Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)

2011-02-25 / 46. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 25. www.ujszo.com EU-orosz energiavita Brüsszel. Aggodalmát fejezte ki Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök teg­nap Brüsszelben az EU újonnan hozott energiapi­aci szabályozásának több eleme miatt. A Jósé Manu­el Barroso EB-elnökkel folytatott találkozója utáni sajtótájékoztatón Putyin azt hangoztatta, fontos lenne, hogy az EU teljes mértékben hatékony és tisztességes előírásokkal szabályozza az unión kí­vülről érkező energetikai befektetéseket. Szerinte az uniós csomag nehezíti az érdeklődő orosz vállalatok helyzetét. Barroso viszont kijelentette: az uniós sza­bályok nem diszkriminatí­vak a külföldi befektetők­kel szemben. (MTI) Moszkva fegyverkezik Moszkva. A 2020-ig szó­ló orosz fegyverkezési prog­ram 19 ezer milliárd rubel­be kerül - közölte tegnap Vlagyimir Popovkin, a vé­delmi miniszter helyettese. A tervekben szerepel egye­bek között a haditengeré­szet hajóparkjának lényegi megújítása: mintegy 100 hajó, köztük 20 tengeralatt­járó, 35 korvett, 15 fregatt és számos más vízijármű vá­sárlásáttervezik. (MTI) Gorbacsov tagad Moszkva. Mihail Gorba­csov, a Szovjetunió első és egyben utolsó államfője el­mondta: megpróbálta lebe­szélni Litvániát a Szovjet­uniótól való teljes elszaka­dásról. Arra reagált, hogy a sajtóbanhírekjelentekmeg, amelyek szerint 21 milliárd rubelt kért volna Litvániától az elszakadás fejében. „Ez teljesen komolytalan, és kissé túlzottan szabad in­terpretálása azoknak az eseményeknek, amelyekva- lóban megtörténtek Litvá­nia kiszakadási szándéká­nak bejelentése után” - mondta a politikus. (MTI) Szíriában a hadihajók Teherán. Kikötött Szíri­ában az a két iráni hadiha­jó, amelyek a Szuezi-csa- tornán keresztül, izraeli felségterület közvetlen közelében hajózva érték el úti céljukat, a Földközi­tenger keleti medencéjét. A zsidó állam provokáció­nak tartja a hajók útját. Elemzők szerint Teherán szeretne előnyt kovácsolni a közel-keleti felfordulás­ból, abból, hogy megbuk­nak Irán ellenségének, az USA-nak a támogatását él­vező arab vezetők. (MTI) Jóváhagyta a londoni bíróság a WikiLeaks-alapító kiadását Svédországnak - fellebbeznek a védőügyvédek Assange első fokon elvesztette a jogi küzdelmet ÖSSZEFOGLALÓ London. Jóváhagyta Julian Assange-nak, a WikiLeaks portál alapítójának svédországi kiada­tását tegnap az ügyben első fo­kon eljáró londoni bíróság. A 39 éves ausztrál állampolgárt - akinek portálja kb. 250 ezer bi­zalmas amerikai diplomáciai iratot szivárogtatott ki - a svéd hatóságok kérésére, hivatalosan szexuális bűncselekmények gyanújával decemberben vették őrizetbe Nagy-Britanniában. Assange ügyvédei az eljárás során több fronton támadták a kiadatási kérést, amelyet a svéd hatóságok európai elfogató pa­Julian Assange (TASR/AP) ranccsal együtt nyújtottak be a brit hatóságoknak. Egyrészt az­zal érveltek, hogy Assange ellen még Svédországban sem emel­tek vádat, csak gyanúsítják egy olyan bűncselekmény ügyében, amelynek elkövetését védencük tagadja. Másrészt úgy vélik, fennáll annak a kockázata is, hogy a svéd hatóságok kiadják Assange-t az USA-nak, ahol a titkos amerikai diplomáciai ira­tok tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás in­dulhat ellene. Geoffrey Robertson, az ügy­védi csapat vezetője még azzal is megpróbált érvelni, hogy As­sange akár a terrorizmussal gyanúsított foglyok guantána- mói börtöntáborában is kiköt­het, sőt halálbüntetést is kiszab­hatnak rá, ha Svédország kiadja őt Amerikának. A bíróságon kije­lentette: prominens amerikai közéleti személyiségek tettek egyenes utalásokat arra, hogy a WikiLeaks alapítóját ki kellene végezni. Az ügyvéd szerint Sa­rah Palin, a republikánusok egy­kori alelnökjelöltje egy ízben azt mondta, hogy Assange-t „úgy kell levadászni, mint az al-Kaida tagjait”. A védők megkérdője­lezték azt a svéd hatósági állás­pontot is, hogy