Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-22 / 43. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 22. Európai unió 21 Schäuble pénzügyminiszter szerint a németek nem gondolják azt, hogy ők mindent jól csinálnak, a többiek pedig mindent rosszul Többeket irritál az unióban a német diktátum (Képarchívum) Berlin/Párizs/Brüsszel/Lon- don/Budapest. Már az Európai Bizottság egyes tagjait is aggasztja, hogy Angela Merkel Versenyképességi Paktumnak elkereszteltjavaslata a kétsebes- ségű Európa kialakulásához vezethet. Vagyis: az unió 17 euróövezeti országától leszakadhat az a 10 tagállam, amely nem tagja az övezetnek. ÖSSZEFOGLALÓ Janusz Lewandowski költségvetési biztos a brit The Ti- mesnak a napokban azt nyilatkozta, szerinte az övezeti tagjelölteket is be kell vonni az euróövezet jövőjéről folyó tárgyalásokba, mivel a francia-német irányítású valutauniós reformok jelenlegi formájukban a keleteurópaiak csatlakozását lehetetlenné tévő, kétsebességű Európa kialakulásának kockázatával járnak. A lengyel politikus úgy látja, nemcsak Varsóban, hanem más fővárosokban is „bizonyos idegességgel” figyelik a fejleményeket. Lewandowski javaslata „Lengyelország, Magyarország és más közép-kelet-európai országok is csatlakozni kívánnak idővel a valutaunióhoz, ezért úgy kellene érezniük, hogy részesei az euróövezet jövőjéről folyó tárgyalásoknak, mivel (az euróövezet) az úticéljuk. A dolgok mai állása szerint azonban az euróövezet irányításának megerősítését célzó kezdeményezések azt a benyomást kelthetik, hogy az unió e »belső klubjának ajtaja bezárulhat«.” Le- wandowsld szerint megoldást kínálhatna például a „részleges társulás” az euróövezethez, ami lehetővé tenné, hogy a jövőbeni euróövezeti tagországok is részesülhessenek a megerősített valutauniós pénzügyi stabilitási mechanizmusok előnyeiből. Merkel javaslatát az EU gazdaságpolitikai alkotmányosságának reformjára eléggé váratlanul, Nicolas Sarkozy elnök személyes támogatásával mutatta be a február 4-i uniós csúcs- találkozón. Megfigyelők rögtön két dologra figyeltek fel. Az egyik: Sarkozy tőle szokatlan szerénységgel vállalta ez ügyben a másodhegedűs szerepét. A másik: Merkel úgy rázná gatyába az uniót, hogy azt hozná létre, amit eddig következetesen ellenzett: a kétsebességű Európát. Merkel belenyúlna Merkel olyan dogokba nyúlna bele, olyan területeket vonna közösségi irányítás alá, amelyek eddig nemzeti hatáskörbe tartoztak - tovább csökkentve a Lisszaboni Szerződés életbe lépésével amúgy is megnyirbált tagállami szuverenitásokat. Márciusban külön csúcsértekezletet is tartanak az euróövezet tagállamai azzal a céllal, hogy véglegesítsék azt az intézkedés- csomagot, amelynek révén a jövőben biztosabban elkerülhető lesz az adósságválság. Az is rendhagyónak számít, hogy ennek a csúcsnak a megrendezéséhez Magyarországnak az unió soros elnökeként valószínűleg nem sok köze lesz, mivel nem tagj a az euróövezetnek. A német kancellár többek közt azt szeretné, ha az euróöve- zetben harmonizálnák a társasági adót, a nyugdíjkorhatárt, alkotmányba iktatnák, hogy mennyi adósságot halmozhatnak fel az országok, sőt még a fizetések esetleges inflációkövető emelésébe is beleszólna. Prüszkölnek a kicsik Nem akarjuk a német diktátumot - tiltakozott rögtön egy belga tisztviselő, s a kórushoz sokan csatlakoztak: a belgák, az osztrákok, a luxemburgiak, az írek - általában a kisebb tagállamok. Az írek és az észtek például az alacsony társasági adójukat féltik, amire egyébként évek óta prüszkölnek Berlinben, mondván, ezzel csábítjákahatá- ron túlra a német cégeket. Az osztrákok a nyugdíjrendszerük„Nem én fogok engedni!" be és a fizetésekbe nem adnának beleszólást. Az adott kormányok joggal tartanak attól, hogy választóik azonnal kiszavaznák őket a hatalomból, amiért ilyen népszerűden intézkedéseket hoznak. Orbán kihátrált Az EU már ma sem túl népszerű a szavazópolgárok szemében, de a legtöbb dél- vagy közép-európai