekintve a legnagyobb a világon. Míg Kínában hosszú időn át kétszámjegyű mértékben növelték a katonai költ­ségvetést, tavaly ez csupán 7,5 százalékos volt. (MTI) Humanitárius válság fenyeget a líbiai-tunéziai határon - az EL) és az USA segítséget nyújt - járművekre van szükség Véres harcok dúlnak több városért Tripoli/Bengázi. Legalább 13 ember halt meg a nyu­gat-líbiai az-Závija város­ban a Moammer Kadhafi líbiai vezetőt támogató erők és a Kadhafi távozását követelő lázadók tegnapi összecsapásában - jelen­tette az al-Arabíja hírtele­vízió. Az al-Dzsazíra vi­szont egy szemtanúra hi­vatkozva azt közölte, hogy az összetűzés legalább 50 halálos és 300 sebesült ál­dozatot követelt. ÖSSZEFOGLALÓ Az állami televízió este azt je­lentette, Kadhafi csapatai állító­lag elfoglalták az-Záviját, s megölték a helyi lázadókvezető- jét, Húszéin Darbukot és a he­lyettesét, valamint lefoglaltak 31 harckocsit, 19 csapatszállító járművet, 45 légvédelmi gép­puskát és más fegyvereket. Megfigyelők ugyanakkor úgy értékelik a helyzetet, hogy lé­nyegében patthelyzet alakult ki, mert a szemben álló felek egyike sem tud kellő erőt mozgósítani a katonai győzelemhez. A Kadhafihoz hű erők tegnap is légicsapást mértek az ellenzé­kiek ellenőrzése alatt álló egyik katonai támaszpontra a kelet-lí­biai Adzsdábíjában. Ezen a bázi­son 35 bunker van. Egy újságíró a héten járt az egyikben, ahol akkor tízezer tonna lőszert rak­tároztak. Előzőleg harci gépek támadást intéztek Brega város­nál is, amelyet előző nap száraz­földön próbáltak meg elfoglalni a kormányerők, de az ellenzéki­ek visszavetették a rohamot. Egy Brega védői harckocsikat is szereztek a hadseregtől. Ezért a keleti olajvárosért - amely a héten többször is gazdát cserélt - kemény harcok folynak a felkelők és Kadhafi csapatai között. (TASR/AP-felvétel) Kiderült, ki vezeti az ellenzéki katonai tanácsot Bengázi. Körülbelül tízezer fegyveres felkelő, köztük 4-5 ezer hivatásos katona áll szemben jelenleg a Kadhafi uralmát védő erőkkel. Ezt A1 Ghaoui Hesnának, az MTI Hír­centrum tudósítójának nyilat­kozta az újonnan létrehozott katonai tanács szóvivője Ben- gáziban. Abdalláh Mehdi kifej­tette: folyamatosan képzik a felkeléshez csatiakozó civile­ket a fegyverek használatára, amit megkönnyít, hogy Líbiá­ban a férfiak nagy része ért a kézifegyverek kezeléséhez. Ar­ra a kérdésre, miért adnak fegyvert L5-16 éves gyerekek kezébe, azt felelte, a lakosok nagyon elszántak, sokan meg akarják bosszulni szeretteik halálát. Azt mondta, valóban rengeteg fegyvert osztottak ki, de megpróbálják uralni a hely­zetet. A fegyveres egységeket a katonai tanács irányítja. Ami a legfőbb parancsnokot illeti, ró­la annyit mondott, hogy ő a ta­nács vezetője, akinek kilétét még nem hozták nyilvánosság­ra. Végül elárulta, hamarosan bejelentik: Ahmed Szaad Kat- rani vezeti a testületet. (MTI) katonatiszt, aki dezertált Kadha­fi seregéből, azt mondta, hogy a harci gépek sok esetben szándé­kosan elvétik célpontjukat, mert a pilóták nem akarnak honfitár­saikra lőni. A kormány fegyveresei teg­nap ellenőrzőpontokat létesítet­tek a főváros, Tripoli környékén, még a kormányellenes tünteté­seket megelőzően. Az utcák a hagyományos pénteki ima előtt teljesen néptelenek voltak, de az ima után összeverődött tömeget könnygázgránátokkal próbálta meg feloszlatni. A hatóságok megakadályozták, hogy a kül­földi újságírók távozzanak szál­lodájukból, és tudósítsanak az ellenzéki megmozdulásokról. Egyre súlyosabb a helyzet a határtérségben, a humanitárius válság kezelésében a Nyugat is segít. Az egyiptomi munkások hazaszállításában amerikai és EU-országok repülőgépei, hadi­hajói vesznek részt. Győri Enikő, EU-ügyekért fe­lelős magyar államtitkár és Krisztalina Georgieva humani­tárius ügyi EU-biztos a Líbiából Tunéziába menekült tömegek továbbszállításának, hazajutta­tásának elősegítésére közös fel­hívásban kért szállítóeszközö­ket az uniós tagországoktól. Mindketten tárgyaltak a tunézi­ai kormánnyal, majd a tunéziai-líbiai határ mellett fel­kerestek egy menekülttábort. Helyszíni beszámolók szerint február 20. óta 90 ezren mene­kültek át Líbiából Tunéziába. A pénzügyi segítség is fontos, de a szállítókapacitás bővítése most a legfontosabb. „Buszokra van szükség, hogy a menekültek a határtól eljuthassanak a tunézi­ai kikötőkbe, repülőterekre, ott pedig hajókra és repülőgépekre, hogy tovább szállíthassák őket. Minél tovább kénytelenek a me­nekültek helyben várakozni, annál súlyosabb lesz a helyzet” - álla nyilatkozatban. Barack Obama elnök beje­lentette, amerikai katonai gé­pekkel fogják hazaszállítani a Líbiából Tunéziába menekült egyiptomiakat, a USAID által bérelt polgári gépek pedig a többi ország állampolgárainak elszállításában segédkeznek. Washington segíti a nemzetkö­zi szervezetek evakuálási erő­feszítéseit és USAID-csapato- kat küld a líbiai határokon ki­alakult válsághelyzet enyhíté­sére. Obama ismét elmondta, az USA minden lehetőséget - a katonai fellépést is beleértve - nyitva tart és szükség esetén kész a gyors fellépésre, ám a meghozandó intézkedésekről a nemzetközi közösséggel és a NATO-val konzultálva kíván dönteni. (MTI, ú) Praktikus megoldás: a választópolgár akár külföldön is tartózkodhat Mobiltelefonon is szavazhatnak MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Tallinn. Észtország válasz­tópolgárai az urnákhoz járul­hatnak a hét végén, hogy meg­válasszák az új parlamentet. De holnap már csak azok voksol­hatnak, akik az elmúlt napok­ban nem adták le elektronikus úton szavazatukat. Észtország már korábban is világelsőnek számított ezen a területen: az informatika vív­mányait bevetve lehetővé tette, hogy a polgárok a voksolás napja előtt interneten leadják szavazatukat. Ezen most csa­vartak még egyet, és bevezet­ték a mobiltelefonos voksolást. Az elektronikus szavazáshoz egy személyazonosító ID-kár- tya szükséges, amely rögzíti a választó adatait. Ezt a rend­szert meglehetősen praktikus­nak tartják, mert a szavazónak nem kell feltétlenül választó- körzetében lennie voksának le­adásakor, sőt: külföldön is tar­tózkodhat. A 2008-as pénzügyi válság Észtországot is megviselte, a GDP 2009-ben 14 százalékkal csökkent, a munkanélküliek száma meredeken nőtt, idén februárban már elérte a 10,4 százalékot. A gazdasági bajok ellenére a jelenlegi miniszter- elnök, Andrus Ansip politikai formációja, az Észt Reformpárt tűnik a győzelemre esélyesnek, 29 százalékot kaphat, Szövet­ségese, a jobbközép Pro Patria- Res Publica a szavazatok 25 százalékára számíthat. Az el­lenzéki Centrumpártnak mindössze 23 százalék juthat, míg a szociáldemokraták a voksok 14 százalékát szerezhe­tik meg, ami arra mutat, hogy a koalíciós pártok kényelmes győzelmet arathatnak. Izrael különféle javaslatokkal próbál meg kitörni elszigeteltségéből Már a palesztin államot is elfogadnák MTl-HÍR Jeruzsálem. Diplomáciai gesztust tenne Benjámin Ne­tanjahu a palesztinoknak. En­nek legfontosabb elemeit az iz­raeli kormányfő május 22-i wa­shingtoni látogatásán ismerte­tik az amerikai kongresszus­ban, de már kiszivárgott: Ne­tanjahu arra készül, hogy bele­egyezését adja a palesztin ál­lam létrehozásába ideiglenes határokon belül. Emellett a ciszjordániai palesztin auto­nóm területek kibővítését is ja­vasolni fogja. A katonai rádió úgy tudja, hogy Netanjahu lemondana a Jordán folyó völgyének Izrael­hez csatolásáról, ugyanakkor- ragaszkodna ahhoz, hogy nemzetközi és izraeli haderő felügyelje ezt a stratégiai jelen­tőségű térséget. Hivatalos nyilatkozat ugyan még nem született a kérdés­ben, de Netanjahu környezeté­ből napok óta érkeznek olyan információk, hogy a kormány­fő inkább átmeneti megoldást keresne a tárgyalások újrakez­dése helyett. Szenátornak jelölnék a fejbelőtt képviselőnőt Érthetetlen sietség MTl-HÍR Washington. Párttársai el­indítanák a január elején Tu- csonban fejbelőtt demokrata képviselőnőt, Gábriellé Gifford- sot a jövő évi szenátorválasztá­son. Az orvosok viszont azt mondják, legalább egy évet kell várni arra, hogy kiderüljön, egy­általán fel tud-e épülni a páci­ens. Három demokrata honatya Giffordsnak a gyógyulás felé tett „hihetetlen lépéseire” hivatkoz­va március 15-én már adománygyűjtést is tart a politi­kus asszony 2012-es kampánya számára. A sietség enyhén szól­va is érthetetlen: az agyi bal fél­teke súlyos sérülésének gyógyu­lási esélyei - a jobbulás kezdeti, „csodával határos” megnyilvá­nulásai ellenére is csak hónapok múlva lesznek felmérhetők. Putyin-kastély egymilliárd dollárért Moszkva. Alekszandr Po­nomarenko orosz milliárdos 350 millió dollárért megvásá­rolt Gelendzsik mellett egy hatalmas komplexumot, amely a híresztelések szerint Vlagyimir Putyin kormányfő­nek épült. Sokan állítják: a kastély most is Putyiné, csak a cégér változott. Ponomaren­ko a Novorosszijszki Kereske­delmi Kikötő volt résztulaj­donosa, amelynek gazdái - köztük a Putyin közeli barát­jaként ismert Arkagyij Roten­berg - tavaly összesen kétmil­liárd dollárt kerestek csak a kikötővel. A komplexum Po­nomarenko szerint két cég megvásárlásával került a tu­lajdonába, s 67 hektáron 26 ezer négyzetméternyi épüle­tet terveznek rá felhúzni. A hatalmas területtel körülvett, kastélyszerű építmény a múlt év végén vált híressé, amikor Szergej Kolesznyikov üzlet­ember, Putyin barátainak üz­lettársa a Medvegyev állam­főhöz intézett nyílt levélben tette közzé: a miniszterelnök számára kereken egymilliárd dollárért épül „villa” a Fekete­tengerpartján. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents