Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)

2011-02-17 / 39. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 17. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK DT: 500 új állás a fővárosban Pozsony. A Deutsche Tele­kom távközlési cég Pozsony­ban egy legalább 500 munka­helyet teremtő, globális hatókörű pénzügyi szolgálta­tó központot hoz létre - derül ki a gazdasági minisztériumi forrásokból. A hivatalosan meg nem erősített, több millió euró értékű beruházáshoz egy éven belül láthatnak neki. A DT szolgáltató-központjá­ért Szlovákia Magyarország­gal állt versenyben. (HN) Harc az adócsalók ellen Pozsony. Az adócsalók el­len hirdetett harcot a pénz­ügyminisztérium. Az idei év végéig több olyan törvényt is el akar fogadtatni, amelyek­nek köszönhetően nehezebbé válik az adók kijátszása. A mi­nisztérium már egyeztetésre bocsátotta a jövedéki adókkal kapcsolatos csalások ellen ki­dolgozott törvényjavaslatát. Ez utóbbiak az állam számára az egyik legstabilabb bevételt jelentik, csak tavaly több mint 1,9 milliárd euró folyt be belő­lük. A pénzügy szerint azon­ban a jelenlegi gyakorlat tág teret nyújt a csalásokra, a jö­vőben ezért további szigorítá­sokat terveznek az alkohol és dohányipari termékek zárje­gyeivel kapcsolatban. (SITÁ) Cséfalvay: lesz hamburgeradó Budapest. Bevezeti az Or- bán-kormány a „hamburger­adót” - erősítette meg Cséfal­vay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár, ám azt még nem tudni, milyen termékekre vo­natkozik majd az új közteher és mikortól vezetik be. Egyes értesülések szerint elszámol­ták a büdzsét, ezért kell pánikszerűen 250 milliárd fo­rintos stabilitási alapot létre­hoznia a kormánynak. Koráb­ban az alapot azzal indokol­ták, hogy felkészüljenek a vá­ratlanhelyzetekre. (HTV,I) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Áifolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8419 Lengyel zloty 3,9093 Cseh körona 24,325 Magyar forint 270,77 Horvát kuna 7,4080 Román lei 4,2492 Japán ien 113,12 Svájci frank 1,3073 Kanadai dollár 1,3328 USA-dollár 1,3510 VETEL ­ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,39-1,31 25,09-23,63 283,57-259,14 OTP Bank 1,39-1,31 25,02-23,61 278,84-262,79 Postabank 1,40-1,30 25,20-23,49­Szí. Takarékpénztár 1,40-1,30 25,00-23,61 283,09-258,71 Tatra banka 1,39-1,32 24,96-23,69 281,39-260,01 Dexia banka 1,39-1,32 24,93-23,66 278,11-264,01 Általános Hitelbank 1,39-1,32 25,05-23,66 283,51-259,09 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A drága takarmány és az erős import csökkenti a szarvasmarha-állományt Nem tejel a tehéntartás A tej élet, erő, egészség. A drága takarmány és energia miatt vi­szont egyre fogy a hazai szarvasmarha-állomány. (TASR-felvétel) Pozsony. Ahazai szarvas­marha-ágazat az elmúlt évek egyik legnagyobb vál­ságát éli, a gazdák tétlenül szemlélik a döbbenetes nagyságú és rugalmasságú behozatalt. Az agrártárca szerint az elmúlt évvégére az állatállomány egyed- száma alig haladta meg a 478 ezret, ami nagyjából 30 ezerrel kevesebb, mint 2006-ban volt. SUSLABÉLA A szarvasmarha-állomány csökkenéséhez leginkább az egyre drágább bemeneti ténye­zők - elsősorban a növekvő energiaárak - járultak hozzá. Nem kevésbé elhanyagolható tényezőnek számít az is, hogy Szlovákia egyre több olcsó árut hoz be külföldről, miközben a nyers tehéntejnek rendkívül alacsony a felvásárlási ára. Nem rózsás a helyzet az