politikust a hideg rázná ki attól, ha saját választópolgárainak éppen egy német szellemiségű Európa gondolatát kellene eladnia. És Sarkozy már említett visszafogottságának oka lehet a németek által forszírozott 67 éves nyugdíjkorhatár is, hiszen a franciáknál már a 62 év is nemzeti dührohamot és több százezres tüntetéseket váltott ki a múlt év vége felé. Az említett német tervek hallatán a februári csúcson a soros elnöki tisztséget ellátó Orbán Viktor magyar kormányfő is negatív visszajelzéseket adott. Azt mondta, Magyarország inkább tíz évig kimarad az eurózónából, minthogy a várható új szabályokat alkalmazza. Magyarországot a vitatott adópolitika és a nyugdíjpolitika is érinti. Belgium és Luxemburg az inflációs bérindexálás rendszerének megszüntetését tartja elfogadhatatlannak. Külön említést érdemel: Dánia, a világ egyik legversenyképesebb országa ugyan még nem döntötte el, hogy támogatja-e vagy sem a Versenyképességi Paktumot, de Lar Lökké Rasmussen miniszterelnök annak ellenére szeretne részt venni a Paktum véglegesítésében, hogy alapszerződésben rögzített joga a kimaradás az eurózónából. Radičová kifogásai Iveta Radičová szlovák kormányfő is csak bizonyos korlátok között tudja elképzelni a 27 EU-tagország gazdaságpolitikájának összehangolását. A minap a német Die Zeitnek kijelentette: ,A nemzeti piacokhoz nem szabad hozzányúlni! Fia túl messzire mennének el az összehangolásban, az minden uniós országnak problémákat okozna. Nem lehet például egységesíteni a nyugdíjkorhatárt, mert Szlovákiában a várható élettartam az egyik legalacsonyabb Európában. Minden országnak másmás a demográfiai és gazdasági szerkezete.” Radičová kijelentette viszont: támogatja Merkel kancellárnak azt a követelését, hogy valamennyi EU-tagállam konszolidálja államháztartását. „Azt hiszem, ebben az EU összes miniszterelnöke egyetért. Egyelőre a már elfogadott határozatok megvalósításán kellene dolgozni, mielőtt a további lépésekről tárgyalunk” - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy az unión belüli törésvonalak senkinek sem használnak. Radičová az egyik szlovák kereskedelmi televíziónak azt mondta a 67 éves nyugdíjkorhatár kapcsán, hogy ennek meghatározásakor a várható átlagéletkor figyelmen kívül hagyása morbid helyzeteket teremtene. Kiegészítésként fűzzük hozzá: egy adott országban az átlagéletkor alakulását sok minden befolyásolja, különösen az életszínvonal és az egészségügyi ellátás. Merkel könnyen dobálózhat a 67 évvel, ott egész más az idős emberek fizikai és mentális állapota. Talán mondani sem kell, hogy a volt szocialista Csehszlovákia életszínvonalát és egészségügyi rendszerét össze sem lehetett hasonlítani az egykori nyugatnémetekével (éppígy említhetnénk a svédeket, franciákat stb.) Német Európa? A Versenyképességi Paktumra tett Merkel-javaslat egyelőre csak az euróövezetre vonatkozik, de mint német és a francia ü- letélkesek a kedvezőtlen fogadtatás miatt máris jelezték: idővel az övezeten kívüli EU-tagok is csatlakozhatnának. Főleg német kormányilletékesek hangoztatták az utóbbi napokban, hogy Berlin nem kívánja Európát a saját képére formálni. Legutóbb Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter fejtette ki: a németek nem gondolják azt, hogy ők mindent jól csinálnak, a többiek pedig mindent rosszul. Német kormánytisztviselők úgy látják, a kompromisszumoknak bőven van terepe, hiszen a franciákkal történő egyeztetés során is sok problémás kérdést kellett áthidalniuk. Egy névtelenül nyilatkozó tisztségviselő arra hívta fel a figyelmet: a februári EU-csúcson csak egy olyan vitát kezdtek el, amelynek egyáltalán nem célja, hogy a prezentált formában fogadj ák el a paktumot. Két kulcskérdés Egy uniós tisztviselő szerint Németország szándékosan hagyott a javaslatban olyan elemeket, amelyekről maga is szívesen lemondana, csak azért, hogy megkönnyítse saját tárgyalási pozícióját a kulcskérdésekben. Németország két dologhoz fog ragaszkodni: 