Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-10 / 33. szám, csütörtök
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 10. www.ujszo.com MIN DOLGOZIK MOST? Kerekes Péter filmrendező Legutóbbi, Hogyan főzték a történelmet című filmje nemzetközi fesztiválsiker lett. Mi készül jelenleg a konyhájában? Amikor befejeztem egy régebbi, a kassai uszodáról szóló játék-dokumentum- filmet, a 66 szezont, nagymamám testvére ezekkel a szavakkal gratulált: „per Aspera ad Astra” , azaz göröngyös az út a csillagokig, ami annyit jelent, hogy minden felemelkedés küzdelemmel jár. Igyekszem beteljesítem jóslatát, ezért elhatároztam, hogy az űrhajósokról csinálok filmet. De azokról az űrhajósokról, akik sosem jutottak el a világűrbe. Minden űrutazáshoz két embert készítenek fel, csak később születik döntés arról, melyikük repül és melyikük lesz a tartalékpilóta. Engem éppen ezek a tartalékos kiképzett űrhajósok érdekelnek, akik az éveken át tartó felkészülés után végül „félúton” rekednek. Életünk során valamennyien voltunk már másodikok, ismerjük ezt az érzést. Ezért a téma, egyedisége ellenére univerzálisnak tűnik számomra. Mit jósol, mikor láthatjuk ezt a filmet? A válasz egyelőre szó szerint a csillagokban van. A közeljövőben találkozom amerikai és orosz űrhajósokkal, a forgatás pedig a bolygók ideális állása esetén jövőre kezdődik. (juk) RÖVIDEN Kiállítás: Berlin - Yogyakarta Pozsony. A náci Németország melegek elleni fellépéséről emlékezik meg a pozsonyi Iniciatíva Inakosť a Berlin - Yogyakarta elnevezésű projekttel. Ennek részeként a héten mutatták be Sean Mathias rendező Bent (Hajlam) című angoljapán drámáját Clive Owennel a főszerepben, amely a koncentrációs táborba elhurcolt melegek sorsát mutatja be egy megrázó tragédián keresztül. Holnap 18 órakor pedig az OPEN Gallery-ben (Baštova 5.) nyitják meg a Berlin - Yogyakarta című kiállítást. A kiállítás zárónapján, február 25-én 19.00-tól vetítik a 175-ös paragrafus című dokumentumfilmet. A projekt felett Rudolf Chmel kisebbségi és emberjogi miniszterelnök-helyettes, valamint Pavel Kandráč emberjogi biztos vállalt védnökséget, (tb) A Galanda-csoport kiállítása Pozsony. Holnaptól láthatja a nagyközönség a Galanda- csoport - a szlovák modem művészet legendás alakjai 1969-1989 című kiállítást a Pozsonyi Városi Galéria Mir- bach-palotabeli kiállítótermeiben. A galéria a tárlattal, mely április 3-áig tekinthető meg, Vladimír Kompánekre emlékezik, (tb) Életműdíj Christopher Leenek London. Életműdíjjal tünteti ki Christopher Lee brit színészt, számos horrorklasszikus, köztük a Drakula főszereplőjét a Brit Film- és Televíziós Akadémia (BAFTA) vasárnapi díjátadó ceremóniáján. A BAFTA örökös tagsággal járó életműdíját korábban a filmművészet olyan kiemelkedő alakjai kapták meg, mint Alfred Hitchcock, Charlie Chaplin, Steven Spielberg vagy Elizabeth Taylor. „Teljesen váratlan, ugyanakkor nagyon nagy megtiszteltetés, hogy ilyen remek társaságba kerülök” - nyilatkozta a 88 esztendős színész. A 2009-ben színészi és karitatív munkásságáért lovaggá ütött Christopher Lee csaknem kétszáz filmben szerepelt pályafutása során. Az ötvenes évek közepén Frankenstein teremtményét alakítva vívott ki magának elismerést. (MTI) A történelmet kedvelő olvasó kötetlen és izgalmas sétára indulhat a könyv segítségével Rimaszombati barangolások A történelmi Gömör-Kis- hont vármegye székhelyéről az utóbbi évtizedekben sok kiadvány látott napvilágot. Hasznos bédekkerek, történelmi melléfogásoktól sem mentes, ám becsületes szándékkal írt történeti tanulmányok mellett riasztó, ferdítésektől, célirányos hazugságoktól hemzsegő „munkák” is. KÖVESDl KÁROLY Utóbbiak, remélhetően, a könyvespolcok legaljára kerülnek, ha egyáltalán helyet kapnak valamilyen polcon. Jelen kiadványnak azonban a polcok legelőkelőbb traktusában van a helye. Mi több, talán azért (is) született, hogy a fércműveket méltó helyükre utalja. A Rimaszombat. Várostörténeti barangolások I. címet viseli az a könyvészeti-nyom- dászati szempontból is pazar külsőt képviselő könyv, amely nemrég jelent meg a rima- szombati Patrióta könyvkiadó gondozásában, B. Kovács István tollából. Köztudott, hogy B. Kovács István évtizedek óta foglalkozik a Rima menti város múltjával, nevéhez fűződik többek közt a történeti városmag régészeti kutatása is. Az első kötetként jelzett monográfiának mindazonáltal minden joga megvan a szerénység mellőzésére, hiszen nemcsak egy majdani, feltételezhetően a teljesség igényével készülő várostörténeti összefoglalás első részéről van szó, hanem olyan alapműről, amely a Rimaszombatról (főleg a városalapításról) a történészek által kialakított képet kissé átrendezi. Mondjuk inkább úgy: felülbírálja, s