ágazatban használt takarmányok szem­pontjából sem. „Pontos adata­ink még nincsenek, de az előze­tesbecslések alapján elmondha­tó, hogy a takarmánygabona ki­vitele meghaladta a behozatalt” - mondta lapunknak Stanislav Nemec, a Szlovák Mezőgazda- sági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) szóvivője. Az országban tavaly összesen 1,124 millió tonnányi búza termett, ami a ko­rábbi évekhez képest 27%-os visszaesésnek számít. Takar­mányozási célokra az egymillió tonna feletti mennyiségből mintegy 250 ezer tonnányi szükséges, vagyis a hazai szük­ségletet fedezni tudják. Sokkal bonyolultabb a hely­zet a takarmányárpával. Ezzel komoly kereskedés folyik, az uniós országok óriási kivitele­ket könyveltek el az utóbbi idő­ben. A 2010/11-es gazdasági évben együttesen mintegy 2,9 millió tonnányi takarmányga­bonát szállítanak az egyes tag­államok külföldre, ami az előző gazdasági évhez képest 723 százalékos exportnövekedést jelent. Szlovákiában a becslések szerint fele annyi árpa termett az elmúlt esztendőben, mint egy évvel korábban, ami körül­belül 340 ezer tonnát jelent. A jelentős arányú terméskiesés miatt súlyos problémákkal kell megküzdeniük az állattenyész­tőknek. Persze, nem ez az egyet­len ok, ami visszafogta a te­nyésztést. Erős a nemzetközi konkurencia, a hazai gazdák támogatottsága pedig gyenge. „Mivel az agrárpiac is felet­tébb nyitott, a még létező és va­lamiképpen túlélő gazdáknak elsősorban a közeljövő prob­lémáinak a megoldására kelle­ne odafigyelniük. Az elegendő mennyiségű takarmánygabona előteremtése rendkívül égető gond. A termés ugyanis az el­múlt évben a környező orszá­gok mindegyikében elég gyatra volt, így csak a legügyesebbek lesznek képesek érvényesülni” - vallja Nemec, aki szerint már az is sokat jelent a szarvasmar­ha-tenyésztők számára, ha vi­szonylag jó áron be tudják sze­rezni a takarmánygabonát. A szlovákiai állattenyésztők szá­mára az nyújt némi reményt, hogy az a gazda, aki 2013-tól az uniós alapokból támogatást akar igényelni ténykedéséhez, a növénytermesztési munkája mellett állattenyésztői tevé­kenységet is köteles lesz felmu­tatni. Éhséglázadások réme Megint drágul a kávé Róma/Berlin. Az ENSZ szakértői szerint Latin-Ameri- kától Afrikán keresztül Közép- Ázsiáig a növekvő élelmiszer- árak miatt a világon mindenütt éhséglázadások fenyegetnek. A világ búzatermése már a máso­dik éve maradhat el a kereslet­től, ami kiterjedt készletezésre ösztönözheti az országokat és további áremelkedésekhez ve­zet. Búzából 3-4 százalékkal kellene többet termeszteni a fe­szültség enyhítése érdekében. Ezzel szemben a termés 4,3 szá­zalékkal, 653 millió tonnára es­het a 2010-11-es terményév­ben, miközben a kereslet 1,2 százalékkal, 667 millió tonnára emelkedik - állítja az ENSZ élelmezési szervezete (FAO). Kínában a búzával bevetett te­rület 42 százalékát szárazság sújtja, ami várhatóan bőven ki­tart a tavasz derekáig - derül ki a pekingi mezőgazdasági mi­nisztérium előrejelzéséből. A forrongó észak-afrikai és közel- keleti arab államokban részben a túl drága élelmiszerek miatt vonultak az utcára az emberek. A legnagyobb német kávé­pörkölő, a Tchibo február végén 50 centtel emelni akarja az ára­it, ezzel közel 10%-kal emel­kedhet a kávé ára. A Tchibo már röviddel karácsony után 50 centtel emelte a kávé árát, ha­sonló intézkedést jelentett be a Dallmayr is. Az áremelésre vo­natkozó szándékát mindkét vál­lalat