Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-02 / 26. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 2. Kultúra 7 Juraj Herz filmje két bajor díjat kapott: a legjobb rendezésért és a legjobb férfi főszereplő díját A Habermann-malom áldozatai Szemben a kitelepítettekkel, a film egyik legfeszültebb jelenete - középen a Habermannhoz közelálló erdész, Brezina (Karel Roden) (Fotó: Bontonfilm) Spielberg és Polanski után Juraj Herz is megcsinálta a maga második világháborús filmjét, s amit ő adott hozzá a történelmileg meghatározott tárgyhoz és témához, az pluszban a szudé- tanémetek kitelepítése. Nem kimondottan és kizárólagosan erről szól a film, mégis oly súlyosan érinti, hogy a csehek nem is egyértelműen pozitívan fogadták a filmet. TALLÓSl BÉLA Ez a hozzáállás azonban nem a film értékére és minőségére utal, hanem csupán ilyenolyan szájízzel konstatálja, hogy megszületett az első film, amely a cseh történelemnek eme megnyilvánulásához, a kollektív bűn szerinti megtorlás problematikájához mozis utat nyitott. Azaz a szudéta- németek kitelepítését valamilyen formában elsőként vászonra vitte. A „valamilyen formában” azt jelzi, Hogy a Herz-film nem részleteiben és politikai-társadalmi összefüggéseiben, nem mélyelemző be- leásással, hanem inkább emberi hátterével, vonzataival vázolja a témát, a német-cseh viszonyt, s annak háború utáni kimenetelét (a kitelepítést). A Habermann-malom emberre figyelő film a háború kellős közepéből - felölelve a korszakot egészen 1938-tól 1945-ig - de nem a harcmezőkről. A nácizmus gépezetének egy vegyes összetételű közösségre ható mechanizmusait vetíti elénk egy fronttól távoli észak-morva faluból. Ezek a mechanizmusok lényegében itt sem mások, mint az elődfilmekben (Spiel- bergnél és Polanskinál, vagy a legutóbb látott Valkűrben), amelyek ezt a témát dolgozzák fel, Herz mégis tud több motívummal - eseménysorral, emberi viszonyulásokkal - újat mondani úgy, hogy az egyes jelenetekbe bele lehet halni. Vagyis tud olyat mutatni még az emberi brutalitásról és elál- latiasodásról, meglehetősen drasztikus epizódokban, ami tovább tágítja az eddigi filmalkotásokból megismert határokat, s nem csak azért, mivel a patetikusság érzelmekre ható fegyvere itt is működik. August Habermann (Mark Waschke) német malom- és fűrésztelep-tulajdonos a cseh lakossággal ugyanolyan jó viszonyt ápol, mint a németekkel. Ez akkor sem változik meg, amikor a náci vezetés Kurt Kos- lowski (Ben Becker) SS-tiszttel az élen átveszi az uralmat a térségben, s nagy részben kisajátítja a malmot. Habermann németségének azonban van egy „szépséghibába”, hogy apácák által nevelt cseh felesége - bár nyakában a keresztel megkeresztelve keresztényként él - zsidó. Igaz, ez csak az utolsó hónapokban derül ki, de ezzel Koslowski Habermannt sakkban tudja tartani. Oly formában forgatja ki emberi méltóságából, és fordítja őt látszatra a csehek ellen, hogy a végén ő végzi a legtragikusabban a Habermann családból. A tisztogatások során titokzatos körülmények között eltűnik, s nem látjuk felszállni arra a vonatra, amellyel a németeket elhurcolják. Pedig sok áldozattal, nagy áron vásárolta meg több cseh ártatlan ember életét! A film a fizikai kényszerítéseken és öldöklésen túl árnyalt képet fest a lelki erőszakról, vagy mai szóhasználattal élve, pszichológiai terrorról. Arról, hogyan lehet méltóságából és emberiességéből kifordítani még a legszilárdabb karaktert is. Ember- és