Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)

2011-02-02 / 26. szám, szerda

9. oldal CSAUOKOZ ES MATTOLD 2011. február 2., szerda Értékmentés - utolsó pillanatban A terület képe az 1876-ban elkezdődött ármentesítés óta teljesen megváltozott Dunaszerdahely. Az egy­kori Tündérkert vadre­gényes világát idézi meg a Csallóközi Múzeum idei első, február 3-án megnyíló tárlata, mely az egykori, halakban bő­velkedő ágvizek biro­dalmának egyik legősibb gazdálkodási formáját, a halászatot mutatja be. LŐR1NCZ ADRIÁN A kiállítás fotói, tárgyi emlé­kei a Csallóköz ármentesítés előtti korszakába kalauzolják a múzeumlátogatót; abba a kö­zelmúltba, melynek emlékeit a Duna mentén fekvő települések mind a mai napig hűen őrzik. „A kiállítás a Duna egykori élő és holtágrendszerének rendkívüli gazdagságát tárja fel - mondja Nagy Iván, a Csalló­közi Múzeum kurátora. - Mint az a korabeli térképekből is ki­derül, szinte minden település a Duna egy-egy ága mellé, illetve szigetre épült; az itt megtelepe­dett ember mindennapjai is a vízhez, annak mozgásához kapcsolódtak. A régi Csallóköz képe, illetve a halászat helyzete akkor kezdett megváltozni, amikor a 19. század második fe­lében kezdetét vette a térség ármentesítése, illetve az Al-Du- nán megépült a Vaskapu.” A térség halászati hagyomá­nyaira utaló első írásos emlék a római korból származik; szer­zője Carnuntum élelmezésével kapcsolatosan jegyzi meg, hogy az erődítményhez közel található a viza ívóhelye. A ké­ső középkorban és újkorban a Csallóközben ívó vizával látták el a királyi konyhát is. Több évet vett igénybe a feltárás A 19. századtól számos írá­sos dokumentum emlékezik meg a csallóközi vejszékről és szégyékről, melyek a rekesztő­Az ágvizek évszázadokon át biztos megélhetést nyújtottak a Csal­lóközben és a Szigetközben élőknek (Német Imre felvétele) halászat zsákmányoló eszközei voltak. Napjainkban is számos település-, család- és dűlőnév őrzi a halászat emlékét. „A kiállítás apropóját az szol­gáltatta, hogy Csicsón találtam olyan halászembert, aki meg­őrizte a régi halászeszközöket - közli Nagy Iván. - További kuta­tásaim igazolták, hogy számos településen máig ismerik, sőt el tudják készíteni ezeket. A bakai Kocsis Lászlónak köszönhetően a tárlat anyaga például milling- gel, barokkal gyarapodott, s a ladikot is neki köszönhetően si­került felújítanunk. Mindent egybevetve: a feltáró munka több évet vett igénybe.” Közismert tény, hogy az első természeti kultúrák úgyneve­zett halkultúrák voltak; a kuta­tások azt igazolják, hogy a pa­leolitkori, nem eszközigényes halzsákmányolási módszere­ket - a kézzel való halfogást, a sekély vízben vagy a jégen át meglátott hal leütését, csuka­fogást hurokkal vagy a mérge­ző növények alkalmazását - a halászó népek archaizmusok formájában a 19-20. századi néprajzi gyűjtésekig megőriz­ték. Á Csallóközben egyebek mellett előkerültek egy újkőko­ri, egy darab fatörzsből kivájt csónak maradványai; a lelet természetesen megtekinthető lesz a Csallóközi Múzeumban. Szégye, vejsze, vörse A halászatból élő népek le­leményességét igazolják azok a kiállításra kerülő panelek, me­lyek a hal elejtésének módjait írják le a legkezdetlegesebb, kézi halászattól a partról von­tatott, gyakran kilenc-tíz méter hosszú halászhajóval, kerítőhá­lóval történt zsákmányszerzé­sig. A fennmaradt korabeli ira­tok szerint a Csallóköz legfon­tosabb halzsákmányoló mód­szere a rendszeres halvonulást, illetve a folyóvizek áradását­Portyára induló öreg halász (Gyökeres György felvétele) apadását kihasználó rekesztő halászat volt. Művelői több módszert fejlesztettek ki; az egyik szerint a vonuló halak út­ját V alakú falakkal rekesztet­ték el, egy szűk nyíláson át a fogórészbe terelve őket. A módszert Khín Antal is meg­örökítette egy rajzon, megje­gyezve, hogy a technikát szé- gyének nevezik. Egy másik módszer szerint az áradó vízzel érkező ívó halakat egy gondo­san tisztított csatornán keresz­tül mesterséges ártérbe vezet­ték, majd apadáskor egysze­rűen elrekesztették a vissza­utat. Nemkülönben furmányos módszert képviselt a Csalló­közben a vejsze és vörse alkal­mazása; a halak útját nádból, vesszőből vagy hálóból készült falazattal rekesztették el, majd beterelték őket egy bonyolult építménybe, melyből nem ta­láltak ki. A kiállítás látogatói megis­merkedhetnek a burkozással, azaz a barok használatával, a millingezéssel, a koca-, a vető-, az öreg-, a nagy-, valamint a piszkésháló, a laptuló, a szi­gony és egy sor más eszköz használatával is. A rendezők külön figyelmet szenteltek a csallóközi halászcéhek bemu­tatásának; közülük a legrégeb­bi Pozsonyban jött létre, még Zsigmond király idejében. A komáromi 1546-ban alakult, az önálló somorjai céh a 19. század derekán jött létre. A viza legendája Minthogy a régi Csallóköz legfontosabb hala a tokfélék családjába tartozó viza volt, a múzeum munkatársai besze­reztek egy élő példányt, melyet akváriumban tesznek közszem­lére. A kurátora elárulta: a Du­nában valaha élt és halászott vi­záknál lényegesen kisebb pél­dány, hiszen Komárom mellett a középkorban ezer kilogram­mosat is fogtak. A Fekete-ten­gerben honos halfajta az ívás során egészen a Duna legkiter­jedtebb szárazföldi deltájáig, a Csallóközig és a Szigetközig felúszott. A túlhalászás, a víz- szennyezés, illetve a vízerő­művek miatt napjainkra szinte teljesen kipusztult; egy terme­tesebb példányát, meiy szem­tanúk elmondása szerint elérte a hét métert, a 20. század hat­vanas éveiben az Öreg-Duna vajkai szakaszán figyelték meg. A régi Csallóköz halászata című kiállítást 2011. február 3-án, 17 órakor nyitják meg a Csallóközi Múzeumban; a tárlat 2011. március 12-éig tekinthető meg. Rendezői egy olyan átfogó mongoráfia megjelentetését tervezik, mely összesíti és korszerűen tálalja a térség egy­kor legfontosabb megélhetési módjáról szerzett ismereteket. Nehogy a vizával együtt ezek is eltűnj enek táj ainkról. A várkonyi Amadé kastélyszálló RECEPCIÓST keres állandó munkaviszonyba. Elvárások: min. középiskolai végzettség, a szlovák és angol nyelv tökéletes ismerete szóban és írásban, jó kommunkiációs készség és kellemes megjelenés Munkakezdés: megegyezés szerint A fényképes életrajzokat szlovák és angol nyelven az info0hotelamade.sk e-mail címre küldhetik. Kulturális és sportesemények helyszíne lesz Sportcsarnok épülne LOR1NCZ ADRIAN Somorja. A felső-csallóközi város 2010-2013-ra szóló költségvetési tervezete szá­mol egy új sportcsarnok meg­építésével. Az idei költségve­tésben 15 ezer eurót különí­tettek el a tervdokumentáció elkészítésére, a létesítmény­nek a választási időszak végé­ig el kellene készülnie. Az új sportcsarnok megépí­tésének gondolata már az elő­ző választási időszakban fel­merült, Bárdos Gábor (MKP) polgármester tavalyi választási kampányában kiemelt helyen szerepelt. A városban folyama­tosan növekszik a sportolási és szabadidős tevékenység iránti igény, a mintegy négy évti­zeddel ezelőtt épített tornate­rem egyre nehezebben tudja kielégíteni ezt. A tervek szerint a többfunkciós, Somorja Csö- lösztő városrészében megépí­tendő létesítmény kulturális és sporteseményeknek egyaránt otthont adna. A beruházás összköltsége mintegy kétmillió euró, az építkezés megkezdé­sének időpontja egyelőre nem ismert. A város vezetése azt szeretné, ha idén a tervdoku­mentáció elkészítésén túl egyéb előkészítő munkálatok is megvalósulnának. A múlt század hetvenes éveinek ele­jén épült tornaterem az új sportcsarnok üzembe helyezé­se után is használatban marad. A Galánta melletti Ezüst-tó rancson a rendkívül ritka zebu is megtalálható. Az indiai és kelet-afrikai gyökerekkel rendelkező ál­latfajt tavaly jegyezték be Szlovákiában. (Juhos Melinda felvétele) Bíróság dönt a rétéi luxusvilla sorsáról Engedély nélkül épült hatállyal bontotta fel, és Talap­kát arra kötelezte, hogy a telket eredeti állapotában szolgáltas­sa vissza. Mivel ez nem történt meg, a vasút jogi útra terelte az ügyet. Talapka a telek megvá­sárlását is kérvényezte, amikor ebbe a vasúttársaság nem egye­zett bele, a bérlet meghosszab­bítását kérte. A vasúttársaság nem hajlandó eladni a területet, ugyanis az egy fontos közleke­dési vonal része. (jéem) JUHOS MELINDA Rété. A vasúttársaság bíró­sági úton követeli a rétéi tavak­kal körülvett luxusvilla lebon­tását. Cyril Talapka vállalkozó a vasúttársaság területére épített fel egy kastélyt a vasúttársaság beleegyezése nélkül, építési en­gedélye sem volt. A vállalkozó a vasúttársaságtól bérelte a terü­letet. A vasúttársaság a bérleti szerződést 2010. december 31-i

Next

/
Thumbnails
Contents