a begyöpösödött és sorozatosan átvett tévedéseket megpróbálja helyretenni. Egy rövid recenziónak nem feladata ennek részletezése; csak annyit árulhat el jelzésképpen: részletes forráselemzés után a szerző arra a megállapításra jutott, hogy István kalocsai érsek 1268. évi kiváltságlevele nem Rimabányára, hanem a Rimaszombatban megtelepedett német vendégekre vonatkozik. A szerző szándéka szerint olyan könyvet szeretett volna az olvasó kezébe adni, amelynek segítségével, ha jelképesen is, a város szemébe tekinthet. Mert a kutató tekintetnek van mit keresnie. Annál is inkább, mivel a jobb sorsra érdemes megyeszékhelyt, a büszke Bátyit a hatalom évtizedeken keresztül igyekezett megfosztani arcától, megváltoztatni jellegét, felforgatni évszázadok alatt kialakult összetételét, megakasztani szerves fejlődését. Ez a szándék, sajnos, többkevesebb sikert aratott. „Szerencsére azért akadtak, akik igyekeztek legalább néhány tollvonás erejéig feltárni és láttatni az igazi örökséget” - írja B. Kovács. ,A könyv műfaját sem könnyű meghatározni” - írja a szerző. „Használható akár forrásmunkaként is, hisz nem egy, gyakorlatilag elérhetetlen, korábban közöletlen forrást is közread. Ugyanakkor egyfajta történelmi olvasókönyv, amelyben betekintést kap az olvasó a régibb múlt egyes fejezeteibe (...) megismerheti a város jelképeit (...) sétát tehet a török korban és a „kelyhes városban”, betekinthet a céhek világába, ízelítőt kaphat a helyi szóhagyományokból, „megkóstolhatja” a hajdan országos hírű rima- szombati kenyeret...” S bár e szándék feltételezi, hogy az olvasó ne monografikus műként forgassa a kötetet, azért ez a történeti barangolás a teljesség igényét feszegeti. Mindazonáltal mégis a szerzőnek lesz igaza, mert belemerülve az oklevelekkel, címerekkel, korabeli festményekkel gazdagon illusztrált könyvbe, kötetlen és izgalmas sétára indulhat a történelmet kedvelő olvasó. Megtudhatja például, milyen volt „A Rima-Szombati Református Nemes Oskola Törvénye”, hogyan küzdöttek a reformátusok templomukért, mennyibe került a rimaszombati piacon „egy jó kordoványbőr, egy lengyel saru, egy sing jó selem sinór, egy fehér öreg abadolmány, egy csontos karabély, vagy egy lószőrbűl való pányva kötél”, megismerheti a töröksíp és a rejtélyes kurinci kolostor legendáját, s milyen volt a régiek erkölcse a szabadalmas városban. Beléphet egy régi világba, amelyben kenyérillat keveredik az utcán zajongó diáksereg zsivajával, beülhet a városbírák tanúkihallgatására, képzeletbeli polgára lehet a kelyhes, szabadalmas városnak, vagy a dombról lenézve Mikszáth Kálmánnal és Győry Dezsővel végighordozhatja tekintetét a városon, s ha a szemüvege kissé bepárásodik, ne csodálkozzon: a történelmi séták ritkán hagyják hidegen az embert. Az azeri baltás gyilkosként ismert férfi a börtönben lefordította Szabó Magda regényét, ezzel szeretne hozzájárulni a két nép barátságához SZABÓ MAGDA Az ajró «.►ľ"'* Műfordító lett az azeri baltás gyilkos ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Szabó Magda Az ajtó című regényét fordította le anyanyelvére a Magyarországon életfogytiglani börtönbüntetését töltő Ramil Safarov, az azeri baltás gyilkos. Az ajtó (azeriül: Qapi) az első regény, amelyet átültettek azeri nyelvre - olvasható a Trend Life azeri hírportálon. A fordítást, amely AssA-Irada azerbajdzsáni hír- ügynökség gondozásában látott napvilágot, Ramil Safarov 2009 októberében elhunyt édesanyja emlékének szenteli. A könyv előszavában Safarov kiemeli, hogy sok a rokon vonás a magyar és az azeri nők életformájában, kultúrájában és történetében. Megjegyzi, hogy „megalapozatlan és igazságtalan elítéltetése ellenére” sem veszítette el tiszteletét a magyar nép iránt, és a regény lefordításával szeretne hozzájárulni „mégoly csekély mértékben is a két nép közti barátsághoz”. Hét éve, 2004 februárjában gyilkolta meg a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem egyik kollégiumi épületében az akkor 26 éves Ramil Safarov azeri katonatiszt 27 éves örmény évfolyamtársát. Mindkét katonatiszt a NATO békepartnerségi programjának keretében tartott tanfolyamon vett részt. Az azeri baltás gyilkost jogerősen életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, leghamarabb harminc év múlva bocsátható feltételes szabadlábra. A börtönben rövid idő alatt megtanult magyarul, napjait többnyire olvasással töltötte, így akadt rá Szabó Magda ismert regényére, amelynek cselekménye és környezete mai, de játszódhatna bármely időben és helyen. Az írónő valós történetet mesél el a regényben, saját maga és háztartási alkalmazottja bonyolult és mély kapcsolatát elemzi. (MTI,ú) 4 város látképe az 1769-es felekezeti összetűzés idején (Képarchívum