Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-22 / 43. szám, kedd
4 Közélet ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 22. www.ujszo.com Már tart a tárcaközi egyeztetés A civilek is elmondhatják véleményüket Kisebbségi nyelvtörvény: megbírságolnák a jogszabályt be nem tartó hivatalokat Bővítené jogainkat a tervezet ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Csak egy hete van a minisztériumoknak és a központi állami hivataloknak, valamint a nyilvánosságnak arra, hogy kifejtse véleményét a kisebbségi nyelvhasználati törvény tervezetéről. A tárcaközi egyeztetés múlt pénteken kezdődött és jövő hétfőn már zárul is, mivel a kormány a tervek szerint március 2-án már szavazni fog a javaslatcsomagról. A törvénytervezetek általában több hétig vannak tárcaközi egyeztetésen, a kisebbségi jogszabály ügyében illetékes miniszterelnök-helyettesi hivatal munkatársai nem hivatalosan a „turbulens politikai eseményekkel” magyarázzák a gyorsan záruló véleményezte- tési folyamatot. A tervezetet először a koalíciós politikusokkal egyeztették, ez több hónapon át húzódott - a jogszabály már tavaly decemberben szerepelt a Koalíciós Tanács programjában -, míg múlt héten a főbb pontok nagy részében egyetértésre juÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Hiába van érvényben már több mint tíz éve a kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvény, számtalan községben még így sem élhetnek jogaikkal a polgárok. A községek egy része pedig annak ellenére sem teszi ki a település kisebbségi megnevezését, hogy 20 százalék feletti kisebbség lakja. Máig több helyen hiányoznak a kisebbségi nyelvű utcanévtáblák. Mindez jellemzően azokra a községekre igaz, ahol viszonylag alacsony, 20 és 30 százalék közötti a kisebbségek aránya. Hasonlóan van ez tottak. Az egyeztetést pedig azért „kell” másfél hét alatt lefolytatni, mert a koalíciós egyezség alapján már a parlament márciusi ülésére be kellene terjeszteni. A tárcaközi egyeztetésben lévő tervezeteket hivatalból kommentálják a minisztériumok és más központi állami hivatalok, ám a civilek is véleményezhetik. Ahhoz, hogy a polgárok észrevételeivel foglalkoznia kelljen a beterjesztőnek, legalább 500 természetes vagy jogi személy támogatása kell. Ebben az esetben a beterjesztőnek tárgyalnia kell az észrevételt jegyzők által megnevezett személlyel. Végeredményben viszont a beterjesztő tárcán múlik, mely észrevételeket veszi figyelembe s építi be ajogszabályba. Ha a kormány március 2-án jóváhagyja a tervezetet, a parlament első olvasatban már márciusban tárgyalni fogja. A második olvasat előtt van mód arra, hogy a képviselők módosító javaslataikkal megváltoztassák a tervezetet. (MSz) a kisvárosok egy részében is. Hiányoznak például a magyar utcanévtáblák Szencen, Diószegen vagy Galántán - pedig az utóbbi városban 2001-ben még közel 40 százalék volt a magyarok aránya. A dél-szlovákiai községek kétnyelvűségét tavaly nyáron a Diákhálózat aktivistái mérték fel. A felmérés egyik beszédes adata szerint az 540 felmért település közül csak háromban vezettek magyarul is falukrónikát - pedig ezt a korábbi szabályozások is lehetővé tették (azzal a kikötéssel, hogy államnyelven is vezetni kell a krónikát). (MSz) A kisebbségi jogokért felelős kormányalelnök hivatala múlt pénteken tárcaközi egyeztetésre bocsátotta a kisebbségi nyelvtörvény módosításának tervezetét. A tervek szerint a kormány már jövő héten jóváhagyja az előterjesztést. Összeállításunkban a főbb módosításokat vettük szemügyre. MÓZES SZABOLCS A kisebbségi nyelvek használatáról 1999-ben, az első Dzurinda-kormány idejében fogadtak el törvényt. A jogszabály azóta többször módosult, a jelenlegi tervezet számít a törvény első átfogó módosításának. A tervezet egyik első paragrafusában meghatározza, mely kisebbségekre vonatkozik. Míg jelenleg a törvényben csak a 20%-os nyelvhasználati küszöb szerepel - melyet elvileg a vietnamiak is kihasználhatnak, ha laknak ennyien egy településen addig a tervezet csak az úgynevezett hagyományos nemzeti kisebbségeknek adna nyelvhasználati jogokat, közöttük a magyaroknak is. Mozgó küszöb A törvénytervezet egyik leglényegesebb változtatása a nyelvhasználati küszöb megváltoztatása. Ez viszont nagyrészt a kisebb kisebbségeket hozhatja előnyösebb helyzetbe, ha 15 vagy 10%-osra csökken a küszöb, csak néhány olyan községre terjesztik ki a törvény hatályát, melyben magyarul is el kellene látni a hivatali teendőket. Nem lényegtelen ugyanakkor a küszöbszám meghatározásának módja. A hivatal eredetileg azt tervezte, hogy a legutóbbi két népszámlálás adataiból induljon ki a jogalkotó, végül maradt a legutóbbi népszámlálás. Ez előnytelenebb a kisebbségekre nézve, ugyanis 1991-ben még többen vallották magukat kisebbséginek, mint 2001-ben, s a csökkenő tendencia valószínűleg az idei népszámlálásnál is folytatódni fog. A tervezet 20-ról 15 százalékra csökkentené