Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)

2011-02-11 / 34. szám, péntek

10 Hasznos tanács ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 11. www.ujszo.com Az európai parlamenti képviselőket is megosztja az a jogszabálytervezet, amely szigorúbb védelmet hivatott biztosítani az unió állampolgárainak Kilátástalan az egységes fogyasztóvédelem Brüsszel. Egyesített fo­gyasztóvédelmi szabá­lyok; az uniós tagálla­mok vásárlóira vonatko­zó egyformajogok; ugyanolyan reklamációs feltételek Franciaor­szágban, Nagy-Britanni- ában és Szlovákiában. Ilyen elképzelése volt az Európai Uniónak, ami­kor két évvel ezelőtt megkezdte az egységes uniós fogyasztóvédelmi törvény kidolgozását. A cél nemes volt, a kivite­lezés viszont „részben” csődöt vallott. DEMECS PÉTER Egyforma reklamációs idő­szak az Európai Unió 27 tagál­lamában vásárolt termékekre, ugyanolyan előírások az autók, mobiltelefonok, ruhák vásárlá­sára - mindez egy, komplex törvény keretén belül. Ez volt a kezdeményezés lényege, ami­kor két évvel ezelőtt az Európai Bizottság megkezdte a tárgya­lásokat az egységes, komplex, uniós fogyasztóvédelmi elő­írásról. A vita viszont a hónapok so­rán zátonyra futott, ugyanis Brüsszelben nem tudták eldön­teni, milyen mértékben egysé­gesítsék a tagállamok jogszabá­lyait. Míg a képviselők egy ré­sze a teljes harmonizációt tá­mogatta, sokan voltak olyanok, akik csupán a részleges har­monizációra voltak hajlandóak rábólintani. Végül maradt az online vásárlásra vonatkozó előíráscsomag. Maradt az online vásárlás Kiválasztom, berakom a vir­tuális bevásárló kosárba, kifi­zetem, s a kézbesítés alatt ab­ban bízom, hogy a valódi ter­mék valóban megfelel majd annak, amit megrendeltem. A vásárlást otthon, munkában, vagy az utcán, egyszóval bár­hol lebonyolíthatom. Körülbe­lül így zajlik az internetes vá­sárlás, melynek forgalma az EU-ban az elmúlt két évben megkétszereződött. Az online vásárlás Európa- szerte hatalmas népszerű­ségnek örvend, s az így lebo­nyolított üzletelések már ré­gen túllépték az egyes orszá­gok határait. Az unió képvise­lői bíznak benne, hogy az új norma, amelyet vélhetőleg két éven belül elfogadnak, jobban védi majd a virtuális világban történő vásárlásnál a fogyasz­tókat. Az Európai Unió minden harmadik állampolgára vásá­rol online, az egyes országok­ban érvényes szabályok közti különbségek viszont továbbra is megmaradtak. A jövőben minden uniós állampolgárnak 14 napja lenne arra, hogy in­doklás nélkül visszaküldje a franciaországi, angol, vagy spanyol online üzletben vásá­rolt terméket. Nem megy olyan könnyen a nemzetközi, egységes fogyasztóvédelmi törvények kidolgozása. Egyelőre csak az online vásárlásra vonatko­zó szabályokat próbálják valamennyire egységesíteni. Az eladó-vásárló viszony többi vonzatának szabályozása viszont úgy tűnik, vég­leg elmarad. (Képarchívum, sxc.hu-felvétel) Egyes EP-képviselők viszont úgy gondolják, hogy a törvény bizonyos esetekben árthat majd a fogyasztók érdekeinek. Evelyne Gebhardt, a Szocialis­ták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) képviselő- csoport tagja például azt kifo­gásolja, hogy a normákból tel­jesen kihagyták az eladók és fogyasztók közti szerződések anyagi vonzatát. „Holott fontos lenne, hogy választ kapjunk arra a kérdés­re, milyen szabályok vonat­koznak majd a 40-50 euró értékű szerződésekre, amelye­ket telefonon egyeztek le a gyakran 20-21 éves fogyasz­tók, akiknek nincs mindig meg­felelő információjuk” - mondta Gebhardt. Kivitelezhetetlen egységesítés Robert Rochefort, a