a kiadatási kére­lemnek semmi köze a WikiLe- aks-kiszivárogtatásokhoz. A bíró azonban indoklásában eljárásjogilag korrektnek nevez­te a svéd kiadatási kérelmet, és elvetette azokat az érveket, hogy Assange nem számíthatna mél­tányos eljárásra kiadatása ese­tén. A svéd vádhatóság több- rendbeli szexuális bűncselek­ménnyel gyanúsítja Assange-t, aki tavaly Svédországban élt egy ideig, és két svéd nő tett feljelen­tést ellene nemi erőszak, illetve szexuális zaklatás vádjával. Julian Assange védői beje­lentették, hogy fellebbeznek, erre hét napjuk van. Utána a fellebbviteli fórumnak negyven nap alatt kell elbírálnia a fel­lebbezést. (MTI, ú) Kadhafi zsoldosai légvédelmi rakétákkal és géppuskákkal támadják a lázadókat, szétlőttek egy fiatalokkal teli mecsetet is Líbiában már polgárháború dúl A tobruki katonai bázisról könnyű és nehézfegyvereket is zsákmányoltak a lázadók (TASR/AP-felvétel Tripoli. A líbiai hadsereg Kadhafihoz hű alakulatai támadást hajtottak végre két város ellen. Az ország kettészakadt, a keleti part­vidéket a lázadók ellenőr­zik. Anders Fogh Rasmus­sen NATO-főtitkár leszö­gezte: a NATO nem avat­kozik be a líbiai konflik­tusba. „A NATO nem ka­pottilyen felkérést, egyébként is, egy ilyen fel­kérésnek ENSZ-mandá- tumon kell alapulnia.” ÖSSZEFOGLALÓ Kadhafi alakulatai a Tripolitól délnyugatra fekvő az-Závija vá­rosában, valamint a fővárostól keletre fekvő Miszráta városánál indítottak hadműveletet a felke­lők ellen - jelentette az al-Arabí- ja. Sok halálos áldozatról és sú­lyos sebesültekről is hírt adott az arab műholdas televízió. Egy szemtanú arról számolt be az amerikai hírügynökségnek a fővárostól mintegy 50 kilomé­terre lévő városból, hogy a had­sereg egyik egysége légvédelmi rakétákkal és géppuskákkal szétlőtte annak a mecsetnek a minaretjét, amelyben a Kadhafi távozását követelő tütakozók táboroztak. A többnyire csak va­dászpuskákkal felfegyverkezett fiatalok súlyos veszteségeket szenvedtek el. A szemtanú kö­zölte: a támadást tegnap reggel indították ellenük, egy nappal azután, hogy a városba érkezett Kadhafi egyik embere, Abdullah Megrahi, s megfenyegette a til­takozókat: ha nem távoznak, meglátják, vérfürdő lesz. A tele­fonáló elmondta: a városbeli tü­takozók nem akarnak csatla­kozni az ellenzéki mozgalom­nak ahhoz a felhívásához, hogy ma az egész országból vonulj a- nakTripoliba. A Kadhafihoz hű erők a hét elején ellentámadásba lendül­tek, miután a líbiai vezető ráéb­redt: ha több nagyváros és Tripo- lihoz közeli település a felkelők kezére kerül, kicsúszik a kezéből az ország ellenőrzése. A köz­ponttól szinte már elszakadt, Barka (Kirenaika) néven ismert keleti országrészben az ellenzék meghirdette, hogy „felszaba­dítja” Tripolit, ahol Kadhafi meghúzta magát. Közben a Líbiából a szomszé­dos Tunéziába menekülő egyip­tomi építőmunkások azt mond­ták a Reutersnek, hogy a Tripoli- tól 120 km-re nyugatra fekvő Zuára ellenőrzését kormányel­lenes müíciák vették át. Sem rendőri, sem katonai jelenlét nincs a városban, amelyet jelen­leg automata fegyverekkel ren­delkező „népi bizottságok” uralnak. A rendőrőrsöket mind felgyújtották. A kormány felszólította a fel­kelőket fegyvereik beszolgálta­tására, amnesztiát ígérve a megbánást tanúsítóknak, egyút­tal jutalmat azoknak, akik felje­lentik a tiltakozók vezetőit. Törvényen kívülinek nyilvá­nították a líbiai hatóságok azo­kat a külföldi újságírókat, akik a kormány engedélye nélkül utaznakbe az országba. Az uniós országok belügymi­niszterei tegnapi tanácskozásu­kon leszögezték: elsődleges fel­adat „a Líbiában rekedt EU-ál- lampolgárok - kb. 5-6 ezer em­ber - hazahozatala az unióba”. Pintér Sándor a magyar elnök­ség nevében elmondta: a polgári védelmi központokat - így az uniós megfigyelő és információs központot is - működésbe he­lyezték. Itt hangzott el: Bengázi repülőtere jelenleg használha­tatlan. „Lehetőség van arra, hogy a tagállami felajánlások nyomán hajókkal Máltára szál­lítsák az uniós polgárokat, ahonnan aztán minden ország repülővel hazaszállítja saját állampolgárait” - mondta Pin­tér, hozzátéve: ha ezt megoldot­tuk, akkor kell felkészülni az esetleges menekültáradatra. Kadhafi tegnap is beszélt a televízióban, és azt mondta, hogy a tüntetések Oszama bin Laden érdekeit szolgálják, ő manipulálja a népet. Kadhafi hangja csak telefonból volt hallható, s egyebek között azt állította: az erőszakhoz folya­modó emberek be vannak dro- gozva. „A kábítószereket kül­földi ügynökök terjesztik... Az al-Kaida ügynökei kihasználják a tinédzsereket, a tejeskávé­jukba hallucinogén anyagokat kevernek... Ép eszű ember nem csatlakozik a tüntetőkhöz” - mondta a diktátor. (MTI, ú) Az uniót az olajárak emelkedése aggasztja Alternatív olajforrások Párizs szerint a diktátor emberiesség elleni bűntettekkel vádolható Kadhafi elraboltatott két lányt MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Elraboltatta és az ál­lami televízióba vitette egykori protokollfőnökének két lányát Moammer Kadhafi líbiai vezető azért, hogy azok nyilvánosan cá­folják meg apjuk Franciaország­ban adott nyilatkozatait. Ezt tegnap közölte a párizsi emigrá­cióban élő Núri al-Miszmári ügyvédje. A lányok jelenleg is Kadhafi embereinek kezei kö­zött vannak, ami bizonyítja, hogy bosszút akarnak állni” - mondta Frédéric Landon. Az ügyvéd jelezte: nem érti, miért utasította el a francia belügyi tárca Miszmári kérését, amellyel rendőri védelemért folyamodott Franciaországban. A volt proto­kollfőnök szóban forgó nýilat- kozataiban Kadhafi erőinek fel­lépését rendre népirtásnak ne­vezte és több ízben beszélt afri­kai zsoldosok bevetéséről. A francia terrorelhárítás - még a lányok elrablása előtt - úgy ítélte meg, hogy a volt líbiai politikus védelme nem indokolt, de jelezték: az arab országban zajló események függvényében a döntést hajlandók felülbírálni. Az ügyvéd elmondta azt is, Núri al-Miszmári több családtagjá­nak vízumkérelmét elutasította a tripoli francia nagykövetség. „Több lánya is megjelent a fran­cia nagykövetségen, de azt kér­ték tőlük, szerezzenek be igazo­lást arról, hogy a líbiai hatósá­gok engedélyezik kiutazásukat az országból. Ez a diplomaták esetében szükséges, de nekik normál útlevelük van” - tette hozzá az ügyvéd. A francia kül­ügyi szóvivő cáfolta az ügyvéd utóbbi állítását: „Tripoli nagy- követségünk tudomása szerint ezek a személyek nem jelentkez­tek vízumért” - mondta Bemard Valero. A francia külügy közlemény­ben szögezte le: Párizs megítélé­se szerint a líbiai hatalom által elkövetett erőszakot emberies­ség elleni bűntettnek lehetne minősíteni, és megfontolandó a kérdésnek a Nemzetközi Bünte­tőbíróság elé való utalása. MTl-ÖSSZEFOGLALO Brüsszel. A Platts olajpiaci hírszolgálat értesülése szerint Brüsszel nem aggódik a líbiai olajszállítások kiesése miatt, mivel az EU elegendő alterna­tív beszerzési forrással rendel­kezik, az olajár-emelkedés inf­lációs hatása azonban aggoda­lomra adhat okot. Az EU olajszükségletének 10 százalékát fedezi líbiai import­ból. A szállítások leálltak, de az EU alternatív forrásokból, pél­dául Szaúd-Arábiából fedezni tudja a kiesést - idézte Marlene Holznert, az EB energiaügyi szóvivőjét a Platts. Az olasz Eni energiaipari konszern elnöke, Paulo Scaroni úgy véli, a líbiai olajtermelés a zavargások miatt 75 százalékkal, napi 1,2 millió hordóval esett. Líbia az IEA ada­tai szerint napi 1,6 millió hordó olajat termel és ebből napi 1,4 millió hordót exportál. A Deutsche Bank tegnap fi­gyelmeztetett: ha az olajár emelkedése eléri a hordónként 120 dolláros szintet, az már megtöri a világgazdasági nö­vekedést. „A hordónként 120 dolláros (WTI) nyersolajár az a szint, ahol az olaj globális GDP- ben játszott szerepe átlépi az 5,5 százalékos részarányt, és ahonnan kezdve a történelmi tapasztalatok szerint már ter­het ró a világgazdaság teljesít­ményének növekedésére” - áll a DB elemzésében.

Next

/
Thumbnails
Contents