Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)

2011-02-28 / 48. szám, hétfő

2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 28. www.ujszo.com Simon: álságos az ellenzéki bírálat Ficóék kérték a segélyt ÚJ SZÓ-HÍR A Szabadság és Szolidaritás választási programjában szerepelt az állam és az egyház elválasztása Egyházi adó, kérdőjelekkel Stanislav Zvolenský pozsonyi érsek-metropolita, Dániel Krajcer kulturális miniszter, Miloš Klátik evangélikus püspök, és Pavel Traubner, a zsidó hitközségek tiszteletbeli elnöke a vöröskői tanácsko­zás után (SITA-felvétel) Pozsony. Simon Zsolt földművelésügyi miniszter sze­rint álságos az ellenzéki pártok kritikája, mellyel a kormány liszt- és tésztaosztási intézkedé­sét illetik. A miniszter által be­mutatott dokumentum alapján ugyanis a Fico-kormány idején kérte a tárca - tavaly januárban - az Európai Bizottságtól, hogy bekapcsolódhasson az unió élelmiszersegély-programjába. Ennek keretében évente 20 mil­lió szegény európai kap élelmi­szert, áprilistól 370 ezer szlovák is jogosult lehet a segélyre. Simon szerint a jelenlegi kormánynak csak két választá­sa volt: vagy végigviszi a Ficóék alatt indított programot, vagy pedig lémond a segélyről, me­lyet így Franciaország, Olaszor­szág vagy más nyugat-európai állam kap meg. A miniszter el­utasította, hogy a megrendelés körül visszaélések lehetnének, rámutatva, hogy a segélyt a jó­tékonysági célú alapítványok fogjákszétosztani. Peter Kažimír, a Smer alel- nöke szerint nem a programmal ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Csehországban nem jövőre, hanem már októbertől bevezetik a 20 százalékos álta­lános forgalmi adót - tudta meg a Mladá fronta Dnes hét­végi száma. A 10-ről 20%-ra történő emelés a jövőre terve­zett nyugdíjreform finanszíro­zása miatt szükséges. Az októ­beri bevezetés váratlan fordu­latnak számít, mivel korábban a Nečas-kabinet még a nyug­díjreform részleteiben sem volt képes megegyezni, pénte­ken viszont Az októberi áfa­emelés lépés rendkívül fájdal­masan érinti a karácsonyi vá­van baj, hanem azzal, ahogy ezt a kormány tálalja. Szerinte ugyanis ennek semmi köze sincs a magas élelmiszerárak el­leni harchoz. Kažimír és Simon a köztévé 5 perc múlva 12 műsorában vi­táztak, ahol mindkét politikus grafikonok egész sorát húzta elő és vágta vitapartnere fejé­hez. Kažimír szerint a Fico- kormány négy éve alatt stabilak voltak az árak, míg Simon arra mutatott rá, hogy az elmúlt négy évben folyamatosan zu­hant a hazai mezőgazdasági termelés, s emiatt rohamosan nőtt az élelmiszer-behozatal. Kažimír úgy véli, a magas élelmiszerárakkal az áfa csök­kentésével lehetne megoldani. A Smer többek között azt java­solja, a háztáji mezőgazdasági termékek áfáját 6 százalékra kellene csökkenteni - ahogy ezt annak idején a korábbi kabinet bevezette. Simon szerint vi­szont ez járhatatlan út, mivel az unió szabályai nem engedélye­zik, hogy egyfajta terméknek kétféle áfája legyen, ezért ezt az intézkedést meg kellett szün­tetniük. (MSz) sárlásokra építő kiskereske­delmet, továbbá a téli üdülő­helyek üzemeltetőit. A képhez hozzátartozik, hogy a zöldség, a tej, a kenyér, a gyermektáp­szer áfája minden valószínűség szerint 10%-on marad. A Nečas-kabinet abban bízik, hogy a magasabb áfa ré­vén évente 57 milliárd koro­nával több bevételhez jut, az októberi bevezetés pedig a há­rom hónap alatt mintegy 15 milliárdot eredményez. A ma­gasabb áfa egy átlagos háztar­tás számára havi 290 korona többletkiadást jelent - írta a Hospodáŕské Noviny gazdasá­gi napilap. (MfD, só) Pozsony. Daniel Krajcer kulturális miniszter és az egyházak képviselőinek találkozójával megkez­dődött az egyházak fi­nanszírozásáról szóló párbeszéd. Határidőket nem szabtak meg, a tárca és az egyházak sem siet­tetik a megegyezést. ÚJ SZÓ-HÍR Egyházi adó, adójóváírás, vagy költségvetési támogatás? Erre a kérdésre kellene választ adnia annak a munkabizottság­nak, mely az egyházak finanszí­rozásának reformját fogja meg­tárgyalni. A testület felállításá­ról a kulturális miniszter és az egyházak képviselői csütörtö­kön