1. ahhoz, hogy a tagállamok vállaljanak alkotmányos kötelezettségeket az államadósság korlátozására, 2. ahhoz, hogy a nyugdíjrendszereiket kössék össze a demográfiai folyamatokkal. Mert német vélemény szerint a csökkenő népességű országok állami fel- osztó-kirovó rendszerei ígéreteinek egy része maga is egyfajta államadósság, mivel nincs mögötte fedezet az aktuális adórendszerben. Merkelnek siker kell Merkel belpolitikai okokból nem mehet bele bármilyen alkuba. A saját, jobboldali konzervatív koalíciójában a jelenlegi elképzelésnél szigorúbbat is el tudnának képzelni. Szerintük a német szolidaritás Európával nem maradhat „egyirányú utca”. Németország az európai válságalapba történő nagyobb befizetését egészen biztosan a Versenyképességi Paktum legalább részleges sikeréhez fogja kötni, (-nák, EurActiv, MTI) Eljárást indított az EB Svédország ellen a vadászat engedélyezése miatt - a pontos kvótákról elfelejtették értesíteni a farkasokat Hiába védi az uniós jog a farkasokat, az állomány kipusztulhat Évente húsz kölyök születhet a következő öt évben Svédországban (TASR/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Stockholm/Brüsszel. Érdekes és tanulságos is az a vita, amely az elmúlt hetekben zajlott Stockholm és Brüsszel között húsz farkas kilövése miatt. Az EB eljárást is kezdeményezett - a szlovén Janez Potočnik környezetvédelmi biztos javaslatára - Svédország ellen az európai jog szerint védettnek számító farkasok vadászatának újbóli engedélyezése miatt. Pedig a svédek komolyan veszik a környezetvédelmet, a vadászat engedélye- zésétis aparlamenthagytajóvá. Andreas Carlgren környezet- védelmi miniszter a bírálatra úgy reagált, hogy Svédország farkaspolitikájáról elsősorban helyben kell dönteni, nem pedig Brüsszelben. Carlgren elmondta, a 2009-ben hatályba lépett új farkasprogram célja a beltenyészettől sújtott állomány genetikai feljavítása. Még az idén új farkasokat telepítenek be Finnországból. Kilátásba helyezte, hogy 2012-ben is folytatódhat a vadászat. A svéd hatóságok december közepén jelentették be: 2011. január 15. és február 15. között újabb farkasvadászati szezont hirdetnek, ezúttal 20 állat kilövését engedélyezve. A skandináv ország parlamentje - 1964 óta először - 2009-ben adott engedélyt a vadászat folytatására: akkor a téli szezonban 27 egyed kilövését engedélyezték, amit a vadászok négy nap alatt el is végeztek. A döntés hátterében az áll, hogy az utóbbi évtizedekben elszaporodtak a farkasok, és egyre nagyobb veszélyt jelentettek a juhokra és rénszarvasokra. A parlamenti határozat értelmében az ország teljes farkasállományát 210 egyedben kell maximálni - ezt az EB önkényes plafonnak nevezte -, és az állatok 20 falkában élhetnek az ország területén. Ezzel összhangban évente 20 kölyök születhet a következő öt évben, a túlszaporodott régiókban pedig vadászati kvóták kiadásával fogják vissza az egyedszámot. A környezetvédők természetesen elsietettnek, kegyetlennek és koordinálatlannak nevezték a vadászatot. A Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint a döntés nélkülözi a tudományos megalapozottságot, és azzal fenyeget, hogy nagyszámú, genetikailag értékes állattal is végeznek. Megszólaltak a tudósok is a Dagens Nyheter című lapban, mondván: nagy az Észak-Európában élő farkasok kihalásának veszélye, a vadászat és a beltenyészet is veszélyezteti a fajt. A Norvégia és Nyugat-Oroszor- szág között élő törzsek a maguk mintegy ezer példányával túl kicsik a biztos túléléshez. Az állomány fennmaradásához legalább háromezer példányra és a különböző területeken élő farkasok cseréjére lenne szükség. Nos, a múlt csütörtökön lezárult az idei farkasvadászati idény Svédországban, az engedélyezett húszból tizenkilenc egyedet sikerült leteríteni. A jövő januárban minden kezdődhet elölről, hiszen pillanatnyilag döntetlenre áll a vita Stockholm és Brüsszel között. A szócséplés- ből csak a farkasok kerülhetnek ki vesztesen. (MTI, ú)
