Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)

2011-02-21 / 42. szám, hétfő

12 Autó-motor ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 21. www.ujszo.com A tesztnap végén mégis fur­csa érzéssel távoztam a dióspa- tonyi pályáról. Megtudtam, mi­lyen hiányosságaim vannak, bizonyos helyzetekben nem tudtam megfelelően reagálni, de elmagyarázták azt is, milyen szabályokat kell betartani ah­hoz, hogy mindig kezelni tud­jam az autót. A többi már gya­korlás kérdése. Hirtelen fékezés Močko szerint a sofőrök 80 százaléka nem tud hirtelen le­fékezni, ezért az első dolog, amit kipróbálunk a vészféke­zés. „Az autók túlnyomó több­ségében már ABS blokkolásgát­ló van, viszont ha a rendszer hirtelen fékezésnél bekapcsol, a sofőrök rendszerint megijed­nek, s leveszik lábukat a fékről” - magyarázta a tanfolyam ve­zetője. A fékezést nedves és száraz úton többször kipróbáljuk, sőt meg is kell tanulnunk fékezés közben irányítani és kordában tartani az autót. Míg vizes úton 40 kilométeres sebesség mellet a gépkocsinak körülbelül 15 méter kell ahhoz, hogy megáll­jon, 70 km/órás sebességnél a féktávolság már a 20 métert is eléri. A különbség azután szembetűnő, miután ugyanezt száraz úton is kipróbáljuk, azon ugyanis a féktávolság ro­hamosan csökken. Vigyázat, kanyar!!! A következő állomáson azt próbálhattuk ki, hogyan visel­kedik az autó, ha egy dombról lefelé haladva megcsúszik egy baloldali kanyarban. Nehéz szándékosan úgy vezetni saját autómat, hogy valóban meg­csússzak, de ezen a tesztpályán nincs más lehetőség, a csúszás Ján Močko, a Driving Academy oktatója szerint mindegy, milyen sebességben csúszunk meg, az autót mindig egyformán kell kezelni (A Driving Academy felvételei) a lényeg. Ezért az autóval - akár tetszik, akár nem - leg­alább 40 km/órás sebességgel kell lehajtani a dombról ahhoz, hogy alulkormányzott csú­szásba kerüljön. Ilyenkor az el­ső kerekek megcsúsznak, az autó kezelhetetlenné válik és kigurul az útról. „A pályán ter­mészetesen biztonságosan meg tudunk állni, viszont valódi vészhelyzetben biztosak lehet­nek benne, hogy egy diófa áll majd az útjukban, vagy egy fa­rönkökkel megrakott kamion jön szembe” - mondta a tanfo­lyam vezetője. S akár hiszik, akár nem, ezt a csúszást csak úgy lehet kezelni, ha lassan leveszik lábukat a gázpedálról. Ilyenkor ugyanis újra megindulnak az első kere­kek és az autó visszakerül az útra. Természetesen vészhely­zetben a sofőrök hirtelen fé­keznek, behúzzák a kéziféket, letapossák a kuplungot, amivel azt érik el, hogy az autó még nagyobb csúszásba kerül és ke­zelhetetlenné válik. A tesztpá­lya pont arra jó, hogy begyako­rolják, hogyan kell vészhely­zetben érzéssel és megfontolva kezelni az autót. Hogy mégse legyen minden olyan egyszerű, a pályán véletlenszerűen meg­jelenő akadályként vízoszlopot spriccelnek a sofőr elé, amit jobbról, balról kell kikerülni, esetleg le kell állni előtte. Ezzel szimulálják a véletlenszerű akadályokat. Dobópados pálya A legnagyobb megpróbálta­tás számomra, de a tanfolyam összes résztvevője számára a dobópados gyakorlópálya volt. „Miután ráhajtottak a padra, az jobbra vagy balra rántja ki az autó hátsó kerekeit, túl- kormányzott csúszásba hozva a gépkocsit. Az lesz a felada­tuk, hogy azonnal észleljék, melyik irányba mozdul el az autó, s abban a pillanatban a másik irányba próbálják te­kerni a volánt. Ha fél másod­percet is késnek, az autó ke­zelhetetlenné válik” - magya­rázta Močko. Az elmélet egyszerűen hangzik, a kivitelezés már bo­nyolultabb. Sajnos, kénytelen vagyok beismerni, hogy nekem a körülbelül tíz lehetőségből egyszer sem sikerült egyene­sen, a kijelölt úton tartani az autót. Ilyen csúszásnál ugyanis nagyon fontos a helyes irány felismerése, illetve az, hogy csak a kuplungot tapossuk le - a gáz- és a fékpedálról ilyenkor meg kell feledkezni. Végezetül