Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-14 / 36. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 14. Kultúra 7 A Gömör című tematikus kiállítássorozat első rendezvényei a Brämer-kúriában A Metercia és a bányászat A páratlan, dokumentatív értékű alkotást Szent Anna harmadmagával vagy ennek rövidített latinos változatával, Metercia néven említi mind a művészettörténet, mind a bányászattörténeti szakirodalom (Fotó: SZMKM) Beszélgetés Mizser Attilával Besztercebánya. A besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Hungarisztika Tanszékének és a Szépírók Társaságának szervezésében beszélget Mizser Attila költővel, prózaíróval, a Palócföld főszerkesztőjével Németh Zoltán. A beszélgetés holnap 9.45-kor kezdődik az egyetem C 123-as előadótermében. A rendezvényre a Szépírók Társaságának A Könyv Utóélete programja keretén belül kerül sor. (ú) Lakatos Róbert és Gál Tamás előadói estje CD-n Jöttünk külhonból Pozsony. Február 16-án, 16.30 órakor nyitják meg a Brámer-kúria termeiben A Szlovák Nemzeti Múzeum - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma Gömör című tematikus kiállítássorozatának első rendezvényeként a Rozsnyói Metercia, valamint Az öntvény varázsa című kiállítást. KIÁLLÍTÁS AJÁNLÓ A két kiállítás a Rozsnyói Bányászati Múzeum és a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma együttműködéséből jött létre. A Rozsnyói Metercia a gö- möri bányászat történetét hivatott bemutatni a nagyközönség és a szakma részére. A Szepes-Gömöri Érchegység déli nyúlványai gazdag ércelőfordulásaikkal alapozták meg a gömöri bányászat kialakulását, ami évszázadokon keresztül meghatározta a környékbeli települések fejlődését. Rozsnyót mint régi bányahelyet először III. András idrály birtokadományozási okiratában említik Rosnoubana néven. A 11. és a 13. században Thüringiából, Sziléziából és Szászország területéről német bányászok vándoroltak be, hogy az iparágat fellendítsék. A céhszerű bányászközösség vallási alapokon működő testvéri egyletet hozott létre. A jóté- konykodási, önsegélyező szervezethez a kis- és törpevállalkozókon kívül vagyontalan, bérmunkában dolgozó bányászok is csatlakoztak. MISAD KATALIN A hazai magyar nyelvű lapok szerkesztőségéből gyakran érkezik olyan kérdés a Gramma Nyelvi Iroda közönségszolgálatához, hogy mikor kapcsoljuk közvetlenül, illetve kötőjellel a -féle, -fajta, -szerű szóelemeket a különböző szavakhoz. Az összefüggő szövegben egymás után következő szavakat általában egymástól külön írjuk le. Ez az alapszabály azonban nem alkalmazható a két vagy több szó összekapcsolódásával keletkezett szavak írásmódjában, az összetételi tagok szoros egységét ugyanis egybeírással vagy - ennek egyik megoldási formájaként - kötőjeles kapcsolással fejezzük ki. A -féle, -fajta, -szerű olyan képzőszerű utótagok, amelyek önálló jelentésben már nem élnek. Grammatikai szempontból ugyan utótagoknak tekintjük őket, kiürült jelentésük azonban a toldalékokhoz A páratlan, dokumentatív értékű alkotást Szent Anna harmadmagával vagy ennek rövidített latinos változatával, Metercia néven említi mind a művészettörténet, mind a bányászattörténeti szakirodalom. A táblaképet valószínűleg a fentebb említett vallásos társuközülük is a képzőkhöz - teszik őket hasonlatossá. Ez a sajátos kettősség írásmódjukban is megmutatkozik. A kérdéses utótagok helyesírására vonatkozó szabálypontok a szükséges magyarázatokkal