Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-11 / 34. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 11. Kertészkedő 19 A metszést elsőként az öreg alma- és körtefáknál végezzük el, a barackokat hagyjuk utoljára Életkortól függő beavatkozás (Fotó: sxc.hu) A legősibb borkészítés nyomaira bukkantak Hatezer éves szőlőprés Lassan ébredezik téli álmából a természetet. Bár a gyümölcstermő fák, bokrok rügyei még nem mozdultak meg, az elmúlt napokban tapasztalt átmeneti felmelegedésre rövidesen a természet is reagálni fog. BELUCZ JÁNOS A kertészek ilyenkor igyekeznek kihasználni a jó időt a metszésre. Korántsem mindegy azonban, hogy mely fákon kezdjük a munkát. A barackot hagyjuk utoljára Az őszibarack és a kajszi metszését hagyjuk legutoljára. Ezek ugyanis nagyon érzékenyek, könnyen a gutaütést okozó baktérium és gomba áldozatául eshetnek. Ezek a fajok akkor tudnak leghatékonyabban védekezni a kártétel ellen, ha már beindult a fák nedvkeringése. Az őszibarack metszését akár a virágzás kezdetére is halaszthatjuk. Ha szeptemberben elvégeztük az ajánlott metszéseket, akkor most tavasszal csak kiigazítást kell végezni. Halasszuk későbbre a fiatal, még nem termő fácskák metszését is, főleg, ha csak néhány darab van kertünkben belőlük. Ennek megfelelően a metszést elsőként az öreg alma- és körtefákkal kezdjük. Normál metszést végzünk rajtuk, ám ha egy-két éve ifjítottuk őket, akkor most ritkítást végzünk. A gyümölcsfák életidőszakai A gyümölcsfáknak különböző életidőszakaik vannak, melyek során más-más metszést (alakító, fenntartó, ifjító) igényelnek. Az egyes életidőszakokat nem lehet pontosan években meghatározni, mivel a mai M9 alanyon termesztett fák élete 15-20 év, míg a korábban ültetett M4-es alanyok esetében a 30-40 év volt a gazdaságilag elviselhető életkor. Általánosságban elmondható, hogy a döntően növekedés korában a fákat keveset kell metszeni, a termőkorban már többet, az öregség-leszáradás korában viszont sokat. Mindezt azért tesszük, hogy a fát sok új hajtás képzésére késztessük. Á mai koronaalakoknál, főleg a karcsú orsónál, az ifjítás része a karbantartó metszésnek. A korábbi koronaalakoknál ez a metszés kitolódik az öregkorra, ebben az életszakaszban 3-4 évenként végezzük. Kedvelt koronaalakok A 19. és a 20. század gyü- mölcsészei és kutatói különböző koronaalakokat alkottak meg. Létrehoztak díszítő jellegű alakokat (ilyen pl. a He- chinger-sövény), kordonokat, függőleges, vízszintes, Y vagy U alakúakat (pl. Lepage-sö- vény), egyszerű, kettős és szerpentin alakokat (pl. Ruzynéi palmetta:sövény, Delbard-sö- vény), V vagy Y alakúakat (pl. olasz palmetta vagy más néven pálmadísz sövény). Az utóbbi, valamint a törpe alanyra oltott Haag-sövény, melynek egyik változata a Hungária-sövény, ma a leggyakoribb sövényforma kontinensünkön. Magyar gyümölcsészek a múlt század 60-as éveiben létrehozták a termőkaros orsó negyedtörzs magasságra alkalmas nagyüzemi gyümölcsfa alakot. Ez a koronaforma a korábban elterjedt sudaras koronaalakot volt hivatott felváltani, amely nem felelt meg az intenzív termesztési körülményeknek. A fent említett koronaformákat főleg almafák esetében alkalmazták, körténél ritkábban. Manapság viszont szintén az alanyváltás következményeként terjed a karcsúorsó koronaforma, ám nem csupán az almánál és a körténél, hanem az őszibaracknál is. A gyümölcsök többségénél, főleg a kajszinál, meggynél, cseresznyénél, szilvánál, mandulánál, mogyorónál stb., továbbra is a sudaras koronaforma dominál. A metszés gyakorlati szabályai Metszeni általában szakkönyvből, szakcikkből tanulunk. Ám ugyanolyan fát, amüyen a könyvben látható, a kertben nem találunk. Ezért a szakértők azt ajánlják, hogy alaposan nézzük meg, miként reagált a fa a tavalyi beavatkozásunkra. Abból megértjük, hogy mit végeztünk jól, és mit rosszul. A metszés elősegíti a fa vegetatív tevékenységét (új hajtások képzését), mert csökkentve a rügyek számát, a megmaradt rügyekre viszonylag több tápanyag jut. A metszés erősségének arányban kell lennie a gyümölcsfa életkorával és termőképességével. Ez viszont összefüggésben van a talaj adottságaival és a csapadékviszonyokkal. Metszéskor a fákat szimmetrikus alakúra formáljuk. Az ágak ritkítása a generatív (termőpotenciál), az ágak visszavágása pedig a vegetatív tevékenységet segíti elő. A ritkítás, vagyis a felesleges vesszők, ágak tőből való eltávolítása lehetővé teszi a levegő és fény jobb behatolását a korona belsejébe. A jobb fényviszonyok elősegítik a termőrügyek képződését, valamint a gyümölcs jobb kiszíneződését. A metszéssel el kell távolítani a sérült, letört és a beteg (pl. lisztharmatos), vesszőket, részeket és a gyümölcsmúmiákat. TALLÓZÓ A legősibb borkészítés nyomaira bukkantak amerikai régészek egy örmény barlangban. A