Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-19 / 41. szám, szombat
4 Régió ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 19. www.ujszo.com AJANLO Február 19. (szombat) Komárom - 14.00: a 2011-es Jókai Díj átadó ünnepsége a Duna Menti Múzeum dísztermében az író születésének 186. évfordulója alkalmából. Szervezők: a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület, valamint a Falvak Kultúrájáért Alapítvány. (vkm) Komárom - 14.00: első farsangi gyermekbál a Rozmaring utcai szabadidőközpontban. (vkm) Komárom - Révület a Rév Magyar Kultúra Házában. 18.00: Gál Tamás és Lakatos Róbert Jöttünk külhonból című CD-jének bemutatója; 20.00: Ferenczi György és a Rackajam koncertje. (vkm) Vágsellye - 17.00: beszélgetés Vrabec Máriával és Roman Kvasnica ügyvéddel a Malina Hedvig-ügyről és a közelmúltban megjelent könyvről a Feketeházy János Magyar Házban (Murgaš utca 9). (száz) Pozsony -18.00: farsang a Pozsonyi Casinóban. A hangulatról Banyák István népi zenekara és Matus János zeneművész gondoskodik. (ú) Február 20. (vasárnap) Zsigárd - 17.00: Pukkai László: A földreformok árnyékában Mátyusföldön (1919-1949) című könyvének bemutatója a Kulturális, Közösségi és Tájékoztató Központban, (jm) Február 22. (kedd) Pozsony - 18.00: Mit jelent Kassa egy magyar embernek címmel Balassa Zoltán helytörténész tart előadást a Pozsonyi Casinóban. (ú) Galánta - 19.00: Fábry Sándor önálló estje a városi művelődési központban, (jm) Gyilkosság híre rázta meg Rimaszombatot Megöltek egy hajléktalant ÚJ SZÓ-HÍR Rimaszombat. Gyilkosság áldozata lett egy 39 éves hajléktalan férfi Rimaszombatban, holttestét csütörtökön találták meg a posta és a Fekete Sas épülete közt lévő utcában. Mivel a helyszínre kiérkező rendőrök vérnyomokat is találtak, késő délutánig lezárták a helyszínt. A törvényszéki halottkém első vizsgálatai alapján a 39 éves Alexander B. erőszakos bűncselekmény áldozata lett. Értesüléseink szerint a fején, az arcán és a felsőtestén több olyan, súlyos tompa tárgytól származó ütés nyomát azonosította a halottkém, amelyek miatt életét vesztette az áldozat. A halál okának pontos megállapítására törvényszéki boncolást rendeltek el. A Besz-- tercebányai Kerületi Rendőr- kapitányság gyilkosság ügyében indított nyomozást. Az elkövetőre 7-től 10 évig terjedő szabadságvesztést róhatnak ki. Alexander B.-t többen ismerték Rimaszombatban, egy időben újságárusként is dolgozott, általában - a többi hajléktalanhoz hasonlóan - a városközpontban lévő üzletközpont környékén tartózkodott. Békés természetűnek ismerték, arról nincs információ, hogy haragosa, ellensége lett volna a városban. (szász) Tetthely. Hajléktalan volt a gyilkos áldozata. (Michal Lichanecfelv.) Árvízvédelmi közmunkásokat lehetne alkalmazni, de a falvak nem tudnak élni a lehetőséggel Nincs pénz előfinanszírozásra Szükség lenne az árvízmegelőző munkákra (Szekeres Éva felvétele) Nemesradnót/Serke/Tajti/ Feled. Anyagi fedezet nélkül nem tudják kihasználni a falvak a lehetőséget, hogy munka- nélkülieket alkalmazzanak árvízvédelemi munkákra. A szeptembertől érvényes foglakoztatási törvény módosítása nem kínál megfelelő feltételeket az önkormányzatoknak. SZÁSZ1 ZOLTÁN A Rimaszombati Munka, Szociális és Családügyi Hivatalban eddig csak három település kérvényezte, hogy munka- nélkülieket alkalmazhasson az árvízmegelőzésre. A csekély érdeklődés egyik oka: a felvett dolgozók bérére szánt összeget csak két-három hónap elteltével kapnák meg a települések. Saját költségvetésükből kellene megelőlegezniük a pénzt, de erre nem telik a falvaknak. Nemesradnóton tavaly komoly károkat okozott az árvíz. Tóth Elemér, a község polgár- mestere szerint harminc ember félévi munkájára lenne szükség ahhoz, hogy minden árkot rendbe tegyenek. „Lenne jelentkező is erre a munkára, de sajnos nem tudjuk finanszírozni” - mondta a polgármester. Serkén négy-öt kilométernyi árkot kellene kitisztítani, ehhez tíz emberre lenne szükség. „Nálunk kevés lenne egykét ember, így fél év alatt sem tudnák elvégezni a munkát. Gondolkodunk a megoldáson” - mondta Kisfaludi Nándor, Serke polgármestere. Tajtiban is hasonló a helyzet, nekik legkevesebb hat emberre lenne szükségük, de ott sem tudják megelőlegezni a kiadásokat. „Mézesmadzag ez a lehetőség, felkínálják, aztán azt mondják majd, ha nem élünk vele, mi vagyunk a hibásak. Utófinanszírozással nem tudjuk elindítani ezt a programot” - mondta Molnár Gyula, Tajti polgármestere. A felkínált lehetőséget csak részben tartja jónak Feled polgármestere, Mihályi Gábor. Szerinte helyben sem szakmailag, sem anyagilag nem biztosítható a kellő háttér. A polgár- mester szerint a munka irányítására nem lenne ideje és lehetősége sem. Az árvízvédelmi munkákban résztvevők bérét a településeknek két-három hónapig előlegezniük kellene. Egy fő alkalmazása minimum 500 euróba kerül, 10-20 alkalmazott esetében ez már akkora összeg, amit a falvak költségvetése nem bír el. A polgármesterek szerint az anyagi segítségen túl szakmai útmutatásra is szükség lenne, mert nem mindegyikük jártas az árvízvédelmi munkákban. Az árvízi megelőzés akkor lenne eredményes, ha nemcsak egyes szakaszokon, hanem mindenhol kitisztítanák, és folyamatosan karbantartanák a vízelvezető árkokat és a vízfolyások medrét. A probléma komplex megoldása az előzetes számítások alapján legalább 5 millió eurót igényelne Kitisztíttatnák a vízelvezető csatornákat A Királyhelmec határában húzódó vízelvezető csatorna medrét az elmúlt években sűrű növényzet nőtte be, egyesek pedig a vízbe szórták a háztartási hulladékot (Szabó Bernadett felvétele) LECZO ZOLTÁN Királyhelmec. A területileg illetékes vízgazdálkodási vállalat nemrégiben együttműködést ajánlott a bodrogközi településeknek, hogy közösen tisztíttassák ki a falvak és városok közelében található vízelvezető csatornákat. Szabó Péter, a Királyhelmeci Városi Hivatal környezetvédelmi és közterület-fenntartó részlegének vezetője elmondta, a Tőketerebesen tartott egyeztetésen a vállalat azzal a javaslattal állt elő, hogy az egyes településeken egy részletes ütemterv szerint végzendő munkálatokhoz szakfelügyeletet biztosít, a csatornák tisztítását pedig olyan alkalmazottakkal végeztetnék el, akiknek bérét részben a vízgazdálkodási cég, részben pedig a munka-, szociális és családügyi hivatal fedezné. A programba bevont munkások száma azonban a települések lélekszámától függene, Királyhelmecen ez nem haladhatná meg a nyolc főt. A csatornatisztítást kézi erővel végeznék, az ehhez szükséges szerszámokat szintén a vállalat biztosítaná. Szabó Péter elmondta, mindenfajta, a belvíz- problémák megoldását elősegítő kezdeményezést szívesen fogadnak, ám afelől kétségei vannak, hogy a meder tisztítása kézi erővel és néhány alkalmazottal elvégezhető lenne. Az elmúlt évi esőzések után egyébként épp ők szólították fel levélben a vízügyi szakembereket, hogy a királyhelmeci csatornát - mely rendkívül elhanyagolt állapotban van - haladéktalanul tisztíttassák ki. Erre azonban akkor azt a választ kapták, hogy vállalat pénzhiány miatt ezt a feladatot nem tudja ellátni, ilyen célra ugyanis a múlt évben egyetlen cent állami támogatást sem kaptak, holott a probléma komplex megoldása legalább 5 millió eurót igényelne. Királyhelmecen egyébként a vízelvezető csatorna egy részét a közterület-fenntartók az elmúlt évben saját alkalmazottaikkal már megpróbálták kitisztítani, de komoly munkagépek hiányában komoly eredményeket nem tudtak elérni. Az elmúlt két évtized során a csatorna medrét sűrű növényzet nőtte be, egyesek átjárókkal több helyütt eltorlaszolták a víz útját, a csatornába háztartási hulladékot szórtak, és jó néhány ingatlanból engedély nélkül vezették ide a szennyvizet. Egy-egy nagyobb esőzéskor a csatorna így nem képes elvezetni a csapadékot, a megnövekedett talajvízszint miatt pedig több, alacsonyabban fekvő ház udvarát és pincéjét is rendszeresen elönti az ár. A részlegvezető tájékoztatása szerint a városi rendőrség alkalmazottai ezért az elkövetkező időszakban megvizsgálják, mely lakóházak tulajdonosai vezetik illegálisan a szennyvizet a csatornába, és azokat a polgárokat, akik később sem hagynak fel a tudatos környezetszennyezéssel, komoly pénzbírsággal sújtják. A hivatalnokok bérén megtakarított pénzből a városi rendőrség létszámát bővíti az önkormányzat Csoportos elbocsátás a kassai magisztrátuson ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Kassa. Hivatalnokokat bocsátanak el a kassai magisztrátusról, a városi rendőrség létszámát pedig bővíti az önkormányzat. Jozef Marko, a kassai magisztrátus kommunikációs osztályának vezetője elmondta, az előző vezetés üres kasszát és rengeteg adósságot hagyott hátra, ezért van szükség az intézkedésre. A megtakarított pénzt új városi rendőrök kiképzésére fordítják. Tavasszal 14 fővel bővül a testület. „Zdenko Trebula főpolgármestersége idején 200 alkalmazottja volt a kassai magisztrátusnak. František Knapík idején 400-ra duzzadt a létszám. Egyelőre nem tudjuk pontosan, hány embernek mondunk fel. A döntést mélyreható vizsgálat fogja megelőzni, még ebben az évben döntést hozunk” - nyilatkozott Richard Raši, Kassa jelenlegi főpolgármestere. A kassai magisztrátusnak jelenleg 477 alkalmazottja van, a városi rendőrségnek 176, a városi vállalatokban 252 személyt foglalkoztatnak. A város által fenntartott óvodákban és alapiskolákban összesen 722 ember dolgozik, így több mint 1600 munkaerő bére terheli a város kasszáját, (mars)
