Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-02 / 26. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 2. Régiósport 19 Ma 85 éves Szapáry Zoltán, a rimaszombati futball legendás alakja Nyártól átalakított tekecsarnokban tarolnak a nagymagyariak Hiába jöttek az ajánlatok Szapáty Zoltánt minden Rimaszombathoz köti (Gecse Attila felvétele) Akár világhírnévig is vihette volna, de a magyar válogatottság szinte garantálva volt a számára. A múlt század negyvenes éveinek elején a legnagyobb magyar tehetségek között tartották számon. Ő a háború utolsó napjaiban mégis hazatért, s hiába jöttek a jobbnál jobb ajánlatok, itthon maradt. Szapáry Zoltán, a rimaszombati futball legendás alakja ma ünnepli a 85. születésnapját. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Tősgyökeres tamásfalai, itt végezte az alapiskolát is, de polgáriba már a városba járt. Bátyja, aki öt évvel volt idősebb nála, szintén remek labdarúgó volt, de alig 25 évesen a háború áldozata lett. Zoli bácsi tehetségére hamar felfigyeltek, s a szintén rimaszombati Kisfaludy Lajossal együtt meghívták a délvidéki Topolyán tartott edzőtáborozásra is. A negyvenes évek elején meghívót kapott az Újpesti Izzóba, amelynek sztárjai közé tartozott Szusza Ferenc, akiről később az újpesti focistadiont is elnevezték. Hű maradt a szakmájához Ahogy mondani szokás, komoly futballkarrier állt előtte, mégis hazatért. Mivel kereskedőnek tanult ki, a háború végeztével nem lett hűtlen a szakmájához, s egész életében ezt folytatta. De azért nem lett hűtlen a focihoz sem, s vasárnaponként elkezdődött a rima- szombati futball újraindítása. Bárczi Sándor, Gecse József, Vincze Pál, sorolja a neveket Zoli bácsi, valamint Kerekes István tanár úr, aki az edzéseket vezette. Az ötvenes-hatvanas években a csapat általában a divízióban (kerületi bajnokság) szerepelt, de két évig II. ligát is játszottak. Akkoriban még 2-3 ezer néző is eljött egy- egy meccsre, ha idegenben játszottak, nem volt ritka, hogy 2 autóbusznyi szurkoló is elkísérte a csapatot. Volt olyan idény, hogy 63 gólt lőtt, ugyanis Zoli bácsi vérbeli csatár volt, igazi kétlábas futballista, aki mind jobbal, mind ballal szórta a gólokat. S ahogy ilyenkor lenni szokott, ismét megjelentek a kérők is. Eperjesről, de Pozsonyból is akadt érdeklődő. Kínos színjátékok Az eperjesiek 100 ezer koronát is hajlandóak lettek volna kifizetni érte, de a rimaszombati vezetés nem akarta elengedni. Járt Rimaszombatban barátságos mérkőzésen a Sparta is, a prágaiak szintén szerették volna elcsábítani. Az eperjesi kínos színjáték megismétlődött a pozsonyi ČH-val is, ahová Ladislav Kačáni hívta, de a helyi vezetés ismét nem engedte el, így maradt a kerületi bajnokság, ami akkor a harmadik ligának felelt meg. Amikor 39 évesen végleg szögre akasztotta a cipőjét, edzőként dolgozott tovább. Főleg az ifjúsági csapatnál tevékenykedett, de megszervezte az öregfiúk csapatát is, amellyel rendszeresen eljárt Salgótarjánba, Pécsre, Diósgyőrbe, s ezek a meccsek szintén jó alkalomnak bizonyultak az egykori barátságok felelevenítésére. Szojka Ferenc, Albert Flórián vagy Feny- vessy Miklós - hogy csak párat említsünk Zoli bácsi legendás futballista barátai közül. Egy vacsoráért játszottak Szó esik a mai fociról is, hiszen Zoli bácsi nélkül nincs hazai mérkőzés. Bár az utóbbi időben elég sokat rendetlenkedik a szíve, s felesége is végleg „itt hagyta”, ha csak teheti, kijár a mérkőzésekre. Amikor arra kérem, hogy hasonlítsa össze az akkori focit a maival, mosolyogva jegyzi meg, hogy „mi annak idején egy vacsoráért játszottunk, míg ma óriási pénzek forognak kockán még a hazai bajnokságokban is. Annak idején technikásabb, de lassabb volt a játék. Sajnos, az utóbbi időben elhanyagolták az utánpótlást, s ez ma keményen visszaüt”. Soha nem bánta meg, hogy az ajánlatok ellenére Rimaszombatban maradt? - kérdezem Zoli bácsit. „Nagyon szeretem ezt a várost, idekötött a