Liberáli­sok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) képviselő- csoport tagja úgy gondolja, hogy a legnagyobb hibát akkor követték el az illetékesek, ami­kor elhatározták, egységesítik a tagállamok törvényeit. „Ez egyszerűen kivitelezhetetlen feladat. Ezt a több száz előírást lehetetlen egy törvénybe sűríteni, a jogszabályok orszá­gonként változnak, és a kultu­rális, helyi adottságok is befo­lyásolják a törvényeket” - nyi­latkozta Rochefort. Példaként említette Fran­ciaországot, ahol pontos elő­írások vonatkoznak a francia bagett sütésére, árusítására; vagy a borbélyműhelyek üze­meltetésére. Az egységes nor­mák pedig azt eredményez­hetnék, hogy mindenütt egy­séges szabályok szerint kellene üzemeltetni például a férfi fodrászatokat, ami pedig azzal járna, hogy vagy a franciák mondanak le normáikról, vagy az EU többi tagországa vállalja fel a francia előírásokat. Áz egységes fogyasztóvédelmi jo­gokat, egységes szabályokhoz kell kötni. Malcolm Harbour, az Euró­pai Konzervatívok és Refor­merek (ECR) képviselője el­fogadhatatlannak tartja, hogy a jogszabályok egyesítése után egyes országokban a fo­gyasztók elveszítsék jogaik egy részét. Eltérő feltételek a tagállamokban A Skandináviában árusított termékekre az eladónak örökös garanciát kell adnia, a német jogszabály viszont kétéveset, a francia hároméveset követel. Gebhardt szerint ez a példa is azt ábrázolja, hogy a harmoni­záció kivitelezhetetlen. „Másik problémát jelent a termékek visszaváltása. Ha újonnan vásárolt mobiltelefo­nom elromlik, akkor jogom van visszavinni az üzletbe és újat kérni helyette. De ha az új gépkocsimon elromlik az elektromos vezérlésű ablak, akkor is visszamegyek a szer­vizbe és új autót kérek? Ez egyszerűen nem működhet” - magyarázta Rochefort, hozzá­téve: ugyanúgy értelmetlen egy törvénybe sűríteni a bolti eladásra, az online vásárlása, a házaló, vagy közvetlen eladás­ra vonatkozó szabályokat. Hasonló véleményen van Emilie Turunen, az Európai Szabad Szövetség (GREENS- /EFA) képviselőcsoport tagja. A bizottság által jóváhagyott jogszabály szerint nem szól olyan mértékben a fogyasztók védelméről, mint amilyen mértékben kellene, a képvise­lőkkel szerinte elszaladt a ló. A normákról a parlamént márciusi ülésszakán próbálnak majd megegyezni a képviselők. Az egyezségre való törekvést már az EU soros elnöke, Ma­gyarország is jelezte. Bonyolult brüsszeli folyamat íme egy példa annak, aki azt gondolná, hogy az unióban egyszerű az új jogszabályok el­fogadása. Az új jogszabályok előterjesztéséért a 27 tagú Eu­rópai Bizottság a felelős. Ja­vaslatait egyeztetés és szava­zás után tárgyalja a 736 tagú Európai Parlament, melynek szavazása után az Európai Ta­nács vitatja meg a jogszabályt. Elvétve előfordul, hogy tel­jes mértékben megegyezik a parlament véleményével, s i- lyenkor szavazáson jóváhagyja a jogszabályt, amely aztán már csak az elnök aláírására vár. Ha viszont nem ért egyet vele, akkor a vitás pontokkal kiegé­szítve a dokumentumot visszaküldi a parlamentnek, úgynevezett második olvasat­ba, amely szintén megvitatja, szavaz róla, s az eredményt el­juttatja a tanácsnak. Ennek a jogszabály-alkotói pingpongnak akár három for­dulója is lehet, így az egész fo­lyamat több évig elhúzódhat. A szóban forgó fogyasztóvé­delmi norma esetében ez 2014-ig húzódhat, viszont a brüsszeli igen után még az uniós tagállamoknak is ratifi­kálniuk kell a törvényt, ami következő két évig tarthat, te­hát hatályossága legrosszabb esetben 2016 januárja lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents