Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-18 / 40. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 18. www.ujszo.com Közmédia: adóssághalom, bírósági eljárások Felállt az RTVS tanácsa ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Miloslava Zemko- vá tegnaptól hivatalosan is. a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) vezérigazgatója. Richard Sulik házelnök átadta a megbízatásról szóló okmányokat az új vezetőnek és az RTVS Tanácsa kilenc tagjának is. A Tanács megtartotta első, hivatalos ülését. Kisorsolták a megbízatási időszakok időtartamát. Miroslav Kollár, Vladimír Talian és Milan Antol két évre, Nagy Ildikó, Michal Je- senko és Vladimír Slovák négy évre, Andrej Mikidnek, Hushe- gyi Dóra és Martin Kabát hat évre kapott megbízást. A tanács elnökévé Miroslav Kollárt - 2005 és 2008 között vezette az STV Tanácsát -, alelnökévé Andrej Mikláneket választották. Az egyesített közmédia vezetősége a Szlovák Rádió épületében székel. Sulik kifejtette, a parlament megteremtette a törvényi kereteit annak, hogy a közszolgálati médium a nézők és hallgatók érdekeit szolgálja. A parlament elnöke bízik abban, hogy az összevont új intézmény hatékonyabban gazdálkodik majd a forrásokkal, vonzó műsorokat és kiegyensúlyozott híradást készít. Mint mondta, Zemko- váék legfontosabb feladata lesz az előnytelenül megkötött, és felbonthatatlan szerződések százainak felülvizsgálata. Az RTVS az STV-től 18 millió eurós adósságot, és 43 millió eurós veszteséget örökölt, továbbá 200 bírósági eljárás van folyamatban, amelynek egy részét az RTVS, mint az STV jogutódja, valószínűleg elveszíti. (SITA) Miroslav Kollár, az RTVS Tanácsának elnöke (SITA-felvétel) RÖVIDEN Miškov a pénzügyet kritizálja Pozsony. A gazdasági tárca tegnap felszólította az Ivan Mikloš vezette pénzügyminisztériumot, hogy módosítsa a szeszipari termékek jövedéki adójáról szóló törvényt, mivel az alkohol nyilvántartásával kapcsolatos új szabályok elviselhetetlen terhet rónak a kereskedőkre. Juraj Miškov miniszter szerint az új szabályok semmilyen pluszbevételt nem jelentenek az állami költségvetés számára, a vállalkozók adminisztratív költségeit azonban évi 28 millió euróval növelik. (SITA) Matovič: nem történt árulás Pozsony. Igor Matovič, az Egyszerű Emberek vezetője cáfolta azokat a sajtóállításokat, miszerint Iveta Radičová miniszterelnök a lemondásával fenyegette volna meg a csoport három tagját, ha kilépnek az SaS-frakcióból, vagy hogy Richard Sulik (SaS) megvette volna őket. Matovič elmondása szerint a maradék három egyszerű ember is távozni akart az SaS parlamenti frakciójából, a párt viszont azt szerette volna, ha maradnak. A politikus hozzátette, nyáron kezdik el gyűjteni a pártalapításhoz szükséges 10 000 aláírást. (TASR) Évek óta érvényben vannak a korlátozások, újabbakat egyelőre nem terveznek bevezetni Szerbia és Ukrajna is korlátozza a kettős állampolgárokat Nálunk még lehet rendőr a kettős állampolgár. Csuklyás is. (TASR-felvétel Pozsony. A jelenlegi szerb és az ukrán kormány ugyan nem ellenzi a határon túli magyarok kettős állampolgárságát, megkötéseket viszont mindkét ország jogrendje alkalmaz az intézménnyel kapcsolatban. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Nemzeti hovatartozástól függetlenül egyetlen kettős állampolgár sem dolgozhat a szerb rendőrség, illetve az egész belügyminisztérium kötelékében. Ezt nemrég Ivica Dacsics szerb belügyminiszter hangsúlyozta. Ugyanakkor megismételte Belgrad ismert álláspontját: a kormány nem ellenzi a vajdasági magyarok kedvezményes honosítását. A legerősebb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke azt mondta, hogy Dacsics kijelentése sérti a szerb alkotmányt, mivel az kimondja, hogy kivétel nélkül mindenkinek joga van a munkavállaláshoz. Pásztor István tudomása szerint jelenleg is több ezer kettős állampolgár (a szerb mellett boszniai, horvát, montenegrói állampolgársággal rendelkező egyén) dolgozik a belügyminisztérium állományában. Hozzátette: megpróbálják kieszközölni a rendőrségről szóló törvény módosítását. Ukrajnában gyakorlatilag tilos a kettős állampolgárság. Ez ugyan nem a magyarok, hanem a Dnyeper menti oroszok miatt van így. Sokan közülük ugyanis kettős orosz-ukrán állampolgárok, viszont a jelenlegi oroszbarát vezetés nem érvényesíti a törvényt, amely alapján nekik is el kellene veszíteniük ukrán állampolgárságukat. A magyar jogszabály Sem- jén Zsolt szerint a román állampolgársági törvény mintájára született, s ha Románia havi 10 ezer útlevelet adhat ki a Moldáviában, és a világon élő románság számára, akkor senki nem szólhat egy szót sem, ha Magyarország a határon túli magyarság tekintetében hasonlóan cselekszik - érvelt a nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnökhelyettes. (MTI, masz, vps) Nem a bér nagyságától fognak függeni az alkalmazottak munkafeltételei Marad az egységes próbaidő ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Sem a próbaidő, sem a túlórák száma nem fog az alkalmazottak fizetésétől függeni. Erre az egyezségre jutottak a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány képviselői ' a munkatörvénykönyv módosításáról tartott tárgyalásukon. A próbaidő hosszát a szociális ügyi minisztérium tette volna függővé a bér nagyságától, ám ez az elképzelés nem tetszett sem a munkaadóknak, sem a szakszervezeteknek, így a kormány letett szándékáról. Minél alacsonyabb a bére a munkavállalónak, annál rövi- debb lett volna a próbaideje a kormány elképzelése szerint. Ez azt eredményezte volna, hogy elsősorban az alacsonyabb iskolai végzettségű, általában kétkezi munkások próbaideje mindössze egy hónap lett volna, a magasabb végzettségű, jobban kereső munkavállalóké pedig akár fél év is. A túlórák esetében a kormány azt szerette volna bevezetni, hogy minél magasabb valakinek az alapbére, annál több túlórára kötelezhette volna őt a munkaadója, tehát a jelenlegi évi 150 óra helyett akár 400 órára is. Branislav Masár, a Munkáltatók Szövetségének igazgatója szerint nem lehetséges a bértől függővé tenni a munkafeltételeket, különösen nem a próbaidőt. Egy ugyanolyan iskolai végzettséggel rendelkező, ugyanazt a munkakört betöltő alkalmazottnak ugyanis más a bére Pozsonyban, és jnás Eperjes megyében. Ha a törvény úgy módosulna, hogy a bértől tenné függővé például a próbaidő hosszát, akkor ez azt jelentené, hogy különbség lenne az ugyanolyan munkát végző, csak éppen az ország más részében dolgozó munkavállaló feltételei között. Masár szerint ezeket a kérdéseket a kollektív szerződés keretein belül kellene rendezni. A szakszervezetek egyenesen alkotmányellenesnek tartják a szociális ügyi minisztériumjavaslatát. Vladimír Mojš, a Szakszervezetek Konföderációjának (KOZ) alelnöke szerint bizonyos fokú diszkriminációt is jelent az ilyen feltételrendszer. A tárca elfogadta partnerei érvelését. Mint Jozef Mihál miniszter jelezte, a munkatörvénykönyv módosításánál konszenzusra kell jutni, nem lehet olyasmit erőltetni, amit sem a munkavállalók érdekképviselete, sem a munkáltatók képviselői nem tartanakjónak. (sán,akt) A környezetvédelmi minisztérium új módszerrel akarja értékesíteni a megmaradt széndioxid-kvótákat, 27 millió tonnányit dob piacra Már nem olyan jövedelmező a kvótabiznisz (Vladimír Šimíček felvétele DEMECS PÉTER Pozsony. Szlovákia belátható időn belül eladja a hátralevő széndioxid-kvótáit, összesen 27 millió tonnát. A környezetvédelmi tárca új eladási módszerekkel próbálkozik, hogy elkerülje a minisztérium előző vezetése által elkövetett botrányos lépéseket, amikor a kvótákat áron alul egy gyanús amerikai cégnek, az Interblue Group társaságnak adták el. Nagy József környezetvédelmi miniszter szerint az összes környező országban gondok voltak a kvóták eladásával. Magyarországon például kétszer adták el ugyanazt a kvótamennyiséget, Csehországban pedig hackereknek sikerült a kormány tudta nélkül több millió kvótát értékesíteniük. „Ezeket a hibákat akarjuk elkerülni” - mondta a miniszter. A tárca ezért három módszerrel próbálja majd eladni a kvótákat: nyilvános árveréssel, közbeszerzéssel és közvetlen tárgyalással. A tárca elsősorban az árverésekre akar összpontosítani, de ugyanakkor a közbeszerzési eljárást is beindítja. A közvetlen eladás során a tárca külső tanácsadókat is bevonna az üzletbe, akik közvetítők szerepét töltenék majd be a minisztérium és a felvásárlók között. A közvetítőnek bizonyos összeget kell majd kifizetnie foglalóként. Ezt a kvóták eladása után kapja vissza, amint a tárgyaláMár a kvóták ára sem a régisok során megegyezett összeg az eladó számlájára kerül. Az előző rendszerrel ellentétben az eladásra szánt mennyiség több részre lesz felosztva. „Meg akarom akadályozni, hogy valamelyik cég monopolt szerezzen a szlovák kvóták eladására, és mondjuk fél évig ne lépjen az ügyben” magyarázta Nagy, aki bízik abban, hogy az újfajta értékesítési módszer mindenki számára előnyösebb lesz. A szlovák kvóták iránt egyébként már három Japán cég érdeklődött, de ausztrál, új-zélandi és kanadai cégek is jelezték vásárlási szándékukat. Szlovákia annak idején a gyanús Interblue társaságnak tonnánként 5,05 euróért adta el kvótáit, holott a környező országokban annak idején az eladási ár 10 euró fölött mozgott. A helyzet viszont azóta gyökeresen megváltozott, a kvóták piaci ára zuhant; a miniszter szerint áruk jelenleg 4-6,5 euró között mozog. Ennek egyik oka, hogy a kvótapiacon sokkal nagyobb a kínálat, mint a kereslet. A másik tényező - amely negatív hatással van az árakra - a nagyobb országok viszonya a széndioxid-kvóták eladását szabályozó kiotói protokollhoz. „A nagy fejlődő gazdaságok, mint például Kína és India, nem akarják folytatni ezt a rendszert. Hasonló véleményen van Japán is, s ez bizonytalanná teszi a helyzetet a piacon” - pontosított Nagy, hozzátéve: az Európai Unió továbbra is a kvóták eladási rendszerének jelenleg hatályos módszerét támogatja. Ezért már nincs esély arra, hogy áruk belátható időn belül visszakerülne arra a szintre, amelyiken az Interblue társasággal való üzletelés idején volt.