lelőhelyen minden olyan felszerelést megtaláltak, amely a borkészítéshez szükséges. A szénizotópos vizsgálatok szerint a felszerelések 6100 évesek. A barlang akkor néptelenedett el, amikor a teteje beszakadt, de minden alatta lévő szerves anyagot megőrzött az a szinte betonkeménységű juhtrágyaré- teg, amely vastagon rárakódva, légmentesen elzárta azt a levegőtől. „Ennek a szokatlan tartósításnak köszönhetően számos olyan dolgot találtunk, ami sehonnan máshonnan eddig - romlékonysága miatt - nem került elő ebből a korai, rézkori időszakból. Szőlőmagvak, fonnyadt és már kipréselt szőlőszemek” - mondta Gregory Areshian, a Kalifornia Egyetem munkatársa. Az 1 méterszer 0,9 méteres szőlőprés valójában egy sekély, alig 1 méter mély medence volt, amelyből egy lyuk nyílt a szőlőkádba. Mindez nagyon hasonló ahhoz, amelyet a XIX. századig használtak egész Európában. Jól látszik, hogy lábbal taposták ki a medencében a szőlőből a levét, amely a nyíláson át a kádba folyt. A prés körül nagyon sok szőlőmag és préselt szőlő került elő. Botanikusok szerint a magvak a ma is ismert és bortermelésre használt Vitis vinifera fajtól, az úgynevezett bortermő szőlőből származnak. A mintegy 55 literes szőlőkádat sötétszürke anyag fedte, amelyből a malvidin nevű növényi pigmentet mutatták ki. Ez a pigment adja például a szőlő vörös színét is. Kutatók szerint ugyanakkor az, hogy 6000 éve már üyen fejlett technológiával készítették a bort, arra utal, hogy a 6000 év sem a borkészítés legkorábbi dátuma, eredete valószínűleg jóval korábbra tehető, amiként eddig már került elő a bor ivására utaló, a mostaninál régebbi lelet. A barlang Örményország Iránnal határos déli részén, a Zagrosz-hegység közelében található. A kutatók egyelőre nem tudják azonosítani a népességet, amely a barlangot használta és annak közelében lakott, de nyilvánvalóan élénk kereskedelmet folytattak távolabbi vidékekkel. A barlangban talált edények egy része ugyanis messzi vidékről, például a mai Közép-Iránból és Dél-Ázsiából származott, és az eszközök kő alkatrészeit obszidiánból készítették, amelynek legközelebbi lelőhelye is legalább háromnapi járásra esik a barlangtól.- Mind mostanáig a borkészítésre utaló legkorábbi leletek 7400 évesek voltak, és a Zagrosz-hegységből kerültek elő. Az eddig ismert legkorábbi szőlőmagvak 5150 évesek, és 1. Skorpió egyiptomi fáraó sírjából kerültek elő, a szőlőprés pedig ennél is fiatalabb, 3650 éves volt - nyilatkozta Areshian. Az amerikai kutató azt is elmondta, hogy sokáig úgy vélték, a barlangot az ismereden népesség lakóhelyül használta, ám kiderült, hogy valójában temetkezési hely volt. Mivel a borkészítés eszközei közelében több sírhelyet is találtak, úgy vélik, a bort kizárólag arra a vallási szertartásra készítették, amellyel a halottnak megadták a végső tiszteletet, és hosszú útjára bocsátották. „A leletekből az látszik, hogy a barlangban készített bort nem arra használták, hogy egy nehéz nap végén lazítsanak vele, arra valahol a barlangon kívül készített nedűt használták” - mondta el Areshian. A barlangban a bor az ünnepi ceremónia itala volt, amelyet végül az isteneknek szánt ajándékként hagytak az eltemetettek mellett, (borász- port al.hu) MAI VAIUTAARFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8478 Lengyel zloty 3,9337 Cseh korona 24,246 Magvar forint 273,28 Horvát kuna 7,4140 Román lej 4,2645 Japán jen 112,71 Svájci frank 1,3105 Kanadai dollár 1,3572 USA-dollár 1,3604 VÉTEL ELADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,41-1,32 24,76-23,32 281,21-256,99 OTP Bank 1,40-1,32 24,71-23,30 276,66-260,93 Postabank 1,41-1,32 24,88-23,19Szí. Takarékpénztár 1,41-1,32 24,67-23,30 281,12-256,91 Tatra banka 1,40-1,33 24,65-23,40 279,52-258,28 Dexia banka 1,40-1,33 24,64-23,39 276,23-262,23 Általános Hitelbank 1,40-1,33 24,71-23,34 281,36-257,12 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Kezdje egészségesen a hetet! Nem csak esztétikai hiba, hanem betegség is a túlsúly Az alacsony vérnyomás is lehet veszélyes Mit kell tudnunk az orrcseppekről? Sáfrány, a vörös arany Testvér a testvér életét mentheti meg Lázcsillapítás gyógynövényekkel A 9 legjobb ránctalanító étel Keresse az Új Szót az újságárusoknál! Kürti bormustra Iható lesz az idei bor? A címben feltett kérdésre keresik a választ a kürti hegyközség társszervezésében a helyi faluházban február 19-én sorra kerülő szőlészeti és borászati konferencia részvevői. Éspedig több, nemzetközi tekintélynek örvendő szakértő révén. Elemzik a múlt év növényvédelmi tapasztalatait, felvázolják az alternatív növényvédelmi lehetőségeket, különös tekintettel a talajélet megőrzésének fontosságára. Szó lesz a kistermelői borkészítésről és -eladásról is. Az érdeklődők február 17-ig jelezhetik részvételi szándékukat, (ú)
