Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)

2011-02-23 / 44. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 23. www.ujszo.com Már 134,5 euróért is kínálnak kirándulást Egyiptomi út „fillérekért” DEMECS PÉTER Pozsony. Feloldották a né­hány hete tartó utazási tilal­mat, így márciustól újra egyip­tomi kirándulásokat kínálnak az utazási irodák. Március 5-étől ráadásul hihetetlennek tűnő, 75 százalékos árenged­ménnyel indulhatnak útnak, így próbálják visszacsalogatni a turistákat a néhány hete még a zavargások miatt nem biz­tonságos országba. Nyolcnapos üdülés, all inc­lusive ellátással, ötcsillagos szállodában csupán 134,50 eu­róért. Az összeg nem elírás, je­lenleg valóban ilyen kínálato­kat is találhatunk néhány iro­dánál. Az egyiptomi nyaralás jóval olcsóbb lehet egy tátrai egyhetes, félpanziós kirándu­lásnál. Az árhoz természetesen hozzá kell számolni a reptéri és biztonsági illetékeket, ami kö­rülbelül 130 euró, az üzem­anyagért fizetett 21 eurós ille­téket, illetve vízum árát, ami szintén 20 euró körül mozog. A biztosítás egy napra 1,40 euró­ba kerül. Az árak viszont még így 200-300 euróval olcsóbbak a megszokott tarifáknál. Elsőként a Kartágo Tours in­dította el újra az egyiptomi üdüléseket. A „szuperolcsó” ki­rándulások jegyzékét ezen a hétvégén fogják bemutatni a honlapjukon. „A turistaköz­pontokban nyugalom van. Ügyfeleinknek, akik ezeket a helyeket akarják meglátogatni, semmitől sem kell tartaniuk. A központokban ugyanis még a legnagyobb zavargások idején is nyugalom volt” - nyilatkozta Silvia Ladvenicová, a Kartágo Tours képviselője. Már a Satur is bejelentette, újraindítja az egyiptomi utakat. Hétfőn dél körül vonta vissza a minisztérium a döntését, melyben nem ajánlotta, hogy Szlovákia állampolgárai Egyip­tomba utazzanak. Ez a gyakor­latban annyit jelent, hogy a tu­risták már nem jogosultak visszakérni az előre befizetett üdülés árának 100 százalékát, a kártérítés mértéke már csak az utazási irodával aláírt szer­ződés feltételeitől függ. Ha a minisztérium ilyen ajánlást tesz közzé, az irodák kötelesek visszafizetni az ügyfeleknek az utazás teljes árát, vagy más ki­rándulást felajánlani azoknak, akik ezt igénylik. Az egész Egyiptomra vonat­kozó tilalom tehát megszűnt, jelenleg már csak Alexandriá­ra, Szuezre és Kairóra vonatko­zik - közölte a tárca a honlap­ján megjelent felhívásában. Ennek ellenére minden Egyip­tomba utazó turistát óvatos­ságra intenek. Az akciókat el­sősorban azok használhatják ki, akiket nem zavar az enyhe kockázat. Márciusban ugyanis valóban potom összegekért juthatnak el a tengerhez. RÖVIDEN Líbia: kilenc hazánkfia hazajönne Pozsony. A külügyminisztérium tájékoztatása szerint tegnapig 9 Líbiában tartózkodó szlovák állampolgár kér­te hazamenekítését a forrongó arab államból. A 9 kérvé­nyező közül kettő gyermek. A külügy szóvivője szerint hozzávetőlegesen 50 szlovák állampolgár tartózkodik Líbiában, ahol napról napra fokozódik az erőszak. Teg­napig a kormányellenes megmozdulásokon már több mint 400-an haltak meg. A hazavágyókat az uniós álla­mok repülőgépeivel szállítják haza. A külügyi tárca teg­nap kiadott figyelmeztetésében az utazásra nem ajánlott országok közé sorolta Algériát is. (SITA) Felfüggesztik a verőlegény katonát Pozsony. A hadsereg megteszi a szükséges lépéseket Bohuslav P. hivatásos katona ellen, aki egyike azon öt tá­madónak, akik még 2009 novemberében megverték Ján D.-t., a Központi Adóigazgatóság igazgatóhelyettesét. Az említett katonát az intézkedések meghozataláig szabad­ságra küldték, sorsáról a bírósági ítélet után döntenek. A hadsereg csak tegnap kapta meg az értesítést arról, hogy az említett katona ellen bűnvádi eljárást indítottak. Az ügyészség feltételezi, hogy Ján D.-t. megrendelésre verték meg, az indíték pedig az adóhivatali munkájával függ össze. A rendőrség 15 hónapig tartó nyomozás után fogta el a tetteseket, akik Ján D.-t vasrudakkal bántalmazták. A támadók 5-12 év közötti szabadságvesztésre számíthat­nak. (SITA) Növekszik a rasszizmus Pozsony. A jobb anyagi háttérrel és magasabb iskolai végzettséggel rendelkező szülők a korábbiaknál is jobban ellenzik, hogy a gyerekeik roma származású gyerekekkel barátkozzanak, a tanároktól pedig gyakrabban kérik, hogy az iskolában ne romák mellé ültessék gyerekeiket - derül ki a Szlovák Tudományos Akadémia szociológiai intézeté­nek elemzéséből. Ez arra is fényt derített, hogy a növekvő rasszizmus ellenére a roma gyerekek az iskolai környezet­tel elégedettebbek, mint a nem romák. A megélhetési problémák miatt azonban a többségük 16 éves korában elhagyja az iskolát, anélkül, hogy releváns végzettséget szerezne. (SITA) Csökken az adómentes adóalap, a létminimum jelenlegi 19,2 százalékáról 18 százalékra Járulékreform: kijárna rosszul? Pozsony. A Richard Sulik (SaS) által szorgalma­zott járulékreform - mely a tervek szerint 2012 januárjától lépne életbe - egyelőre nem ta­lált egyértelműen pozitív fogadtatásra a koalíciós partnerek körében. Úgy tűnik, az SDKÚ nyitott a tervezetre, kifogásai vannak viszont a Hídnak és a KDH-nak a javaslat egyes területeivel kap­csolatban. SÁNDOR RENÁTA A járulékreform után Ri­chard Sulik szerint jelentősen egyszerűbb lesz a rendszer a mostanihoz képest, és az ál­lampolgárok számára az eddi­ginél nagyobb nettó bevételt je­lent. Nem elhanyagolható tény azonban, hogy bár a járulékok csökkennének, adót viszont többet fizetünk a jövő évtől, mert a befizetett járulékok már nem csökkentik majd az adó­alapot. Ráadásul csökken az adómentes adóalap is, a létmi­nimum jelenlegi 19,2 százalé­káról 18 százalékra, vagyis ki­sebb lesz az az összeg, amely után még nem kell adóznunk. A számítások szerint maga­sabb nettó bevétele azonban csak az alkalmazotti státuszban lévőknek lesz, nekik néhány euróval emelkedik a tiszta be­vételük a reform következté­ben. Rosszabb helyzetbe ke­rülnek viszont az egyéni vállal­kozók, és az alkalmi munkavál­lalók, azaz a megbízási szerző­dés alapján dolgozók (ide a kö­vetkező szerződésfajták tar­A járulékreformról egyelőre nincs toznak: dohoda o vykonaní práce, dohoda o vykonaní pra­covnej činnosti, dohoda o vy­konaní brigádnickej činnosti). Jön a szuperbruttó bér A járulékreform lényege a szuperbruttó bér bevezetése - vagyis a munkavállaló megkap­ja a nettó bére mellé azt a részt is, amelyet eddig adóként és já­rulékként a munkáltatója elve­zetett, továbbá megkapja a munkáltatónak