Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)

2011-02-10 / 33. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 10. Közélet 3 Az OKS elnöke szerint nem aktuális a kérdés, hogy kilépnek-e a Híd frakciójából, csak egy eshetőség, amit a jövőben nem lehet kizárni Zajac: tudunk kompromisszumokat kötni (Tomáš Benedikovič felvétele Pártot épít, állítása sze­rint nem a koalícióval szemben. Elégedetlen a koalíción belüli kommu­nikációval, de nem eről­tet semmilyen változta­tást. Peter Zajaccal, a Híd frakciójában helyet fog­laló OKS elnökével be­szélgettünk. MÓZES SZABOLCS Hetekkel a választások után megromlott a kapcsolat a Hid és az OKS között. Az érintettek nyilatkozatai alap­ján úgy tűnik, egyre nagyobb a távolság a két párt között. Nem érzem úgy, hogy rom­lanának a kapcsolatok - ezek adottak az elejétől. Ezt azon a tollon is illusztrálhatnám, ame­lyet éppen a kezemben tartok. Választási, narancssárga toll, rajta a nevem, mellette pedig az áll: az OKS a Híd választási listáján. Mi a Híd listájára az OKS tagjaiként léptünk, ezt senki sem kérdőjelezte meg. Tény, hogy a kormánykoalíció alakulásakor úgy véltük, jó lenne, ha valaki az OKS képvi­selői közül részt venne a koalí­ciós tárgyalásokon. Ebbe végül a többi koalíciós partner sem egyezett bele. Nem erőltettük. Ugyanezt javasoltuk a Koalíci­ós Tanács esetében is. A mai napig úgy vélem, jó lenne, ha bizonyos esetekben ott lenne egy OKS-es résztvevő is. De ezt sem erőltetjük, és nem fogunk ezzel zsarolni. A választások előtt volt egy szóbeli megálla­podásunk arról, hogy a pénz­ügyi kérdéseket a választások után rendezzük. A Híd ezt nem nyitotta meg, mi sem kötöttük az ebet a karóhoz. Beszéltünk a végrehajtó hatalomban való részvételről is, a Híd erre nem reagált. Mi ebben az esetben sem feszegettük a kérdést - nincs se miniszterünk, se ál­lamtitkárunk, az államigazga­tásban vagy az állami cégek ve­zetésében sem veszünk részt. Ezekkel a témákkal nem fog­lalkozunk, csak a média kérdé­seire reagálunk. Kívülről mindenesetre úgy néz ki, hogy nem ideális a kapcsolat a két párt között, s mintha nem is a javulás irá­nyába mutatnának a fejle­mények. A viszonyok attól függnek, hogy a konkrét koalíciós gya­korlatban hogyan működnek. Ami a Híd egyik fő politikai té­máját, a kisebbségi ügyeket érinti: nincs olyan kérdés, amelyben más véleményen lennénk, mint ők. Pont fordít­va: bizonyos esetekben - pél­dául a nyelvtörvénybe foglalt pénzbírságok kapcsán - azt a nézetet vallom, hogy a nyelv- használatot nem lehet büntet­ni. Ez vonatkozik a többségi és a kisebbségi nyelvhasználatra is. Nincs problémánk a kisebb­ségi nyelvhasználati küszöb csökkentésével sem. Többször is kifejtették, hogy részt vennének a Koalí­ciós Tanács ülésein. Volt olyan egyezség - akár szóbeli is - a választások előtt vagy nyomban utána, amelyben ezt megígérték önöknek? A választások előtt kevesen számoltak azzal, hogy ilyen koalíció alakulhat, így értelemszerűen ez nem volt téma. Nem látom értelmét, hogy visszatérjünk a kérdésre. Ez a koalíció, a Híd dolga, nem a miénk. Ha a részükről mutat­kozik igény az iránt, hogy részt vegyünk az üléseken, nagyon szívesen megtesszük, de nem fogunk oda tolakodni. Pár nappal ezelőtt Ondrej Dostál egy interjúban jelezte, idővel előfordulhat, hogy nem lesznek a Híd frakciójá­nak a tagjai. Mennyire aktuá­lis ez a téma? Semmi mást nem mond­tunk, csak azt, hogy nem lehet ezt az eshetőséget sem kizárni. Ennyi. Nem prioritásunk ez a kérdés. Bugár Béla az elmúlt hó­napokban többször is emlé­keztette önöket, hogy a Híd­nak köszönhetően kerültek a parlamentbe. Ha ez sokszor elhangzik, azt jelezheti, hogy a kölcsönös bizalom sérült a frakción