a nyerskávé árának drasz­tikus emelkedésével indokolta. A helyzet egyre nehezebb, hi­szen tavaly nyár óta a nagyke­reskedelmi kávéárak csaknem a háromnegyedével drágultak. Az áremelkedés hajtóereje a Ko­lumbiában uralkodó rossz idő­járás, a piac ráadásul a kávéül­tetvények egészsége miatt is aggódik, miközben folyamato­san nő a kereslet. (NG, VG) lllllilllllllllllllllllllllllMllllllHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMUIIIIIIIIIIIIINIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII!llllllllll<llllllllllllllllllllllll!llllllllll!IIIIIIIIIIIIIIMIINIIIIIIMIIilllllllltllllillllllllllllllllllllllllllllllillllllll]lllllllllllllllllll<lllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll!lllll!IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIINIIilllM!lllllllllllllllll Ismerje meg a Chevrolet Orlando-t, a hétüléses autók merészen új képviselőjét. Tágas és kompakt családi autóként az Orlando magabiztos stílusával tűnik ki a tömegből. Az Orlando minden porcikájában valódi Chevrolet - lenyűgöző külső kompakt belső térrel ötvözve. Egy családi egyterű még sosem nézett ki ilyen jól... és nem is volt ekkora élmény a vezetése. CHEVROLET www.chevrolet.sk HOFFER, s.r.o. Bratislavská 1798,945 01 Komárno, tel.: 035/7740 522, chevrolet@hoffer.sk Chevrolet Orlando - kombinovaná spotreba paliva 6,0 I/IOO km, emisie C0? 159 g/km Egy év alatt az üzemeltetés díja 236%-kal nőtt Túl drága villanyenergia ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az Európai Unión belül Szlovákiában az egyik leg­drágább a cégek által használt villamos energia - derül ki a pénzügyminisztérium kereté­ben működő Pénzpolitikai Inté­zet (IFP) legfrissebb elemzésé­ből. Az elemzés szerint mindez elsősorban a nem egyszer telje­sen értelmetlen, államilag sza­bályozott díjakkal magyarázha­tó. A fogyasztókkal fizettetik meg például az energiaellátó rendszer üzemeltetési díját, amelyen keresztül a megújuló energiaforrások elterjesztését és a hazai szénbányászat fejleszté­sét támogatják. A Pénzpolitikai Intézet szerűit e két utóbbi célra tavaly 322 millió eurót fizettet­tek ki a fogyasztókkal. A díj ön­magában is értelmeden, hiszen míg az egyik oldalon a környe­zetkímélő energiaforrásokat próbálják meg minél szélesebb körben elterjeszteni, a másik ol­dalon a környezetkímélőnek ko­rántsem nevezhető, veszteséges szénbányászatot igyekeznek fenntartani a végsőkig. Mindezek ellenére az elmúlt időszakban az energiaellátó rendszer üzemeltetési díja nem hogy nem csökkent, hanem a csillagos egekig szökött. 2009-ben megawattóránként még csak 2,72 euró volt, tavaly 6,28, idén pedig már 14,85 eu- róra szökött. Eszerint csak az elmúlt évhez képest 236 száza­lékkal nőtt a díj. Míg 2009-ben a villanyenergia fogyasztói árá­ban ez a díj nem egész 2%-os súllyal volt jelen, idén már az ár 10,63%-át teszi ki. A Pénzpoliti­kai Intézet szerint ráadásul egyelőre semmi sem utal arra, hogy ezek a díjak az elkövetkező években csökkenhetnének, épp ellenkezőleg, további növeke­désükre számíthatunk. Mindezt figyelembe véve nem csoda, hogy a cégek nálunkjóval többet fizetnek az áramért, mint az EU többi tagországában. 2009 má­sodik félévében 50%-kal vol­tunk drágábbak az uniós átíag- nál, ami csökkenti a konkuren­ciaképességünket. Az IFP ezért azt ajánlja a kormánynak, hogy vizsgálja felül az említett díjak jogosságát, (mi) MP9110097

Next

/
Thumbnails
Contents