a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt. Ez a javaslat parlamenti vitája során még módosulhat. Magyar iratok Újdonság, hogy a kisebbségi küszöböt elérő községekben a hivataloknak - a polgár kérésére - kisebbségi nyelven is ki kellene adniuk bizonyos iratokat. A születési és halotti anyakönyvi kivonatot, a házasságlevelet magyarul is megkaphatnánk. Bizonytalanságok esetén a szlovák nyelvű változat a mérvadó. A lakosok jelentős része ugyanakkor a nagyobb járási városok kórházaiban születik, melyek egy részében 15 százalék alatt van a magyarok aránya. így például a Pozsonyban, Kassán vagy Nyitrán születettek továbbra sem kaphatnának magyar nyelvű születési anyakönyvi kivonatot. A tervezet szerint az önkormányzatok írásbeli ügyvitelét kisebbségi nyelven is lehetne vezetni. A jegyzőkönyveket, statisztikákat, határozatokat, a nyilvánosság számára szolgáló információkat kisebbségi nyelven is közzé lehetne tenni. A tervezet pontosítja a község kisebbségi megnevezésének elhelyezését, valamint előírja, hogy a vasút- és buszállomások, a repterek és kikötők kisebbségi nyelven is megjelölhetők. Magyar táblák A tervezet egyik jelentős változtatása, hogy előírja, a kisebbségek által lakott községekben a fontosabb információkat kisebbségi nyelven is közölni kell. Vonatkozik ez a feliratokra is, a tervezet szerint az összes, nyilvánosság számára szolgáló feliratot kisebbségi nyelven is fel kell tüntetni. A jogszabály konkrétan az üzletek, sportpályák, éttermek, utcák megjelölését sorolja ide. A jogszabály megkönnyítené a kisebbségi helynévváltoztatás lehetőségét is. Ha egy község meg szeretné változtatni kisebbségi nevét, az ebben a tárgyban kiírt népszavazás eredményessége nem lenne részvételi arányhoz kötve. Elég, ha a résztvevők több mint fele a névváltoztatásra szavaz. Ez azért lényeges módosítás, mert egy 30-40%-ban magyar községben szinte lehetetlen lenne elérni a több mint 50 százalékos vagy még magasabb részvételi arányt. Egészségügyi intézmények A tervezet előírja, hogy az egészségügyi és szociális intézményekben biztosítani kell a kisebbségi nyelvű kommunikációt. A hatályos államnyelvtörvény csak annyit írt eíő, hogy a kisebbségek által is lakott településeken kisebbségi nyelven is lehet kommunikálni a személyzettel, ha azok beszélik a nyelvet. A jogszabály szerint az intézmények feladata lenne, hogy kisebbségi nyelven beszélő személyzetet biztosítsanak. Ha ezt nem tudják megvalósítani, akkor tolmácsot kell szerezniük. A tervezet egy sor kötelességet ír elő a kisebbségek által lakott települések önkormányzatának. A község hivatalos tábláján és internetes oldalán kötelezően fel kellene tüntetni kisebbségi nyelven az önkormányzatjogköreit és összetételét, az önkormányzat által kiadott előírásokat, rendeleteket és döntéseket. Tájékoztatni kellene arról is, hogy hol, mikor és milyen módon nyújthatják be a természetes és jogi személyek a kérvényeiket, javaslataikat, panaszaikat és más jellegű beadványaikat. Emellett kisebbségi nyelven is tájékoztatni kellene a község gazdálkodásáról, hatályos költségvetéséről. A végrehajtás ellenőrzése A kisebbségekért felelős kormányalelnöknek a tervezet szerint kétévente jelentést kellene írnia a kisebbségi nyelvek használatáról, melyet a kormánynak nyújtana be. A törvénnyel kapcsolatban a miniszterelnök-helyettesi hivatal nyújtana szakmai és módszertani segítséget az érintett ön- kormányzatoknak, hivataloknak és jogi személyeknek. Eddig a számonkérhetőség bizonyult minden hazai kisebbségi törvény Achilles-sar- kának. Az új jogszabály ezt úgy oldaná meg, bogy a törvény egyes paragrafusainak be nem tartása esetén 50 és 2500 euró közötti bírságot szabhatna ki a hivatal a mulasztó hivatalokra. Egy esetben - ha az élet, egészség, vagyon és biztonság veszélyeztetettségére felhívó táblák csak szlovák nyelven jelennének meg - a jogi személyek is bírságot kaphatnának. Hasonlóképpen szerepel ez az államnyelvtörvényben is. Bírságot kaphat a hivatal ♦ ha nem teszi lehetővé a kisebbségi nyelvű ügyintézést ♦ ha a polgár kérésére nem adja ki kisebbségi nyelven a születési, házassági vagy halotti bizonyítványt ♦ há nem biztosítja be a hivatal kisebbségi nyelvű megjelölését ♦ ha nem biztosítja be a kisebbségi nyelvű formanyomtatványokat ♦ ha nem jelöli meg a község nevét az államnyelv mellett kisebbségi nyelven is ♦ ha nem biztosítja be a feliratok, fontosabb információk kisebbségi nyelvű közlését ♦ ha nem biztosítja be az általános érvényű rendeletek kisebbségi nyelvű fordítását nfeMiiMliiiAMM Í4LACNÝ PLECHiOLCSÓ ACÉLLEMEZ DVORE 1AZ UDVARBAN :;tí.ay :y • f 5 Kétnyelvű táblák (Somogyi Tibor felvételei) Csak 3 községben írnak magyar falukrónikát Nem ismerjük jogainkat és nem is élünk velük mi» r.xt WH— ...........m -----------a—— -r.-.i.--——t. sr1 —.—ľ taa w. MHMäa .. -V.: ^ m zAz élet védelmében - ide júliustól magyar táblát is ki kell tenni (Ján Krošlák felvétele
