Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-28 / 48. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 28. Vélemény és háttér 5 Borítékolható, hogy az erkölcsi és jogi rehabilitáció beletelhet még néhány évtizedbe Újabb „Esterházy-affér” jön? Mielőtt bármely kedves olvasó idegrángást kapna az alábbi szövegtől, előrebocsátom, az általam vezetett Nap Kiadó gondozásában 1997-ben jelent meg magyarul az első tényfeltáró, Molnár Imre által jegyezett Esterházy János- monográfia. BARAK LÁSZLÓ Egyike vagyok tehát azoknak az embereknek, akik az 1947-ben a fasisztákkal való együttműködés koholt vádja alapján halálra ítélt magyar gróf - noha 1942-ben a fasiszta szlovák állam parlamentjének képviselőjeként nem szavazta meg a zsidók deportálásáról szóló törvényt - erkölcsi és politikai rehabilitációjáért az elsők között volt módjuk tenni. Éstettekis. Ennek ellenére meglehetős tartózkodással, sőt urambocsá! kesernyés malíciával vagyok kénytelen figyelni, miként lesz Esterházy János kétségkívül megrázó életútjából - Esterhá- zyt egyébként nem végezték ki, mert életfogytiglani elzárásra enyhítették az ítéletet, és 1957-ben a börtönben halt meg - egy újabb olyan politikai felhangú affér, amely a szlovákmagyar viszonyt terheli. Mivelhogy Oroszországgal, Lengyelországgal, Csehországgal ellentétben Szlovákia, azaz a szlovákiai politikai elit nemhogy nem ismeri el Esterházy érdemeit - aktív politikusként többek között zsidókat mentett meg a deportálástól - de, úgymond, mereven ellenzi erkölcsi és jogi rehabilitációját. Hát igen, kétségkívül meglehetős szűkkeblűségre vall az efféle magatartás. Ami viszont elsősorban a szóban forgó szlovák politikai elit önreflexiójáért kiált. Ennek az önreflexiónak a kikényszerítése tekintetében a- zonban, annak lényegéből adódóan kizárólag a szlovák társadalom egésze az egyedüli illetékes! Ezért végzetesen téves, egyszersmind káros dolog, hogy, amint a sajtóban jelezve volt: a pozsonyi magyar nagykövetség az egyike azoknak az alanyoknak, amelyek szeretnék kikényszeríteni a szóban forgó önreflexiót. Nyilván e törekvést nyomatékosítandó,nyilatkozza a sajtónak a pozsonyi nagykövetség egyik munkatársa a következőket: „Ez (mármint, hogy a szlovák politikai elit jobb belátásra tér-e, avagy sem Esterházy politikai rehabilitációjának ü- gyében - a szerző megjegyzése) az itteni (értsd, szlovákiai) demokrácia fejlettségének próbatétele is.” Nos, akad-e akár egyetlen tárgyilagos ember e sorok olvasói közt, aki azt hiszi, hogy a magyar diplomata (!) idézett kijelentése nyomán a szlovák politikai elit azonmód A szlovákiai politikai elit nemhogy nem ismeri el Esterházy érdemeit, ellenzi erkölcsi és jogi rehabilitációját. magába száll, és hanyatt-homlok elkezdi Esterházy János re- habilitációjánakprocedúráját? Lássuk be, olyan hiú ábránd ez, mint azt hinni, a szlovák politikai elit úgy, ahogy van, egy szép estén elmegy aludni, hogy aztán másnap reggel arra ébredjen, azonnal meg kell kezdenie a Szlovák Köztársaság mielőbbi, feltételek nélküli Magyarországhoz való csatlakozásának tárgyalásait. Nem lehet kétséges ugyanis, ha a szlovák politikai elitben valamilyen csoda folytán ez idáig lett is volna legalább egy fikarcnyi hajlandóság az eddigieknél empatikusabb, pozitívabb viszonyulásra Esterházy ügyéhez, a szlovákiai demokráciának, azaz a szlovák politikai elitnek címzett nyegle diplomáciai fricska nyomán egészen biztosan úgy elmúlik az, akár egy hétköznapi macskajaj. Vagyis már most borítékolható: ha Esterházy szlovákiai politikai rehabilitációjára 