belül. Tény, hogy a Híd listáján ke­rültünk a parlamentbe, de tény az is, hogy két ajánlatunk volt a választások előtt: mi pedig az SDKÜ-val szemben a Hidat vá­lasztottuk. Tudatosan, ugyanis kulcsfontosságúnak láttuk a szlovák-magyar kapcsolatok javulását. Tény, hogy ez az ügy sok választót szólított meg. Az is tény, hogy az OKS jelentős mértékben hozzájárult a Híd jó szerepléséhez. Ez három té­nyezőből mérhető le: egyrészt a jelöltjeink által szerzett pre­ferenciaszavazatokon, más­részt voltak olyanok is, akik nem karikáztak be minket, de az OKS miatt választották a Hidat. Harmadrészt pedig emiatt megváltozott a magyar szavazók egy részének a véle­ménye, s nem az MKP-t, hanem a Hidat választotta. Úgy érzem, ehhez is hozzájárultunk. Ahogy érvényes, hogy a Híd listáján jutottunk be a parlamentbe, ugyanúgy érvényes, hogy mi is hozzájárultunk a Híd eredmé­nyességéhez. Érthetetlen, mi­ért kell erre mindig visszatér­nünk, s arról vitáznunk, ki ho­gyan jutott a parlamentbe. Emiatt van súrlódás, amit vi­szont nem mi hozunk létre. Tehát az OKS és a Híd kap­csolatai nem annyira rosszak, mint amilyennek a médiában megjelenő nyilat­kozatok alapján tűnhetnek? A médiában kialakult kép megfelel a valóságnak. Ez a kép megfelel annak, ahogyan a ko­alíció és a Koalíciós Tanács működik. Egyébként éppen Bugár Béla volt az, aki az elsők között beszélt a koalíción belüli problémákról. Ahogy említette, a súrlódá­sokat nem önök váltják ki. Vi­szont az OKS jött elő január­ban azzal, hogy valószínűleg nem fogja támogatni a nyílt főügyészválasztást. Vagy: Dostál felelte azt egy kérdés­re, hogy idővel talán nem lesznek a Híd-frakció tagjai. Már decemberben jeleztük, fenntartásaink vannak a fő­ügyészválasztás módjának megváltoztatásával szemben. Hat héten át elemeztük, mit je­lenthet ez, más európai álla­mokban hogyan működik a rendszer, ezután jelentettük be, hogy támogatjuk a nyílt szava­zást. A szabad döntésünk volt, senki sem kényszerített minket. Úgy érzem, felesleges feszült­ség „gerjesztődött” ebben az ügyben. A koalícióban az az alapvető probléma, hogy a kormánypártok nem tudatosí­tották: 79 képviselői mandátum mellett kulcsfontosságú az OKS és az Egyszerű Emberek 4-4 szavazata. Ezt máig nem értem. Senki sem várhatja el tőlünk, hogy úgy viselkedjünk, mint a bábok a bábszínházban. Egy OKS-es képviselőtől ezt senki sem várhatja el. Hiányzik a kommunikáció a koalíción belül? Bizonyos értelemben igen. Mi a választások óta pártszin­ten egyetlen koalíciós párttal sem tárgyaltunk. Persze, a par­lamentben találkozunk a képvi­selőkkel, de az OKS és a Híd például nem tárgyalt nyár óta. És ugyanez érvényes a többi ko­alíciós pártra és az OKS-re is. Januárban fogadott minket, mint az OKS küldöttségét, a kormányfő - ez volt az első ilyen jellegű találkozónk nyár óta. Bugár Béla szerint önök a koalíció ellenében építik a pártjukat. Szerinte, míg a kormánypártoknak komp­romisszumokat kötve kell egyeztetniük, addig önök fe­lelősség nélkül eljátszhatják az elveik mellett a végsőkig kiálló politikusokat. Ezen a mondaton csak ne­vetni tudok. A koalíció legna­gyobb kritikusa ugyanis maga Bugár Béla. Egyszer sem sza­vaztunk az ellenzékkel, még akkor sem, ha más véleményen voltunk, mint a kormánypár­tok. Világosan megmondtuk, hogy egyetlen kormánytag visszahívását sem fogjuk tá­mogatni. Természetes, hogy vannak ügyek, amelyek meg­ítélésében különbözik a véle­ményünk a koalíció többségé­nek a véleményétől. Furcsa is lenne, ha mindenben egyetér- tenénk. A reformok tekinteté­ben maximálisan egyetértünk a kormánnyal. Sőt, mi vagyunk az a párt, amely a legjobban sürgeti a reformokat. A reformoknál maradva. Év elején egy sor módosító javaslatot ismertettek, me­lyeket át szeretnének vinni a parlamenten és a kormány^, koalíción - bevallottan ez lenne a pártépítés módja. De mi lesz, ha süket fülekre ta­lálnak a koalíción belül? Összekötik valamely, a koalí­ció számára fontos üggyel va­lamelyik módosításukat? A politika sajátja, hogy va­lamit át lehet ültetni, de nem lehet mindent elfogadtatni. Mi örülünk annak, hogy a koalíció tagjai lehetünk, mert így el tu­dunk valamit fogadtatni - el­lentétben az ellenzékkel. Tud­juk, hogy kompromisszumokat kell kötnünk, már tavaly is egy sor nagyon nehéz kompro­misszumot kellett elfogad­nunk. Ha valamit nem sikerül elfogadtatnunk a koalíciós többséggel, akkor az bekerül a választási programunkba. Idén kongresszust tartunk, amelyen meghatározzuk a párt prioritá­sait a következő választásokig, 2014-ig. A politika nem arról szól, hogy amit nem sikerül el­fogadtatnunk, azt a szemétbe dobjuk. Azt mind felajánljuk a választóinknak. Nem határoznak meg va­lamilyen minimumot, ame­lyet mindenképpel el szeret­nének fogadtatni? Nagyon fontos számunkra az a három fő terület, amelyhez kapcsolódó javaslatainkat is­mertettük is - ez a korrupció és az igazságszolgáltatás, a pénz­ügyek rendbetétele, valamint az oktatásügy. Ezek alapján fogjuk értékelni a kormánykoa­líció munkáját és saját sikeres­ségünket is. De hogy a kérdésé­re feleljek: például biztosan nem támogatunk idén egy olyan költségvetést, melyben nem lesznek reális megtakarí­tások. Ön több koalíció munkájá­ban vehetett részt képviselő­ként. Hogyan értékeli a jelen­legi kormánykoalíciót? Pozitívan értékelem, hogy a jelenlegi koalíció megváltoz­tatta az ország irányvonalát. A Fico-rendszer ellenséges volt az emberekkel szemben. Nem­csak a kisebbségekkel, a vállal­kozókkal, a tanárokkal, haném a szegényekkel szemben is el­lenséges volt. Ellenséges volt a szomszédaival, a NATO-val, az EU-val szemben. Ezen változ­tatott a mai koalíció, s ezt kulcsfontosságúnak tartom, még ha erről a választók sok­szor megfeledkeznek is. Ami részben érthető, hiszen ők konkrétumokat várnak el a kormánytól. A legnagyobb ne­gatívumnak azt tartom, hogy sokáig tartott, amíg a koalíció összeszokott. Szinte senki sem tételezte fel a választások előtt, hogy ilyen koalíció jöhet létre, a pártok nem voltak erre felké­szülve. Elég sokáig tartott, amíg egyeztették a kottákat. Még egy kérdés a szlovák­magyar kapcsolatokhoz: a nyelvtörvény úgy módosult, ahogy, jelenleg a kettős ál­lampolgárság körül alakul­tak ki turbulenciák. Nem gondolja, hogy ezek az ese­tek a szlovák politikusok többségének mentális korlá­táiról tanúskodnak, akik az évről évre zsugorodó magyar kisebbségtől féltik a szlová­kokat és Szlovákiát? A válasz már a kérdésében benne van. Az OKS nevében mondhatom: nem gondoljuk, hogy a magyar kisebbség fe­nyegetné Szlovákiát... ...nem is az OKS-re gon­doltam, hanem a többi, úgy­mond szlovák demokratikus pártra. Igen, ez nemcsak az ellenzék, hanem a koalíciós pártok prob­lémája is. Ebben a témában mintha nem tudnák felfogni azt az alaptételt, hogy a többségnek mindig előzékenynek kell len­nie a kisebbséggel szemben. Természetesen bizonyos kere­teken belül: a demokratikus rendszeren belül, elfogadva uniós tagságunkat és a második világháború eredményeit. Ez utóbbit azért emelném ki, mert úgy vélem, Orbán Viktor akkor követ el hibát, amikor eszme- futtatásaiban 1945 elé tér vissza. Ez pedig az európai poli­tikában egyedülálló. A né­met-francia, a német-lengyel stb. kapcsolatok mind az 1945 utáni helyzetből indulnak ki. Et­től függetlenül úgy vélem, a többség feladata, hogy megértő és érzékeny legyen a kisebbsé­geivel szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents