Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-18 / 40. szám, péntek
16 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 18. www.ujszo.com Télen az ablakpárkányon is megterem Az öreg fák után a ribiszkét, málnát, köszmétét, jóstát esetleg a szedret vegyük szemügyre Kerti zsázsa a biokertben KÖTELES GÁBOR A zsázsa (Lepidium sativum) egész évben termeszthető növény, a konyhában friss fűszerként minden évszakban felhasználható. A táplálkozás szempontjából nagyon értékes magas A-, B-, C- és K-vitamin tartalma végett. A vegyes kultúrás biokertben a vegetációs időszakában a „C” sorokon termeszthetjük. Tíz naponként vethetjük, és amikor eléri a két jól fejlett szikleveles állapotot, be is gyűjthetjük. Ne hagyjuk a fel nem használt növényeket magszárba szökni, mert feleslegesen zsarolják a talajt. Inkább sekélyen saraboljuk le a növényt, és ültessünk a helyére a termesztési tervben feltüntetett következő növényt. Télen a zsázsát napos ablak- párkányra helyezett alacsony kerámia edényekben, műanyag erkélyládákban, sekély tányérokban, vagy különböző tálcákon is termeszthetjük. Kielégítő termést érhetünk el a tél folyamán még talaj nélkül is, ha a magot a tálcára helyezett papírvattára, itatóspapírra szóljuk. Ez esetben viszont gondoskodnunk kell arról, hogy a közeg mindig nedves legyen. A fűszernövényt jól kifejlett szikleveles állapotban vágjuk le. A zsázsaleveleket ajánlatos nyers állapotban fogyasztani, mert így a vitaminok nem bomlanak le. Fogyaszthatjuk szendvicseken, de felhasználhatjuk szószok, húsok ízesítésére is. Ajánlják azoknak is, akik magas vérnyomásban vagy más betegség következtében só nélküli diétára szorulnak. A zsázsa kisé csípős íze elnyomja a sóhiányt. A szerző a szepsi mezőgazda- sági iskola nyugalmazott szaktanára Mit „tudhat" a húszezer kilométert utaztatott alma? A hazai a legolcsóbb TALLÓZÓ Nemcsak a költségek, hanem a termék utaztatásának környezetterhelő hatása miatt is egyre meggondolandóbb több ezer kilométerről importálni a gyümölcsöt, különösen, ha azt mi magunk is megtermelhetjük. Együnk helyben termelt almát! - ebben foglalható össze a Bonni Egyetem vizsgálati eredménye. Az egyetem növénytermesztési és környezetvédelmi intézetének kutatói többek között azt vizsgálták, hogy a téli alma szállítása vagy tárolása káro- sítja-e jobban a környezetet. A helyben termelt és tárolt német és az Új-Zélandból, valamint a Dél-Afrikából származó friss alma energiamérlegét vetették össze. Kiderült, hogy a helyben termelt alma 5 hónapos tárolás után 20-30 kilométeres szállítással éri el a nagybani piacot, amit átlagosan 150 kilométeres út követ a kiskereskedőig (áruházláncokig), és végül még 3 kilométert utaztatja a vevő. Ezzel ellentétben az új- zélandi, valamint a dél-afrikai alma 20, illetvé 80 kilométert tesz meg a kikötőig, ahonnan hűtőkamrákkal fölszerelt hajókon 22 ezer, illetve 14 ezer kilométer megtétele után fut be Antwerpen kikötőjébe. Innen 300-400 kilométeres út következik egyenesen a kiskereskedelmi láncokig, ahonnan a vásárló még három kilométert utaztatja hazáig az importalmát. Az adatok összevetéséből kiderült (ami persze vizsgálatok nélkül is sejthető volt), hogy a legtöbb energiát az új-zélandi alma emészti föl, ezt követi a dél-afrikai, és messze a legenergiatakarékosabb a hazai alma. A 14, illetve 28 napos hajóút mintegy 50, illetve 200 százalékkal