Az elmúlt hetekben számta­lan tragikus baleset történt az utakon. A karambolokat nagy­részt kezdő sofőrök okozták, akiknek rövid ideje volt jogo­sítványuk. A belügyminisztéri­um a közúti közlekedésről szó­ló jogszabály módosításán dol­gozik. Azon igyekeznek, hogy a törvények nagyobb hangsúlyt fektessenek a kezdő sofőrökre. Nem ártana, ha az illetéke­sek kötelezővé tennék ezeknek a tanfolyamoknak az elvégzé­sét is. Ausztriában például minden új sofőrnek legtöbb két évvel a jogosítvány megszerzé­se után el kell végeznie ilyen tanfolyamot, s bizonyított tény, hogy ez is hozzájárul a balese­tek számának csökkentéséhez. Nálunk a fiatal, kezdő sofő­rök az esetek többségében saj­nos csak a gyakorlatban próbál­ják ki a csúszásokat. Nem árta­na, ha részt vennének ilyen tan­folyamon, s kipróbálnák, ho­gyan reagálnak a közlekedési válsághelyzetekre. S nemcsak a kezdő sofőröknek ajánlom a tanfolyamot, hanem mindenki­nek, akinek jogosítványa van. Ha már találtak pénzt az autós­iskolái tanfolyamra, meggyő­ződésem, hogy találnak erre is. A tanfolyamoknak természe­tesen több változata van, a leg­jobban a www.drivingacade- my.sk honlapon tájékozódhat­nak. A központban csoportos képzések is folyhatnak, a szak­emberek a motorkerékpár- és személygépkocsi-vezetők mel­lett hivatásos könnyű- és ne­héz-tehergépjármű-, tűzoltó- és mentőautó-, autóbusz-, va­lamint kamionsofőrök képzé­sét is vállalják. Az egész szabálysértést, de a bírság beszedésé is kamerára rögzítik, így nagyon könnyű kideríteni, hogy történt-e a mulasztás a rendőrök részéről, vagy sem (TASR-felvételek) Az elmúlt egy évben közel négyezer sofőrt büntettek meg gyorshajtásért, a beszedett bírságok összege pedig elérte az egymillió eurót Lerántotta a leplet a rendőrség a Kobra kommandó gépkocsijairól ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem egész két év­vel ezelőtt Robert Kaliňák ak­kori belügyminiszter hozta lét­re a közlekedés-rendészet spe­ciális osztagát, a Kobra nevű kommandót. Az egység működésével utódja, Dániel Lipšic belügyminiszter is elé­gedett. Múlt hétvégén az újság­íróknak is bemutatták a kom­mandó eddig szigorúan őrzött autóit. A bemutató során 20 perc leforgása alatt 650 eurós bírságot szedtek be gyorshajtá­sért a Dl-es autópályán. Lipšic bejelentette, idén kibővíti a kommandó alkalmazottjainak sorait. „Megegyeztünk, hogy körülbelül 50 százalékkal nö­veljük a Kobra alkalmazottjai­nak, de. autóinak is számát” - mondta a miniszter. Jelenleg a Kobránál 13 rendőr dolgozik, négy motor- kerékpár és hat autó áll a rendelkezésükre. Megkapták a sötétkék BMW gépkocsit is, amelyet korábban Ján Packa országos rendőrfőkapitány használt. A kommandó tavaly 3982 sofőrt büntetett meg gyorshajtásért, ebből 3500-an lépték túl lényegesen az előírt sebességet. Egymillió eurós helyszíni bírságot osztottak ki. Ha a sofőrök úgy érzik, in­dokolatlanul kaptak bünte­tést, panaszt nyújthatnak be a belügyminisztériumnál. „Az egész szabálysértést, de a bírság beszedését is kame­rára rögzítjük, így nagyon könnyű kideríteni, hogy tör­tént-e a mulasztás a rendőrök részéről, vagy sem. Az esetek többségében viszont csak ki­beszélésekről van szó az ámokfutók részéről” - mond­ta Lipšic. A rendőrség két évig titkol­ta a gépkocsik típusát. A múlt heti sajtótájékozta­tón az újságírók csak azt az utasítást kapták, hogy ne hoz­zák nyilvánosságra a gépko­csik rendszámát, illetve a Kobra egységnek dolgozó rendőrök arcát. Jozef Drahovský közleke­désbiztonsági elemző szerint nem lát azon kivetnivalót, hogy a rendőrök lerántották a leplet a Kobra autóiról. Sze­rinte aki meg akarta tudni, milyen autókat használnak, az könnyen kideríthette ezt, a többi ámokfutó pedig leg­alább látja, hogy ezek elől az autók elől nincs esély elme­nekülni. (dem, SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents