Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-09 / 32. szám, szerda
18 DlGlTÁLlA ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 9. www.ujszo.com A hazai netezők 47 százaléka találkozott vírussal Kártevők, csalók a neten MTI-H1R Egy európai uniós összehasonlítás szerint az internet osztrák felhasználóit érintették a legkevésbé a számítógépes vírusok az elmúlt évben. Az Eurostat, az EU statisztikai hivatala hétfőn közölte, hogy a negatív csúcstartó Bulgária volt: itt a netezők 58 százaléka találkozott számítógépes vírussal. Az uniós átlag a felmérések szerint 31 százalék. Bulgáriát Málta (50 százalék), Szlovákia (47 százalék), majd Magyarország követi 46 százalékkal. Ausztriában viszont az internet felhasználóinak csupán 14 százalékának támadt gondja számítógépes vírusokkal tavaly; Írországban a felhasználók 15, Finnországban pedig 20 százalékának. A csaláshoz vezető e-mailek, bank- és hitelkártyákkal való visszaélések és hamis honlapokra való átirányítás miatti „anyagi veszteségek” terén viszont nem végzett jó helyen Ausztria. A negatív csúcstartó ezen a területen Lettország 8 százalékkal, az északi országot 7 százalékkal Nagy-Bri- tannia, majd 5-5 százalékkal Ausztria és Málta követi. Az amerikai cég jóval többért adhat egy lapostévét mint a Samsung, az LG, a Sharp vagy a Sony Tévét is gyárt a jövőben az Apple? Ha egy mondatban össze szeretnénkfoglalni az április l-jén35. születésnapját ünneplő Apple filozófiáját, a válasz az lenne: „ugyanazt mintmások, csakjobban”. Steve Jobs mindigjó érzékkel választotta ki a technológiai fejlődés lehetséges irányai közül a legjobbnak ígérkezőt, és miután a ver- senytársakelvégeztéka „piszkos munkát”, egy átgondolttermékkel aratott. APiperJaffrey elemzője, Gene Munster szerint az Applerövidesensaját50 hüvelykes lapostévét dob piacra. (Képarchívum Sok szülő kételkedik a szigorítás hatásában Szülői felügyelet lesz az online játékokban MT1-H1R Egyre súlyosabb probléma Kínában a netfüggés, már 33 millió tinédzser lóg állandóan a weben. A hatóságok azonban kötelezővé tették a szülői távfelügyeleti rendszerkiépítését, amellyelkor- látozható a gyermekjátékideje. Március 1-jétól az online videojátékokat üzemeltető cégeknek olyan rendszert kell kiépíteniük, amellyel a szülők kordában tarthatják gyermekeik nethasz- nálatát. A lépés a növekvő internetfüggőség elleni harcot szolgálja. A szülők - személyazonosságuk igazolása után - megadhatják, hogy gyermekük mennyi időt tölthet online játékokkal. Komolyabb esetben arra is lehetőségük lesz, hogy letiltsák őket egy-egyhelyről. A szabályozás ellenére néhány szülő kételkedik a szigorítást hatásában. „Szükségtelen, és csak több lázadást vált ki a gyerekekből”- mondta a China Daily című lapnak egy 14 éves fiú apja. Szociológus szakértő szerint a rendelet alkalmatlan, és családi konfliktusokhoz vezethet. „Ez inkább gesztus a kormányzat részéről, semmint hatásos megoldás” - vélekedett a Šanghaji Egyetem szociológusa. A szabályozásban sürgetik az üzemeltetőket, hogy alkalmazzanak különleges személyzetet a projekt megvalósítására, és hozzanak létre weboldalakat, valamint forródrótot. A rendelkezés alkotóinak javaslata szerint a gyerekeknek nem lenne szabad heti két óránál többet online játékokkal tölteni. A gyerekeknek nem lenne szabad heti két óránál többet online játékokkal tölteni (Képarchívum) HWSW.HU-H1R Ma már csak a jól értesültek emlékeznek arra, hogy az iPod előtt is létezett számtalan hordozható médialejátszó, hogy az iPhone előtt is kapható volt érintőképernyős okostelefon és az iPad sem az első tablet a piacon. Az Apple jött, látott és újradefiniálta ezeket a termékkategóriákat, márkaértékével, a rajongók ragaszkodásával és a média kitüntetett figyelmével egy csapásra elfeledetté téve minden addigi próbálkozást. A hordozható médialejátszóról ma már mindenkinek a 70 százalék feletti piaci részesedéssel rendelkező iPod jut az eszébe, az érintőképernyős okostelefonról az eladási rekordokat döntögető iPhone, a tablet szót hallva pedig a legtöbb emberben az iPad ugrik be. Az Apple-rajongók is tisztában vannak azzal, hogy az Apple semmit sem gyárt, és hogy ugyanazokhoz az alkatrészekhez fér hozzá, mint a versenytársai, pusztán ezeket figyelembe véve semmi sem indokolja az árkülönbséget egy Apple-termék és egy hasonló konkurens között. Az egyenletben a szorzót a vállalat márkaértékén és a jól felismerhető és szerethető formaterven túl a saját szoftver és kényelmes kezelőfelület jelenti, amelyre támaszkodva az Apple minden piacon jóval a versenytársak fölé tud árazni. Az Apple egy iPhone-ra jutó bevétele az iparágban a legmagasabb, több mint kétszer akkora, mint a BlackBerryket gyártó RIM-é és közel háromszorosa a Nokiának. Az Apple PC-k is jóval drágábbak, mint egy átlagos windowsos gép, és az iPod is a drágább MP3-játszók közé tartozik - až eladások felét már az érintőképernyős iPod touch adja. Az Apple stratégiája nem a piaci részesedés, hanem a profit maximalizálása, ennek érdekéd ben termékeit a prémium kategóriába pozícionálja - ami azt is jelenti, hogy nem mindenki engedheti meg magának őket. Mivel az Apple árrését megfizetni képes és hajlandó vásárlók száma korlátozott, a folyamatos növekedéshez újabb és újabb területeken kell megvetnie a lábát. A PC-piac után az évezred elején jött a zenebiznisz, majd Steve Jobs, a mindig laza Apple-vezér mikor az iPod-eladások kezdtek beállni, megérkezett az iPhone, hogy három év alatt a legtöbb bevételt termelő Apple-kütyüvé váljon. Az iPhone után pedig valósággal berobbant a piacra az iPad, amivel az Apple újraértelmezte a tablet fogalmát és kategóriát teremtett. De mi lesz a következő nagy dobás? Gene Munster, a Piper Jaffray elemzője szerint a tévépiac felé mozdul el az Apple. Az internetre csatlakozó, webes szolgáltatásokat elérő, alkalmazásokat futtatni képes okostévék lehetnek a közeljövő slágerei, miután a gyártók a la- • postévék fejlődését eddig meghatározó képméretet és képminőséget nem tudják érdemben tovább javítani - egyre biztosabb, hogy a jelenlegi 3D megoldások a technológia kiforratlansága és a szemüvegviselés okozta kényelmetlenségek miatt nem fognak széles körben elterjedni. A DisplaySearch szerint a tavaly eladott lapostévék 21 százalékában volt netre csatlakoztatható típus, 2014-ben azonban már 50 százalék körül lesz ez az arány - a Piper Jafffay ennél optimistább, már 2012-ben 100 milliónál is több „okostévé” eladásával számol, ami a teljes piac közel fele lesz. A tévépiac kíméletlen csatatér, ahol olyan távol-keleti nehézfiúk vívnak vérre menő harcot, mint a Samsung, a Sony, az LG, miközben a támadják őket a név nélküli tajvani és kínai cégek, folyamatosan szűkítve az elérhető profitot. A nagy gyártók egyre több modell előállítását bízzák olyan szerződéses beszállítókra, mint a Foxconn és a Flextronics, hogy lejjebb tudják szorítani költségeiket a kíméletlen árversenyben. Erre a piacra érkezhet az Apple, és ugyanúgy felkavarhatja, mint 2007-ben az okostelefonokét. „Több mint egy éve meggyőződésünk, hogy az Apple 2012 vége előtt belép a tévépiacra” - írja Gene Munster, aid szerint két év múlva a vállalat 1,4 millió készüléket adhat el. Az elemző úgy becsli, 2012-ben 2,5 milliárd dollár, 2013-ban 4 milliárd, 2014-ben pedig 6 milliárd dollár bevételre tehet szert az Apple tévéeladásokból. Az első adatpár alapján az Apple tévékészülékek átlagos eladási ára az első évben 1800 dollár körül lehet - ez nagyjából a duplája annak, amennyit ma egy 50 hüvelykes LCD- vagy plazmatévéért az amerikai vásárlóktól elkérnek. Korábban már szó esett róla, hogy az Apple nem talál ki semmi újat, csakjobban csinálja meg azt, amit a kezdeti próbálkozók elrontottak - ez a forradalom receptje Steve Jobs módra. Jelenleg is vannak okostévék (TASR-felvétel) a piacon, milliószám fogynak az üzletekből, de az Apple magához ragadhatja a kezdeményezést, hogy egy újabb termékkategóriát definiáljon újra. Az alkatrészeket (eleinte) ugyanazoktól a szállítóktól veheti meg a vállalat, mint a többiek, de a márka arculatát meghatározó formaterv és egyedi szoftver kombinációjával az Apple ugyanúgy prémiumot arathat, mint az okostelefonok vagy a PC-k piacán. Magyarán szólva jóval többért adhat egy lapostévét mint a Samsung, az LG, a Sharp vagy a Sony. A saját tartalomdisztribúciós szolgáltatás pedig már csak a hab a tortán, amelyre minden Apple-rajongónak kicsordul a nyála. Az cég eredetileg az iPoddal együtt indította el az iTunes zeneboltot, amelyet 2005-ben videotartalmakkal is bővített. Ma már a legtöbb tévésorozat és a népszerű filmek is elérhetők az Apple boltjából, meg lehet őket vásárolni vagy ki lehet őket kölcsönözni. Az In-Stat úgy látja, 2014-ben az amerikai háztartások mintegy 60 százalékában már egész estét filmeket is az internetről „sugározva” néznek majd. Utazás közben egy iPaden vagy iPhone-on is lehet videót nézni, de a lakásokban a filmek hagyományos helye a tévé. Apple emblémával?