a munkaválla­lóra fordított egyéb költségeit is. Változna a járulékok nagy­sága - a szuperbruttó bér 9 szá­zaléka lesz az egészségbiztosí­tásijárulék, és csak egy szociá­lis biztosítás (azaz a Szociális Biztosítóba fizetendő társada­lombiztosításijárulék) lesz aje­lenlegi négy helyett, ez az egy járulék 19 százalékos lesz. A egyetértés a koalícióban (Tomáš Benedikovič felvétele) KDH arra figyelmeztet, hogy e tervezet szerint az egyéni vál­lalkozók jövedelme 15-20 szá­zalékkal is csökkenhet a mos­tanihoz képest. Ezért körvona­lazódik a megegyezés, hogy számukra nem 19, hanem 16 százalékos lesz a szociális biz­tosítás. Ám még így is bevétel- csökkenésre számíthatnak a je­lenlegihez képest. Ugyanis a já­rulékreform további sarkalatos pontja, hogy egységesül a kive­tési alap - amelyből a járuléko­kat és az adót fizetjük - vagyis az egyéni vállalkozók számára ugyanakkora lesz, mint az al­kalmazottak számára. A egyéni vállalkozók túlnyomó többsége most a minimális kivetési alap­ból fizeti a járulékokat. Ha a ki­vetési alap egységesül, vagyis ugyanakkora lesz, mint az al­kalmazottaké, az egyéni vállal­kozók kénytelenek lesznek az eddiginél magasabb járuléko­kat fizetni, az alkalmazotti biz­tonságérzet és előnyök nélkül. Előnytelenné válik a megbízási szerződés Ugyancsak rosszul járnak a megbízási szerződés alapján dolgozó munkavállalók. Ugyanis a jövő évtől kezdve ők is fizetnének társadalombizto­sítási járulékot a Szociális Biz­tosítóba. Igaz, hogy a Koalíciós Tanács néhány nappal ezelőtti tárgyalása után olyan komp­romisszum született a pártok között, hogy számukra valószínűleg nem 19, hanem 13 százalékos lesz ez a járulék, de a jelenlegi helyzetükhöz ké­pest ez akkor is bevételcsökke­nést jelent, mivel ma nem köte­lesek járulékokat fizetni a Szo­ciális Biztosítóba. Az, hogy számukra is bevezeti a kor­mány a kötelező szociális járu­lékot, szinte biztosra vehető. Enyhítés esetleg csak úgy vár­ható, hogy a kormány megszab egy bizonyos bevételi határt, amely alatt nem kell járulékot fizetni. Erre viszont Ivan Miklós pénzügyminiszter ré­széről egyelőre nem sok haj­landóság mutatkozik. Ha kivé­tel nélkül az összes alkalmi munkavállaló köteles lesz járu­lékot fizetni, azok járnak iga­zán rosszul, akik valóban csak egy-kétszáz eurót keresnek ha­vonta, mert még ezt a keveset is csökkenti a kötelező járulék- fizetés. Ilyenek például a diá­kok, a gyes mellett alkalmi munkát vállaló anyukák, vagy azok a nyilvántartott munka- nélküliek, akik - a vonatkozó törvénnyel összhangban - ke­resnek havonta néhány tucat eurót. Nyilvánosságra hozta célkitűzéseit a rendőrség Kevesebb baleset, több felderített bűnügy Csökken a polgármesterek fizetése és „lelépője Önkormányzati bérstop ÚJ SZÓ-HÍR ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az előző évhez ké­pest ötezerrel akarja csökken­teni a rendőrség a közúti bal­esetek számát az országban. Ja­roslav Spišiak országos rendőr- főkapitány szerint ez a rendőr­ség idei legfőbb célkitűzése. A rendőrfőkapitány tegnap először tartott sajtótájékozta­tót arról, milyen feladatokat akarnak teljesíteni az év során. Ha nem lesznek eredményesek, akkor saját bevallása szerint lemond tisztségéről. Spišiak el akarja nyerni a lakosság bizal­mat, ezért döntött úgy, hogy nyilvánosságra hozza a célki­tűzéseit. Azt akarja, hogy a ta­valyi 21 595 baleset helyett idén legalább ötezerrel keve­sebbtörténjen, ami szerinte au­tomatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb lesz a halott az utakon. A baleseti statisztika egyébként idén már vala­mennyire javult, év elejétől tegnapig 10 emberrel kevesebb (38) ember halt meg az utakon, és 880-al kevesebb baleset tör­tént, mint 2010 ugyanazon idő­szakában. „Lassan már látható az egyenruhások új értékelésé­nek eredménye” - mondta. Fi­gyelmeztetett arra is, hogy bi­zonyos területeken növekedhet a bűncselekmények száma, például a gazdasági bűnözés területén, ahol idén szintén jobb felderítési eredményeket akarnak elérni. Tavaly 89 gyilkosság történt az országban. „Bármennyire is szigorúan figyeljük majd az ut­cákat, szinte biztos, hogy a gyil­kosságokat nem sikerül meg­akadályozni” - mondta Spišiak, hozzátéve: tíz százalékkal sze­retné növelni a felderített ese­tek számát. A rendőrfőkapitány hat ka­tegóriára osztotta fel célkitű­zéseit, mindegyik fontosságát százalékban határozta meg, s ezek összesítve teszik ki a 100 százalékot. A tervet tehát akkor is teljesíti, ha bizonyos felada­tok nem érik el majd az előre meghatározott százalékokat, de összesítve megmarad a 100%. (dem, SITA) Pozsony. Nyártól csökken­het a polgármestere bére - a koalíciós pártok politikusai megegyeztek az önkormányza­ti vezetők fizetését szabályozó törvény módosításában. Az egyezséghez utolsóként a Híd csatlakozott, a párt nevé­ben Jakab Elemér írta alá az SaS műhelyéből kikerült képvi­selői indítványt. A tervezet szerint a polgár- mesterek alapbérét 10 száza­lékkal csökkentenék, és eltö­rölnék a jutalmakat. Civil szervezetek már koráb­ban kritizálták a jutalmak in­tézményét - sokszor a helyi képviselőtestületek olyan eset­ben is megszavazták a polgár­mesterijutalmat, amikor a köz­ség vezetője semmi pluszt nem tett, „csak” a törvényben előírt munkáját végezte. A tervezet emellett csökken­tené a polgármesterek mozgó bérét is. Ez jelenleg maximáli­san az alapbér 100 százaléka lehet, a jövőben ez 70 százalék­ra csökkenne. Jakab szerint a Híd számára éppen a mozgó bérek megtar­tása volt a koalíciós egyezség egyik fő feltétele. A polgármes­teri fizetésekben tapasztalható nagy különbségek okozója egyébként pont a mozgó bér. Az alapbért a lakosság számá­ból számítják ki, ehhez jön a mozgó rész - ennek nagyságát a képviselőtestület szavazza meg. Egy alig több mint 1000 lakosú község polgármestere 100 százalékos mozgó bér mel­lett többet kereshet, mint egy közel 100 ezer lakosú város polgármestere. A törvény hatályba lépése után két hónap áll az önkor­mányzatok rendelkezésére, hogy aktualizálják a béreket. Ha a parlament elfogadja a módosító javaslatot, a végki­elégítések összege is megválto­zik. Jelenleg a polgármester öt havi bérének megfelelő lelépő- re jogosult, ám ezt a javaslat beterjesztői három hónapra módosítanák. „Ez a törvénymódosítás a négy koalíciós párt közös, je­lentős kompromisszumokat tartalmazó javaslata, melyet jó néhány tárgyalás előzött meg” -nyilatkoztaJakab. (MSz)

Next

/
Thumbnails
Contents