karakterpróbáló buktatókkal állítja szembe a film a vidéki-falusi környezetből kiemelt figuráit, akik közül egyesek kiszámítható módon alkalmazkodnak a megváltozott viszonyokhoz, mint Hans Habermann (Wilson Gonzales Ochsenknecht), aki ordas sza- dizmustól, elvakult gyűlölettől hajtva hajol meg a fasiszta eszmék előtt - az ő filmes figurája több mozgóképből visszaköszön (ami részben azt jelenti, hogy hiteles). Sokkal összetettebb és kevésbé kiszámítliató a Habermann család gazdaasszonya, Eliška (Zuzana Kro- nerová), aki majdnem mindvégig pozitív karakterként megszabadító lélekként sugároz energiákat a történetbe. De hogy ne sablonfiguraként, a mesebeli jó megtestesítőjeként lépjen ki a sztoriból (mert hiteltelen lenne), olyan váratlan fordulattal lepi meg a nézőt, ami önmagában egy életregényt asszociál, egy teljes sorsot fed fel. Kitűnő színészek (Hannah Herzsprung, Karel Roden, Jan Hrušínský, Oldrich Kaiser, Andrej Hryc) építenek további súlyos karaktereket a filmben. Általuk formálódik kerekké az a történelmi drámaiság, amely eddig is jeles művekkel íródott be a filmtörténetbe. „Azért is forgattam le ezt a filmet - nyilatkozta a rendező -, hogy megpróbáljak valahogy rávilágítni arra, mi is volt az igazság. Úgy vélem, a rosszat nem újabb rosszal kell viszonozni.” A többszörösen lesújtó élmény mellé - amellyel a néző elképedve és elborzadva éli át az elburjánzó félelmet - ez lehet a film üzenete a mának. Ha egyáltalán divat még üzenetekért mozibajárni. MIN DOLGOZIK MOST? Mag Gabriella Műfordító, a Szlovák Tudományos Akadémia Vi- lágirodami Intézetének munkatársa Munkahelyemen jelenleg a netirodalommal foglalkozom a „Text na internete ako jav ©evolúcie kultúry” nevezetű projekt keretében. Emellett a körülbelül tíz éve készülő Szlovák fordítók lexikonába írok szócikkeket egyes fordítókról. Eközben Márai Sándor Zendülők című regényét fordítom szlovákra a Kalli- gram Kiadó megbízásából, amely Márai összes művét tervezi kiadni szlovák nyelven 2013-ban. És várom, mikor lát végre napvilágot szlovákul egy rendkívül figyelemre méltó magyar költőnő, Tóth Krisztina verseskötete. A fordítást 2009 januárjában adtam le a kiadónak, azóta biztatnak, hogy meg fog jelenni. Milyennek találja a Má- rai-művet, amelyet jelenleg fordít? Mennyire ismert ma Márai Sándor a szlovák olvasók körében? A Zendülők az író A Gar- renek műve című regényének része, amelyet egyébként maga Márai a legjelentősebb munkájának tartott. Szerintem érdekesebb, mint mondjuk A gyertyák csonkig égnek, a Füveskönyv, vagy az Ég és föld - ezeket ismerhetik a szlovákok. Eddig nem nagyon volt mit olvasni szlovákul tőle, esetleg csehül. A szlovák olvasó számára most már nem cseng idegenül Márai neve, de nem olvassák őt, csak a regényéből készült filmet ismerik. 2011-ben jelent meg szlovákul a Föld, föld!, ami elindíthatja az érdeklődést. És ha egymás után meg fog jelenni „az összes”, akkor szerintem még az is előfordulhat, hogy többen fogják olvasni, mint a többi magyar írót. (juk) Kiosztották díjaikat a magyar filmkritikusok A fődíj Hajdú Szabolcsé MTl-HÍR Budapest. Átadták a Magyar Filmkritikusok Díjait hétfőn Budapesten; a fődíjat, a magyar filmkritikusok B. Nagy László- díját Hajdú Szabolcs kapta a Bibliothéque Pascal című filmért, az életműdíjat több évtizedes kimagasló művészi teljesítményéért Mészáros Márta rendező vette át. A legjobb női főszerep díját Török-Illyés Orsolya vehette át a Bibliothéque Pascalban nyújtott alakításáért, a legjobb férfi főszereplőnek Nagy Zsoltot találták a kritikusok a Kolorádó Kidért, valamint A Nibelung-lakó- parkért. Szintén a Kolorádó Kid és A Nibelung-lakópark című filmben nyújtott alakításáért vehette át a legjobb női epizódalakítás díját Sárosdi Lilla, míg a legjobb férfi epizódalakításért járó elismerést Szervét Tibor Az idei életműdíjat Mészáros Márta kapta (Képarchívum) kapta az Apacsok című filmben nyújtott teljesítményéért. A kritikusok a legjobb dokumentumfilmnek Sós Ágnes Láthatatlan húrok című filmjét találták. A lelet jelentősége nem csupán az egyes darabok ritkaságában áll, a kincs egésze jól mutatja, milyen összetételű volt egy korabeli pénzvagyon A Magyar Nemzeti Múzeumban vendégeskedik a híres kassai aranykincs AJÁNLÓ Budapest. Először látható Magyarországon a 20. század egyik legszenzációsabb régészeti lelete, a kassai aranykincs. A csaknem háromezer középkori és újkori aranypénzt tartalmazó gyűjtemény a Magyar Nemzeti Múzeum páncéltermében kapott helyet, amelyet eredetileg a koronázási jelvények számára alakítottak ki. A kincset valószínűleg 1682 körül, a Thököly-felkelés idején rejtették el Kassa belvárosában, a Szepesi Kamara épületének padlózatában, és ott csak 1935-hen fedezték fel egy építkezés során. A különleges leletet jelenleg a Kelet-Szlovákiai Múzeumban őrzik, szintén páncélozott ajtajú teremben. A megnyitón a magyar és a szlovák kulturális tárca vezetője is beszédet mondott. „A lelet pénzei arról tanúskodnak, hogy a korabeli Európa népei élénk kereskedelmi kapcsolatban álltak egymással. A kincs aranyérméi közös európai múltunk pillanatai” - mondta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, aki a magyar muzeológia ünnepének nevezte az időszaki kiállítást. Réthelyi szerint a magyar-szlovák közös múlt emlékeinek „árfolyama” magasabb az aranyénál is. Dániel Krajcer szlovák kulturális miniszter arra emlékeztetett, hogy az arany története egyben az emberiség történelme, ahogy a kassai kincslelet is három évszázad pénzverdéinek munkásságát reprezentálja. „Szlovákia és Magyarország között időnként felvetődnek olyan témák, amelyek kapcsán nem mindig értjük meg egymást, de sokkal több az olyan, amely összeköt bennünket. Nemcsak a közös múlt, de a mi közös közép-európai jövőnk is” - vélekedett Dániel Krajcer. A lelet összesen 2920 aranypénzből, három emlékérméből, egy két méternél is hosszabb, 590 grammos késő reneszánsz aranyláncból, valamint az ezeket egykor rejtő rézüstből áll. A legértékesebb darab az aranylánc, illetve I. Ferdinánd 1541-es emlékérme, amelyből ez az egyetlen ismert aranyból készült példány. A lelet túlnyomó többségét magyar, erdélyi és németalföldi pénzek teszik ki, de megtalálhatók köztük cseh, sziléziai, lengyel, német, dán, svéd, itáliai, osztrák, salzburgi, spanyol veretek, sőt egy antik Ly- simachos-statér újkori hamisítványa is. A kincs legkorábbi pénzei Luxemburgi Zsigmond magyar királynak 1402-1404 között vert aranyforintjai, a legkésőbbiek pedig I. Lipó't 1679-ben Körmöcbányán vert dukátjai. A lelet jelentősége nem csupán az egyes darabok ritkaságában áll, hiszen a kincs egésze jól mutatja, milyen összetételű volt egy korabeli pénzvagyon - hangsúlyozták a kiállítás kurátorai. A nem mindennapi tárlat különleges biztonsági intézkedések mellett március 20-ig látogatható. (MTI,ú) A budapesti tárlat megnyitóján a szlovák-magyar viszonyra is ráközelítettek (TASR-felvétel)