a vöröskői várban tartott ta­lálkozójukon egyeztekmeg. A döntést feltehetően nem fogják „elsietni”, ugyanis végső határidőt nem szabtak meg a felek, és egy nézeten vannak abban a teldntetben, hogy a kérdés megoldása hosszú időt fog igénybe venni. A bizottság javaslatait ráadásul először társadalmi vitára terjesztik, utána kerül csak a döntéshozók elé. A miniszter így - annak el­lenére, hogy a kérdés pártja, az SÁNDOR RENÁTA Pozsony. Lényegében min­denfajta munka bizonyos mér­tékben károsíthatja a munka- vállaló, egészségét. A törvény négy kategóriába sorolja a fog­lalkozásokat a munka kockáza­ta, egészségre való káros hatá­sa szempontjából. A jogszabály kötelezi a munkaadót, hogy al­kalmazottjának lehetővé tegye a rendszeres orvosi vizsgálatot az egészsége megőrzése érde­kében. A veszélyes munkát végzők - ahol fennáll a kocká­zata, hogy a dolgozók a mun­kavégzés során közvetlen egészségkárosodást szenved­hetnek - kötelesek kétévente részt venni a megelőző vizsgá­latokon. Az olyan foglalkozá­ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Kormánypárti poli­tikusok nyilatkozatai alapján valószínűsíthető, hogy csúszni fog az állampolgársági törvény módosítása. Ebben az esetben továbbra is elvesztenék szlovák állampolgárságukat azok, akik egy másik ország állampolgár­ságát is megkapják. Jozef Kol­lár, az SaS frakcióvezetője sze­rint hétvégén az STV-nek tett nyilatkozatában összekötötte az állampolgársági törvénymó­dosítást a kisebbségi nyelvek használatáról szóló jogszabály SaS választási programjában is szerepelt - várhatóan 2014-ig nem fogja lezárni a kérdést. Krajcer szerint az egyházak finanszírozásának kérdését már csak azért is rendezni kel­lene, mert ez jelenleg az 1949-ben, a legsötétebb kom­munista időszakban bevezetett rendszer alapján valósul meg. Az egyházak az állami költség- vetésből kapják bevételeiket, híveik száma alapján - ez utóbbit a népszámlálások só­sok végzőinek, amelynél nagy a kockázata, hogy még a védő- felszerelések használata mel­lett is veszélyeztetett az egész­ségük, évente részt kell venni­ük orvosi vizsgálatokon. A leg­kevésbé veszélyes munkát vég­zők nem kötelesek ilyen pre­ventív vizsgálatra, de ha kérik, akkor a munkáltató köteles azt biztosítani, fizetett szabad­nappal, s a vizsgálattal össze­függő minden felmerülő költ­ség térítésével, e költségeket a munkáltató leírhatja a költsé­geiből. A munkáltató köteles gon­doskodni a munkához szüksé­ges védőfelszerelésekről. Spe­ciális helyzet állhat elő az úgy­nevezett könnyebb, nem veszé­lyes, például számítógépes tervezetével. Kollár szerint ha a Híd kompromisszumokat kötne az első esetben, akkor az SaS hajlandó lenne megtámogatni akár a 10 százalékos kisebbségi nyelvhasználati küszöböt is. „Tárgyalni, tárgyalni, tárgyalni kell” - mondta erre Rudolf Chmel (Híd) kisebbségekért fe­lelős miniszterelnök-helyettes. Mint ismert, a tervezet a tárca­közi egyeztetésre a kompro­misszumosnak nevezett 15 szá­zalékos küszöbbel lett elküldve. Chmel szerint, ha már csúszik az állampolgársági törvény módosítása, akkor érdemes rán mérik fel. Az állam és egy­ház pénzügyi szétválasztását már több korábbi kormány is felvetette, ám eddig egyik sem mert hozzányúlni. A kérdés megoldását nehezí­ti, hogy az egyes egyházak ál­láspontja is különböző ebben a kérdésben. Az egyház és az ál­lam szétválasztására a közhie­delemmel ellentétben nem a legnagyobb, a római katolikus egyház „fizetne rá”, az adójóvá­írás vagy az egyházi adó beve­munkát végzők esetében. A munkáltató köteles állni a szemorvosi vizsgálat költsége­it. Elméletileg a szemüveg költ­ségeit is, ám csak abban az esetben, ha bizonyítható, hogy az adott munkavállaló látása a számítógéppel végzett munka miatt romlott. Ezt viszont igen­csak körülményes bizonyítani. A munkáltatók az alkalmazott szemüvegének költségeihez ál­talában nem járulnak hozzá, mert az alkalmazott azt a mun­kavégzésen kívül is használhat­ja. Az adóellenőrzéskor a mun­káltató pedig nehezen tudná indokolni, miért akarja az al­kalmazott szemüvegét - ame­lyet a munkáján kívül magán­célra