szakmám, a család, a focicsapat, szóval minden” - jön a határozottválasz. Boldog születésnapot, Zoli bácsi! Szapáry Zoltán (alul balról az első) csapattársaival (Képarchívum) Női csapatok a férfi mezőnyben ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Nagymagyar. Ha furcsaságra vadászik valaki a honi tekesportban, akkor elég megnézni a II. liga mezőnyét, ahol férfi mezőnyben női csapatok is szerepelnek. Ez annak a következménye, hogy megszűnt a gyengébb nem bajnoksága. „Rossz húzásnak tartom ezt a döntést, úgy is mondhatnám, hogy temetik vele a női tekesportot Szlovákiában” - sajnálkozik Maries István, az érintett nagymagyari klub menedzsere, aki decembertől már nincs egyedül a klubirányításban, azóta ugyanis író Mihály az elnök. Mivel csak négy női csapat jelentkezett az extraligába, a sportág vezetése úgy döntött, hogy a férfi II. ligába sorolja a jelentkezőket: a nyugatiba kerültek a nagymagyariak, a keletibe a Vrútky, a Podbrezová és a Veľký Šariš. „Nyugaton 16 csapatos a mezőny, női együttesünk nem eshet ki - folytatja Maries István. - Nagyon sajnálom, hogy ez lett a női bajnokság sorsa. Negyven éve űzzük ezt a sportágat, s ami most zajlik, a női teke temetése.” Legutóbb a hétvégén a nagymagyari hölgyek 6:2-re győztek a Tlmače ellen, és a 12. helyen állnak a tabellán. Nagymagyaron hosszú évekig a női vonal szállította a szembetűnőbb eredményeket, de a férfiak is hallatnak magukról. Csapatuk az I. ligában (másodikvonal) szerepel. A hétvégi fordulóban 5:3-ra győzött a Ra- kovice ellen, és jelenleg harmadik a táblázaton. „Klubunkban azt a célt tűztük ki, hogy többet foglalkozzunk a fiatalokkal. Van hét ifjúsági korú versenyzőnk, s azokat próbáljuk beépíteni csapatainkba - tér ki a csallóköziek klubtitkaira Maries István. - Nemzedékemnek, de az idősebbeknek és az utánunk következőknek is ugyanaz a törekvése: folytatni a nagymagyari tekehagyományt. Jelenleg mintegy harminc versenyzőnk van, klubunk 2007- en már ötvenéves fennállását ünnepelte.” Nyártól felújított csarnokban tarolnak a nagymagyariak. Azóta jobbak a feltételek, jobban szerepelhetnek a hazai versenyzők. Tehetségeik közül a 17 éves Varga Tibor a legnagyobb ígéret, meghívták az ifjúsági válogatottba. Korosztályában a pozsonyi Intert erősíti a bajnokságban, a felnőtteknél a nagymagyariakkal tarol. „Ősztől három csapatot indítunk a bajnokságban. B együttesünket a III. ligába jelentjük be, abban játszhatnak a fiatalok is - pillant a jövőbe a klubmenedzser. - Csarnokunk felújításába besegített a faluvezetés is, tagjaink pedig társadalmi munkában 1600 órát dolgoztak le az átalakításkor. Elhoztuk Pozsonyból az 1992-es vb-re készült bábuállító berendezést, amely korábban a felszámolt Spoje csarnokában állt. Nálunk további tizenöthúsz évig szolgálhatja a tekerajongókat.” (jmk) Poloma Zsolt edző ifjúsági versenyzőivel A felújított mgytmgyari tekecsamok Magyarországi csapat is játszott a nagymegyeri női teremfocitornán Az alistáliak magabiztos elsősége ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Nagymegyer. Az alistáli nők nyerték a csallóközi város sportcsarnokában rendezett nemzetközi focitomát. A három csallóközi csapaton kívül egy magyarországi együttes, Bakonyszentkirály is részt vett a mérkőzéssorozaton. A 2x10 perces találkozókon mindenki mindenkivel megmérkőzött, végül Zsemlye Dezső alistáli edző védencei magabiztosan hódították el a tomagyőzele- mért járó kupát, ugyanis mindhárom meccsükön győzni tudtak. A többi női csapat között a sorrendet csak a gólkülönbség döntötte el. EREDMÉNYEK: Alistál-Ba- konyszentkirály 2:1, Tany-Egyházgelle 1:2, Alistál-Tany3:0, B akonyszentkirály-Egyházgelle 1:0, Alistál-Egyházgelle 3:1, Bakonyszentkirály-T any 0:1. Három meccsen csak két gólt kaptak az alistáliak (zöld mezben) (Kovács Zoltán felvétele) Végső sorrend: 1. Alistál 9 (8:2), 2. Bakonyszentkirály 3 (2:3), 3. Egyházgelle 3 (3:5), 4. Tany 3 (2:5). (kz) (Képarchívum)