több energiát igényel, mint a németországi hűtőtároló fél évig tartó működtetése. (Arról már nem is beszélve, hogy Új-Zélandon 1,4-szer, Dél-Afrikában pedig 4,4-szer több energiát igényel egy kiló gyümölcs országon belüli szállítása, mint Németországban, a nagy távolságok miatt.) A fent ismertetett eredmények alapján a kutatók a helyben termelt alma vásárlására ösztönöznek - már csak környezetvédelmi megfontolásokból is. (Szabad Föld) Bokros teendők tél végén A tavaszi metszést az idős alma- és körtefákkal kezdjük. Az „öregség és leszáradás” életszakaszban lévő fák fiatalításával az a célunk, hogy új termőfelületek képződjenek. BELUCZ JÁNOS (Fotó: Hocsi) Új termőfelületek nem képződnek egy év alatt. Az ifjítás- sal ugyan sok vízhajtást produkálunk, ám ezeket tovább kell nevelni ahhoz, hogy a következő években berakodjanak termőrügyekkel. Az öreg fák fiatalítása Az öreg fák ifjítását jobbára fűrésszel végezzük. Minden oldalágat egyharmad hosszal lerövidítünk egy kifele menő vékony hajtás alatt. A vastag ágakat előbb alulról bevágjuk, hogy a héj ne hasadjon a levágott ággal együtt, majd az ágat felülről lefűrészeljük. Célszerű az öreg terebélyes fák magasságát is redukálni, úgy, hogy a harmadik ágcsoport felett kivágjuk a vezért. A korona belsejében vágjuk ki az egymást keresztező ágakat, a sérül, megtört és beteg példányokat. A másod- és a harmadrendű oldalágakat is megrövidítjük. Munkánk eredményeként a fa fellélegzik, erőre kap, és mivel az egyes oldalágakba a gyökérzet ugyanannyi vízben oldott tápanyagot juttat, mint eddig, így a vegetáció alatt vízhajtások képződnek. Ezeket év közben válogatjuk. Rendszerint egy vízhajtást meghagyunk, lehetőleg nem a leg- hosszabbat, s ha kell, lekötjük, lehetőleg vízszintes helyzetbe. Ami az ifjított fa tápanyagutánpótlását illeti, a kertészkedő hajlana arra, hogy jobbára nitrogén tartalmú trágyát juttasson ki. De téved. Egy ilyen mértékű beavatkozás után a termés nem fogja „nyelni” a nitrogént. Ezért ez esetbe egyforma arányú NPK-t kell a fának adni. A málna metszése Az öreg fák után figyelmünk a ribiszkére, málnára, köszmétére, jóstára esetleg szederre irányuljon, amelyek korábban ébrednek, ezeket hamarabb is kell permetezni. A málna évelő gyökérzetű, kétéves föld feletti hajtásrendszerű félcserje. A málnánál kétféle sarjjal találkozhatunk: tősaijjal, amely a gyökértörzsön lévő rügyekből, esetleg a termővesszők legalsó rügyeiből ad sarjai, és a gyökerekből kinövő gyökérsarjjal. Szaporításra az utóbbit használjuk. A málna a legsekélyebben gyökerező gyümölcsünk, víz- és tápanyagigényes, szereti a komposztot, amit sekélyen kell a földbe bedolgozni. A málna metszése három fontosabb, időben elhatárolható munkafolyamatból tevődik össze: a sarjak ritkítása; a letermett vesszők eltávolítása; a vesszők visszametszé- se. Telepítéskor négyzetméterenként 5-6 sarját ültetünk. Ahhoz, hogy kertünk néhány éven belül ne váljon málnamezővé, a keletkező gyökér- sarjakat ritkítanunk kell. Ha ezt év közben megtettük, akkor a Lloyd George típusú fajtáknál most kimetéljük a letermett (száraz) vesszőket. A megmaradó termővesszőket pedig fejlettségüktől függően nagyjából egyforma magasra, fejlett rügyre visszavágjuk. A hagyományos málnákon kívül léteznek remontáló, vagyis folyton termő fajták is, melyeket Magyarországon sarjon- termőnek is nevezik. Azért ez a megnevezés, mert ezeket ősszel járva szecskázó géppel letarolhatnánk. Tavasszal mégis újrahajtanak, és július-augusztustól teremnek. Szlovákiában két ilyen bajmóci nemesí- tésű fajta létezik, éspedig az Ada és a Medea. E fajták esetében a metszést végezhetjük hagyományos módon vagy tarlóra vágással. A ribiszke metszése A ribiszke a kőtörőfű-félék családjába tartozó tüskétlen cserje. Törzséből évről évre új, hosszúszártagú hajtások törnek elő. így a ribiszkecserje évenként megújul. Általában a termőágak csúcsrügyeiből leveles, hosszúszártagú hajtások fejlődnek, míg az oldal- vagy hónaljrügyek egy részéből képződnek a rövidszártagú termőhajtások. A piros ribiszke a virágrügyeket az idősebb ágak oldalrügyeiből fejleszti, míg a fekete fajták virágzata fürt. Egy virágzatban a virágok száma 8-30 is lehet. Ezért van különbség a piros és a fekete fajták metszésében. A piros ribiszkebokorban 1-5 éves vesszők, ágak vannak. Az ennél öregebb vagy a száradó, netalán pajzstetves ágakat vágjuk ki. Helyettük évente csak két-három szál éves tősarjat hagyunk. Ezek a gyökérnyakból fejlődnek ki. A többi, fejletlen hajtást, vesszőt tőből kivágjuk. Ha a fent vázoltak szerint vágjuk a piros ribiszkét, akkor minden évjáratból van két-három águnk, gallyunk, vesszőnk. így egy szerényebb, ám átláthatóbb, jól kezelhető és jól permetezhető bokrot kapunk. A legidősebb ágak eltávolítása után a bokorban belső metszést végzünk. Ha az éves hajtásnövekedés kicsi, piros ribiszkénél akár egy rügyet elég meghagyni az idősebb rész felett. A földre hajló vagy a koronából kimagasló részeket lemetéljük. Fekete ribiszkénél a 4 évesnél idősebb ágakat metéljük ki, Amennyit kivágunk, annyi új tővesszőt hagyunk meg. Itt már nem rövidítjük meg az éves felső hajtásokat, hiszen ezeken képződik majd a termés. A szerző kertészmérnök MAI VALUTAARFOLYAMOK PARFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8409 Lengyel zloty 3,9075 Cseh korona 24,325 Magyar forint 269,25 Horvát kuna 7,4080 Román lej 4,2480 Japán jen 113,39 Svájci frank 1,2973 Kanadai dollár 1,3327 USA-dollár 1,3560 Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,39-1,31 25,09-23,63 283,57-259,14 OTP Bank 1,39-1,31 25,02-23,61 278,84-262,79 Postabank 1,40-1,30 25,20-23,49Szí. Takarékpénztár 1,40-1,30 25,00-23,61 283,09-258,71 Tatra banka 1,39-1,32 24,96-23,69 281,39-260,01 Dexia banka 1,39-1,32 24,93-23,66 278,11-264,01 Általános Hitelbank 1,39-1,32 25,05-23,66 283,51-259,09 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladá sára vonatkozik. (Forrás: SITA) Február 2 Fnészséd :ge Várjuk a tavaszt C-vitaminnal Hetente kétszer 5 perc napsugár elég Újra itt van a pollenallergia Mágnesterápia: Kleopátra csodagyógymódja Fagyasztott zsírral az örök fiatalságért Rugalmassá, bársonyossá teszi a bőrt a szaunázás Fűtetlen fóliasátorban Kezdődhet a veteményezés Fűtetlen fóliasátorban vethetünk hónapos retket. Csak teljesen érett trágyát adjunk alá, 10- 15 kg/m2 mennyiségben. Vethetünk korai sárgarépát, petrezselymet, spenótot, zöldborsót, duggathatunk hagymát zöldhagymának. Kezdjük el a zeller palántanevelését. Amint a talaj annyira felszikkad, hogy rá lehet menni szabadföldön, vethetjük a mákot. A birs- és mogyoróbokrok tövét töltsük fel 30-50 cm magasan, ha szaporítani szeretnénk őket, mivel így őszig legyökeresednek, és leválasztva máshol új életet kezdhetnek, (k-t)