is használ - leírható költ­ségként elkönyvelni. lenne megvárni az új magyar Alkotmány elfogadását, mely­ben várhatóan utalás lesz a ha­táron túli magyar állampolgá­rok választójogára is. A koalíci­óban egyre többen vélekednek úgy, hogy a módosítás elfoga­dásával meg kellene várni a ket­tős állampolgárságról szóló szlovák-magyar kormányközi szerződés aláírását. Ezt viszont a magyar fél utasítja el - a ma­gyar kormány szerint először a szlovák állampolgársági tör­vényt kell megvárni, azután le­het csak tárgyalni a kormány­közi szerződésről. (MSz) zetése elsősorban a kisebb egy­házakat érintené hátrányosan. Az ügynek ugyanakkor több síkja is van, rendezni kellene ugyanis az egyházi tulajdon­ban lévő műemlékek kérdését is. Ezek teszik ki az ország műemlékkincsének nagy részét - melyből a turizmuson keresz­tül a költségvetés is gazdagodik -, ám jelenleg az egyházak sa­ját költségből, főként a hívők gyűjtéseiből újítják fel ezeket a műtárgyakat. Fél az alvilág Spišiak: jól dolgozunk Pozsony. Nemcsak Baster- nák László, Ógyalla egykori polgármestere, de EmestValko jogász meggyilkolása is komoly fejtörést okoz a rendőrségnek - nyilatkozta a Pátria rádiónak Jaroslav Spišiak országos rend­őrfőkapitány. Mindkét ügyben már több hete eljárást folytat a rendőrség, de érdemleges eredményre egyelőre nem ju­tott. A Galántán történt gyilkos­ság felderítése sem lesz a rend­őrkapitány szerint egyszerű fel­adat. ,Az ilyen alvilági gyilkos­ságok esetében szinte soha sem sikerül azonnal megvádolni az elkövetőket, csak az idő múlá­sával jutunk el odáig. Például a tízszeres dunaszerdahelyi gyil­kosság esetében is évek után emelhettünk vádat, de mégis sikerült. Černák ügyében több mint tíz év után sikerült bebizo­nyítanunk a gyilkosságokat. Ezt a gyilkosságot is fel fogjuk deríteni”- mondta Spišiak. Az alvilági leszámolások te­rén az elmúlt négy évben Szlo­vákiában csend volt. Ez Spišiak szerint azért lehetett, mert a rendőrség vezetése korábban nem fordított annyi figyelmet az alvilágra, mint most. „Ha a rendőrség nyomásgyakorlása hatásos, akkor ez az alvilágban káoszt okoz, pánikhoz vezet, ami gyilkolásba torkollhat. A gyilkosság nem tartozik az alvi­lág legkedveltebb tevékenysé­géhez, mert ezzel magára vonja a nyilvánosság és a lakosság fi­gyelmét, és erre az alvilágnak nincs szüksége” - mondta Spišiak. (Pátria) RÖVIDEN Református egyesülés? Budapest. Júniustól a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház is csatlakozhat a jelenleg szinte az egész Kárpát-me­dencére kiterjedő, 2009-ben létrejött egységes Magyar Re­formátus Egyházhoz - közölte Tarr Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának szóvivője szombaton az MTI érdeklődésére. Mint azt a Magyar Református Egyház Gene­rális Konventjének Mályiban megrendezett elnökségi ülése után a szóvivő elmondta, a felvidéki reformátusok képviselői olyan, a nemzetközi gyakorlatot figyelembe vevő javaslatot terjesztettek elő, miszerint bizonyos fenntartással ratifikál­nák a Magyar Református Egyház alkotmányát; a részletek kidolgozása még hátravan. (MTI) Parancsnokságváltás ALTHEA-ban Pozsony. Mától Szlovákia vezeti a boszniai-hercegovinai ALTHEA katonai misszió egy részét. Az úgynevezett déli ré­gió feletti parancsnokságot Németországtól vették át a szlo­vák egyenruhások. „Mindez rendkívül fontos lépés szá­munkra, hiszen egy misszió parancsnoksága nemzetközi presztízskérdés. Több hétig fontolgattuk az ajánlatot, de örülök, hogy végül rábólintottunk” - nyilatkozta Ľubomír Gaiko védelmi miniszter. Az eddig ellátott feladatokon kívül a szlovák katonák koordinálják majd a többi résztvevő állam hadseregének munkáját. Az ALTHEA misszióban való rész­vételre Szlovákiának 51 katonára van mandátuma, jelenleg 46 tartózkodik a balkáni országban. (SITA) Már idén megemelik a forgalmi adót Árugrás Csehországban A munkáltató köteles gondoskodni a szükséges védőfelszerelésekről Csak elméletileg jár a támogatás Rudolf Chmel megvárná az új magyar Alkotmányt a törvénymódosítással Üzletelnének az állampolgársággal

Next

/
Thumbnails
Contents