együtt megtalálhatóak A magyar helyesírás szabályai (Akadémiai Kiadó, Budapest 2000) c. kiadvány 62., 94., 141. és 171. szabálypontjában, illetve a Helyesírás c. kézikönyv (Osiris Kiadó, Budapest 2004) egyes fejezeteiben (1. A hangjelölés, Különírás - egybeírás). írásunk további részében éppen ezért csak a legfontosabb szabályszerűségeket foglaljuk össze. A képzőszerű utótagokat általában egybe kell írni az előttük álló szóval: magamfajta, zöldségféle, kabátszerű stb. Ha a -szerű szóelem rövid sz-re végződő tőhöz járul, akkor egyszerűsíteni kell, vagyis nem szsz-el, hanem ssz-el kell írni, pl.: ésszerű, gipsszerű, viasszerű. A hosszú s-re vagy sz-re végződő szavakhoz azonban kötőlat festtette fogadalmi ajándékként a rozsnyói egyház javára. Az L. A. monogram mögé rejtőző ismeretlen művész törekvése a Szentháromság dicsőítése, valamint ennek hátterében a bányász-kohászmunka megörökítése volt. S hogy miért Szent Anna? A jellel kapcsolódik a szóban forgó toldalék, tehát: bross-szerű, stressz-szerű. A -féle, -fajta képzőszerű utótagokat a hosszú /-re végződő tövekhez szintén kötőjellel kapcsoljuk, pl.: puff-féle. Az ez, az mutató névmásokhoz kapcsolódó -féle, -fajta szóelemek a névmások z hangját hasonítják, vagyis ezekben az alakokban hosszú/- et írunk, pl.: efféle, effajta. A képzőszerű utótagok mind az egy-, mind a többelemű tulajdonnevekhez kötőjellel kapcsolódnak: Wesselényi-féle, Új Szó-szerű. Az összetett szavak írásakor a -féle, -fajta, -szerű szóelemeket utótagként kezeljük, ami azt jelenti, hogy rájuk is érvényes az ún. szótagszámlálási szabály: a kettőnél több tagból álló összetételekben hat szótagig minden többszörösen összetett szót egybeírunk (autóbuszféle, kontaktlencseszerű), a hat szótagnál hosszabb összetételeket azonban kötőjellel tagoljuk (igazgatóhelyettes-féle, videojáték-szerű). középkori bányász létfenntartása érdekében igyekezett megnyerni a földöntúli hatalommal rendelkező lények jóindulatát, amihez a Biblia és a keresztény egyházi irodalom a patrónusok bő választékát kínálta a szentek és a boldogok köréből. A festmény névadó főalakját, Szent Annát a bányászok tartották védőszentjüknek. Tiszteletét a német telepesek még óhazájukból hozták magukkal, ahol kiterjedt kultusznak örvendett. Nemcsak a gazdag érclelőhelyek megtalálásához, hanem a mélyben leselkedő számtalan veszély elkerüléséhez is Szent Anna és a többi védőszent jóindulatára nagy szükségük volt a bányászoknak. A Rozsnyói Bányászati Múzeum kurátorai készítették elő a vas feldolgozását, megmunkálását bemutató kiállítást, melyet Az öntvény varázsa címmel mutatnak be a múzeum átriumában. A Szlovák érchegység vasércbányászata a 13. században kezdett fellendülni. A völgyekben a 14. század elején, kihasználva a vízi energiát, olvasztó- kemencék és vasfeldolgozó hámorok létesültek. írásbeli adat először 1344-ben Csetne- ken említ hámort, majd a Rimavica, a Csetnek és a Sajó folyók völgyei és mellékágai váltak a régió legjelentősebb vasgyártó központjaivá. A kemencék majd ötszáz évig üzemeltek, és a bennük gyártott vassal egész Magyarországot ellátták. A kiállítások február 16-tól április 28-ig, 10.00 és 17.00 óra között (kedd kivételével) tekinthetők meg a Brämer-kúriában. (ú) A szókapcsolatok és az összetételi tagok mozgását jelző ún. mozgószabályok a képzőszerű utótagokra is vonatkoznak. Eszerint ha egy, a szótagszám miatt már kötőjellel tagolt összetett szóhoz egy újabb utótag kapcsolódik, az eredetileg kötőjelezett tagokat egybeírjuk, s az új összetételi tagot kapcsoljuk kötőjellel, pl.: autóbusz-megálló, de: autóbuszmegálló-szerű. Ha egy különírt szókapcsolat - általában jelzős szerkezet - egészéhez utótag kapcsolódik, a jelzős szerkezetet egybeírjuk, az utótagot pedig a szótagszámtól függetlenül kötőjellel kapcsoljuk hozzá, pl.: kezelési útmutató, de: kezélésiútmutató-féle; névszói állítmány, de: névszói- állítmány-szerű. A -féle, -fajta, -szerű képzőszerű utótagok kapcsolására vonatkozó szabályszerűségek a szóban forgó szóelemek esetenként továbbképzett alakjára is érvényesek, pl.: ésszerűtlen, főzelékféleség, de: dokumentumfilm-szerűség. V. KRASZN ICA MELITTA Komárom. A napokban CD-n is megjelent Lakatos Róbert brácsaművész és Gál Tamás színművész Jöttünk külhonból című, Tóth László József Attila-díjas költő verseire komponált irodalmi estjének anyaga. Az albumot először február 19-én, szombaton Komáromban, a RÉV-Ma- gyar Kultúra Házában veheti kézbe a nagyközönség. A két művész vendéget is hívott erre az alkalomra, Ferenczi Györgyöt és a Rackajam zenekart. „Nekünk, előadóknak komoly adósságaink vannak a felvidéki költőkkel szemben, alig hangzanak el verseik, műveikből nem készülnek irodalmi estek - fejtegette Gál Tamás. - Sajnos ma alig vesz kézbe valaki verseskötetet, nem divat verseket olvasni, így ha a színészek nem nyúlnak hozzájuk, ha a zenészek nem zenésítik meg azokat, többnyire az ismeretlenségben maradnak. Ezért is tartom rendkívül fontosnak, hogy ilyen formában, akár egy rendhagyó irodalomóra vagy előadói est keretében közvetítsük minél szélesebb rétegek felé a költészetet, ezen belül is a felvidéki magyar kortárs irodalmat.” A CD-n szavalatok, versmegzenésítések és instrumentális zenebetétek is helyet kaptak. „Zenémmel megpróbáltam minél inkább visszaadni egy- egy vers hangulatát, népzenei, világzenei, komolyzenei motívumok egyaránt felcsendülnek” - mondta Lakatos Róbert. - Bár csak két hangszer, mindenekelőtt a brácsa és helyenként gitár szól, az album zenei világa mégis sokszínű.” A zenés-irodalmi estet a két művész néhány alkalommal már bemutatta hazai és magyarországi közönség előtt, de Gál Tamás sajnálattal állapította meg, hogy a hazai iskolák részéről egyelőre nem mutatkozik komolyabb érdeklődés iránta. „Sokszor kesergünk azon, hogy a mai fiatalok mennyire nem ismerik a kortárs magyar irodalmat, aminek szerves része természetesen a felvidéki magyar irodalom. Most itt a remek alkalom, hogy egy kiváló költő munkáit közelebb vigyük hozzájuk. Sikerült úgy összeválogatni a verseket, hogy azokon keresztül kibontakozik szinte egész élettörténete. A szenei diákközönség például meglepően jól fogadta, értette az előadást. Egyébként eddig minden bemutató alkalmával nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk, az előadás hangulata megérinti a nézőket” - tette hozzá Gál Tamás. Az előadói est időpontja február 19., 18 óra; helyszín a RÉV-Magyar Kultúra Háza. Vendég: Ferenczi György és a Rackajam. Péntektől látható a Galanda-csoport - a szlovák modem művészet legendás alakjai 1969-1989 című kiállítás a Pozsonyi Városi Galéria Mirbach-palotabeli kiállítótermeiben. A tárlat április 3-áig tekinthető meg. Képünkön Rudolf Krivoš Vacsora című festménye látható. (Fotó:GMB) OTTHONUNK A NYELV A -féle, -fajta, -szerű szóelemet tartalmazó szavak helyesírása