100-150 évet remélhetőleg nem is kell majd várni - amint azt Eszterházy lehetséges boldoggá avatása kapcsán felmerült - de néhány évtizedbe beletelhet most már. Amely helyzet egyébként csak az olyan közszereplők, politikusok, ún. diplomaták számára lehet meglepő, akik soha nem hallottak arról, hogy dobbal csak az oktalan, stupid halandók mennek verebet fogni... Vagy netán nem is ez volt vonatkozó „dobolás” célja?! KOMMENTÁR Füstjelek VERES ISTVÁN Magyarországon betiltanák a dohányzást a kocsmákban és a vendéglőkben. Egy forradalmi kormány forradalmi intézkedéséről van szó, néhány fideszes képviselő pénteken nyújtotta be az Országgyűlésbe a törvénymódosító javaslatot. Az új szabályozás már júliusban életbe léphet. Heintz Tamás, az előterjesztők egyike szerint a cigarettásdobozok csomagolását nem fenyegető feliratokkal, hanem elrákosodott szervek képeivel kellene kidekorálni. Az illető becsületesen azt is megígérte, hogy leszokik a dohányzásról. Hogy a két kijelentés mosolyt vagy könnyeket érdemel-e, az a ldsebbik dilemma. A nagyobbik meg az, hogy kinek tilthatunk meg mit, és miért, és főleg kinek a rovására. Mert más dolog arra kötelezni a vendéglősöket, hogy alakítsanak ki nemdohányzó részeket, és más az, ha eleve csak az utcán gyújthat rá valaki. A személyi szabadságnak ez is egyfajta korlátozása. A nemdohányzókat védeni kell a dohányosokkal szemben, ez nem kérdés. Magyarországon viszont júliustól nem lesz étterem vagy bár, ahol egy jó ebéd vagy egy pohár sör után rápöffenthetünk egy cigire vagy szivarra. Á szebb jövőt nem biztos, hogy mindenki pont így képzeli. Néhány éve Írországban általános felbolydulást okozott a dohányzás betiltása. A pubok nikotinfüggő törzsvendégei azóta megszokták, hogy a bejárat előtt füstölhetnek. Mellesleg azóta ez az ismerkedés egyik módja lett. Van tüzed? Persze. Koszi. Nem ugrasz fel hozzám egy kávéra? Hát..., nézd..,, egy pub előtt állunk, odabenn is meghívhatsz. Á, tudod..., az nem olyan. Egyébként is esteledik, ilyenkor már inkább ne kávézzál, na szia. Efféle párbeszédek zajlanak ezrével, és mindenki hamar hozzászokott. Megszokják a magyarországiak is. A gondolattal pedig mi is elkezdhetünk barátkozni, mert csak idő kérdése, hogy nálunk is előállnak egy hasonló javaslattal. TALLÓZÓ BILD AM SONNTAG A német kormány integrációs ombudsmanja vasárnap felszólította a török miniszterelnököt: lépjen föl annak érdekében, hogy német földön élő honfitársai az eddiginél jobban illeszkedjenek be a német társadalomba. Maria Böhmer a Bild am Sonntag című hetilapnak adott interjúban kifejtette: az integráció szempontjából roppant fontos lenne, ha a Németországban élő minden török jól megtanulna németül, a török családok gyerekei pedig élnének az óvodába járás lehetőségével. Németországban tavaly augusztus óta fontos belpolitikai téma lett a külföldiek - elsősorban a muzulmán val- lású törökök és arabok - nem elég hatékony integrációja. A berlini kormány illetékesei többször rámutattak, hogy a sikeres beilleszkedés és társadalmi boldogulás alapvető feltétele a német nyelv kellő szintű elsajátítása. Ennek alapjait pedig az óvodában lehet időben megteremteni. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a török gyerekek túlnyomó többsége nem jár óvodába, a családban, rokonok körében csak török szót hall. Ezért beiskolázáskor alig beszélnek németül, ami jelentős hátrányt okoz iskolai fejlődésük szempontjából. (MTI) Kadhafi a hidegháború két szuperhatalmát, az Amerikai Egyesült Államokat és a Szovjetuniót sem kímélte, szerinte a hamburger kötötte össze őket Gyilkos humor: Kadhafi már negyven éve sziporkázik világszerte MTl-ÖSSZEFOG LALÓ Az arab nacionalizmus fenegyereke, a terrorizmus hivatalos támogatója, a sivatag sokat látott oroszlánja, király és bohóc: Moammer el-Kadhafi ezredes 40 éve kápráztatja el a világot sziporkázó elméjével, különleges elméleteivel, éš fara- gadan viselkedésével. A mintegy két hete népfelkeléssel küzdő líbiai vezető kész vérbe fojtani a tüntetéseket, amelyek résztvevői szerinte az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet bedrogozott tagjai. Viseljen bár szaharai kekit, fehéret, aranysujtásos egyenruhát vagy beduin öltözetet, a göndör hajú ezredes mindig különleges vizuális élményt nyújt. És az elméletei még csak ezután jönnek. Lássuk mit gondol a „forradalom vezetője” a leghíresebb angol drámaíróról: „Shakespeare nagy, arab származású drámaíró” - szól a sommás megállapítás, s a naiv hallgatóság tátott szájjal szívja magába a magyarázatot, mely szerint Anglia büszkeségének őseit egykor sejk Zubajmak hívták. A líbiai vezető szerint az amerikai indiánok ősei kivétel nélkül észak-afrikaiak, miközben Amerikát „emir Ká“ után nevezték el. Gazdasági „nyilvántartása” szerint Svájc egy Líbiához „közeli”, de nála „kevésbé fejlett” ország. Ennek fényében valószínűleg európai munka- vállalók hada próbál majd állást találni a következő években Líbiában. Kadhafi a hidegháború két szuperhatalmát, az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót sem kímélte, az egykori esküdt ellenségek között pedig elegánsan megtalálta a kapcsolatot: a hamburgert. Eszerint a világ egyik kedvenc étke „csótányból, egérből és békából készül, és segítségével döntötték romba a Szovjetuniót”. A líbiai vezető szívesen adja ki magát egészségügyi szakértőnek. „AIDS, AIDS, AIDS. Más se hallunk. Ez terrorizmus. Ez lélektani hadviselés. Az AIDS békés vírus. Ha mindig tiszta vagy, nincs gond” - nyugtatta meg közönsége felborzolt kedélyeit Kadhafi az Afrikai Unió 2003-as csúcstalálkozóján. A hölgyek társaságát nagyra értékelő szívtipró mindezek ellenére megmaradt egyszerű embernek, s amikor csak teheti, beduin sátrában tölti idejét, amelyet néha a líbiai sivatagban állíttat fel. Kadhafi puritánságát a fényűző Párizs is megtapasztalhatta, amikor 2007-es látogatása során a vezető a külföldi államfők szállóhelyéül szolgáló Marigny hotel parkjának kellős közepén verte fel táborát. Bár a „forradalom vezetője” csak óvatosan borzolgatja a nyugati kedélyeket, azt nem bírta megállni, hogy ne fakadjon ki a demokrácia terjesztésének gondolata ellen: „egyes országok egyszerűen úgy találhatják, hogy a diktatúra jobban illik hozzájuk.” 2010 augusztusában egy római vizit során a nagy tanító két előadást is tartott az iszlámról néhány száz - gondosan kiválasztott és 80 euróval díjazott - nőnek. Ez volt az a hely, ahol Kadhafi kinyilatkoztatta, hogy „Európának át kell térnie az iszlámra”. A líbiai diktátor éles nyelve barátait sem kíméli: 2005-ben Algírban az izraeliekkel együtt a palesztinokat is „idiótának“ nevezte, mert az 1967-es háborúban elvesztették a Gázai övezetet és Cisz- jordániát. 1988-ban egy arab csúcstalálkozón végig fehér kesztyűt viselt, mivel minden közvetlen kapcsolatot el akart kerülni egyes vezetőkkel, akiknek kezéhez vér tapad.Vajon most ki húzna kesztyűt? Egy másik összejövetelen hatalmas szivart szívott, és a füstöt tüntetőleg szomszédja, Fahd néhai szaúd-arábiai király felé fújta...- Te Feri, gondolod, hogy a kormány már megkezdte a liszt osztását a rászorulóknak? (Peter Gossányi rajza)
