Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-28 / 48. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 28. Kultúra 7 „A szervezők remek érzékkel fordultak városuk talán legeurópaibb szellemiségű szülöttje felé" Többnyelvű darab Márairól „Kassán ma még nem árulnak Márai-pólókat" (Csapody Kinga felvétele) Silvester Lavríkíró, drámaíró, rendező, alkalmi publicista, a Devín rádió jelenlegi igazgatója néhány évvel ezelőtt felfedezte magának Márai Sándort. Idén pedig nagy fába vágta a fejszéjét: színdarabot ír Márai életéről szlovákul. JUHÁSZ KATALIN Az előadás viszont korántsem egynyelvű lesz, a tervek szerint igazi nemzetközi színházi projekt születik majd Kassán. A szerző eddig babonából nem verte nagydobra, min dolgozik. Elsőként lapunknak beszélt erről a különleges kezdeményezésről. Hogyan jött az ötlet? Márai Sándor akkor került a figyelem központjába, amikor Kassa megpályázta az Európa Kulturális Fővárosa címet. Az ottani szervezők körülbelül három évvel ezelőtt kerestek meg azzal a kéréssel, hogy valamilyen módon vegyek részt a projektben, és mivel színházi ember vagyok, szinte magától adódott az ötlet, hogy színpadi formában dolgozzam fel ennek az európai jelentőségű írónak és gondolkodónak az életét, pályafutását. Megkockáztatom, hogy ha Kassa nem nyerte volna meg ezt a pályázatot, Márai szlovák berkekben való „felfedezése” ovábbi éveket váratott volna magára. Ennek kapcsán viszont a szervezők remek érzékkel fordultak városuk talán legeurópaibb szellemiségű szülöttje felé. Ön mikor ismerkedett meg Márai műveivel? Azt hiszem, elsőként Füveskönyv jelent meg tőle szlovákul egy fiatal kétnyelvű költő, Peter Macsovszky fordításában. Aztán jött A gyertyák csonkig égnek nagy nemzetközi sikeré- nak híre, de ekkorra már elolvastam angolul az Egy polgár vallomásait is, és felfedeztem magamnak egy európai mércével mérve is jelentős alkotót. Munkássága, világlátása ámulattal töltött el, és lázasan keresni kezdtem a szlovák fordításokat, ám meg kellett állapítanom, hogy kevés színvonalas fordítás létezik. Ezért örülök a Kalligram kiadó kezdeményezésének, akik fokozatosan valamennyi Márai-művet ki szándékozzák adni szlovákul. Milyen lesz ez a színdarab? Úgy tudom, már a kassai bemutató időpontját is kitűzték, a szöveg viszont még csak most készül. így van, ezért sem árulhatok el még túl sokat. Az azonban biztos, hogy egyrészt Márai filmbe illően eseménydús életét igyekszem feldolgozni, másrészt utalni szeretnék legfontosabb műveire, jó pár részlet elhangzik belőlük, hogy az olvasáshoz is kedvet csináljunk. Mivel Márai a kor több fontos személyiségével, így Thomas Mann-nal, Stefan Zweig-gel és másokkal is élénk levelezést folytatott, ezekből a levelekből, a bennük megfogalmazott gondolatokból indultam ki, ezek képezik majd a színdarab vázát, mert ezeken keresztül ragadható meg leginkább a kor, amelyben élt, belőlük derül ki, hogyan változott meg világlátása és a társadalomról alkotott képe a második világháború szörnyűségeinek hatására. A darabot szlovákul írom, de az előadás négynyelvű lesz, bizonyos részek magyarul, németül és angolul hangzanak el, méghozzá bármiféle feliratozás, vagy szinkrontolmácsolás nélkül. Sőt, néhány mondatnyi francia szöveg is lesz benne. Az angol fordító egy New York-ban élő, szlovák származású hölgy, a magyar fordító pedig Ga- rajszki Margit, aki egyben az előadás dramaturgja is. Ő jelenleg az író műveinek korabeli fogadtatását, a kritikákat, reakciókat tanulmányozza a magyar és a német közegben, hiszen Márai német nyelvű publicisztikája is jelentős. A bemutatót ősszel tervezzük a kassai Kasárne Kulturparkban, amely kultúrközpont az Európa Kulturális Fővárosa- projekt együk bázisa lesz, és egy központi fekvésű volt laktanya épületében alakították ki. Én rendezem majd, néhány színészt is kiválaszottam már. Fontos, hogy mindannyian kétnyelvűek legyenek. Kassai magyarok, Szlovákiában, illetve Magyarországon élő külföldiek, olyanok, akik maguk is két, vagy akár több kultúra hatása alatt élnek és dolgoznak, ezáltal nyitottabbak és érzékenyebbek egynyelvű kollégáiknál. Persze az is fontos, hogy az előadás mozgatható legyen, a szereplők „ráérjenek” turnézni vele. A kassai premiert követően ugyanis Pozsonyban, Budapesten, Prágában és Krakkóban is szeretnénk bemutatni. A budapesti előadás ügyében a kassaiak tudtommal már fel is fették a kapcsolatot a Petőfi Irodalmi Múzeummal. Olvastam valahol, hogy Márai olyan kultikus emblémája lehet Kassának, mint Prágának Kafka. Reálisnak látja ön ezt a párhuzamot? Hát, Kassán ma még árulnak Márai-pólókat és más emléktárgyakat a turistáknak, nincs körülötte akkora hűhó, mint Kafka körül Prágában. Ehhez sok idő kell. De a cél hasonló: az, hogy a város lakói felfedezzék Márait és büszkék legyenek rá, a turisták egy része pedig az ő kedvéért, az ő műveinek hatására látogasson el a városba. Márai Sándor ugyanis sokmindenben megelőzte korát, gondolatai, megállapításai szinte „ijesztően” aktuálisak manapság. A munka során naponta találok párhuzamokat az akkori és a mostani társadalom problémái között. Kurosawa 100 Pozsony. Mától hároln napon át ingyenesen tekinthetőek meg Akira Kurosawa filmjei a Mladosť moziban. A minifesztiválon a száz éve született japán rendezőóriás hét alkotását láthatják az érdekődők. A program összeállítói azokból az 1948-1965 között készült filmekből válogattak, amelyekben a Kurosawa kedvenc színésze Toshiro Mifuneho játszotta a főszerepet. A legendás rendező és a világhírűvé vált színész együttműköséséből egyébként összesen 16 különböző műfajú és hangvételű film született, a szamurájtörténetektől a modern thrillereken át a lélektani drámákig, (juk) A fiatal énekesnőt még Zorán is megdicsérte Igazi klubhangulat NAGY ERIKA Dunaszerdahely. Énekelt versektől volt hangos a Budapest Kávéház a legutóbbi Vám- béry Irodalmi Estek sorozatában megvalósuló rendezvényen. A megzenésített versek szakavatott tolmácsolója, a nagykaposi Óváry Anna többek között Mikola Anikó, Csukás István és Csontos Vilmos verseit adta elő az év elején indított zenés irodalmi est-sorozat keretén belül. Beszélgetőtársa Lacza Gergely, az Expired Passport zenekar dobosa volt, és a fiatal énekesnő lebilincselő egyéniségével, laza, humoros bemutatkozásával szóban is megbabonázta a hallgatóságot. Érezhető volt, hogy mindene a zene, bár jelenleg szünetelteti zenei tanulmányait, előtérbe helyezve a gyógypedagógiát. Számtalan saját szerzeménye van már, melyek érzésből, erőltetés nélkül születtek. Azt vallja, jó pedagógusai voltak, akik felkészítették őt az életre. Tehetségét az országos Tompa Mihály Vers- és Óváry Anna sikert aratott (Mészáros Róbert felvétele) A félszemű: szikár revansmozi az amerikai filmiar „kétfejű" rendezőjétől A vén bolond, a kis hárpia és a tökkelütött embervadász KASZÁS DÁVID „Az emberek el se hinnék, hogy egy fiatal lány, otthonát elhagyva elindult, hogy megbosszulja apja halálát. De megtörtént” - regéli a főhősnő a bevezetőben. Mindössze tizennégy éves volt, mikor egy hitvány alak lepuffantotta édesapját. Chaney (Josh Brolin) úgy vélte, büntetlenül elsétálhat. Tévedett. S mekkorát! így vagy úgy, de mindenért megfizetünk ezen a világon... Fizetség dolgában otthonosan mozog a kisasszony. Tőle mindenki megkapja a maga jussát. Felvágott, pergő nyelvvel (Képarchívum Jeff Bridges és Hailee Steinfeld osztja lapjait, törékenységét határozottsággal palástolván. Az 1870-es évek Oklahomájának hófödte Vadnyugatán bizony szüksége is van e sajátos jellemszilárdságára. Miután sikeresen rendezte atyja ügyleteit, megnyeri magának a helyi békebírót, akivel több kellemetlen közjáték után a gazfickó nyomába erednek. Csatlakozik hozzájuk egy texasi ranger (Matt Damon) is, vállalkozásuk azonban így sem tűnik életbiztosításnak az indián territóriumban. A nyomok kihűltek, ahogy az idő is. A vén bolond, a kis hárpia és a tökkelütött embervadász, vajh, sikerreljár-e? Charles Portis Szilaj vér című irománya nem először köszön vissza a mozivászonról. Henry Hathaway 1969-ben készült filmváltozatában az ultrakonzervatív Herceg (John Wayne) domborított. 1978-ban is felbukkant egy tévés verzió. Mégsem beszélhetünk a szó hagyományos értelmében vett remake-ről. Sokkal inkább ugyanannak a kisregénynek egyfajta szöveghűbb adaptációjáról lehet szó. A tandemben közlekedő rendezőpáros, Ethan és Joel Coen olvasata képes fonákjára fordítani valamennyi klisét a zsáne- ren belül, a kiadós sablonfacsarás azonban ezúttal elmarad. Alkotásuk a legjellegzetesebb jenki filmműfaj ínséges idején viszont kiemelkedő darabnak bizonyul(t). Az egyedi stílusfogások, a mesteri színészi alakítások (élükön az elsőfilmes gyerekszínésszel) és Roger Deakins vizuális költészete stabü élményt garantál. A kimunkált, jeles neo-wes- temek (z\z ajánlat, Börtönvonat Yumába, Jesse James...) táborát erősíti Ethan és Joel Coen munkája. Tíz Oscar-jelö- lésével és lukrativ nézettségi mutatóival talán a cowboyfil- mek műfaját pórbálja újjáéleszteni. Sikerülhet. Prózamondó Versenyen első helyezéssel díjazta a zsűri 2009-ben, ahol Mikola Anikó költeményét adta elő. Óváry Anna rajong Mikola verseiért, a költőnő Tűz és föld között című kötetét majdnem teljes egészében megzenésítette. S hogy miért ez a vonzalom? Azért, mert a verseklegtöbbjemegegyezik az előadó gondolatvilágával és értékrendjével. Az est igazi jó hangulatban telt, s ehhez nagymértékben hozzájárult a fiatal énekes - gitáros kiforrott verséneklése, amelyről még a neves magyarországi előadó, Zorán is elismerően nyilatkozott, bár ő jobban örülne annak, ha vidám dalok előtérbe kerülnének a verséneklő repertoárjában. Anna erre csak annyit mondott: „Jó, akkor legközelebb mosolyogva adom elő a szomorú verseket.. A beszélgetés során ígéretet tett arra, hogy saját lemeze is lesz, de csak akkor, ha olyan színvonalat ér el az előadása, amely saját elvárasainak is tökéletesen megfelel.
