Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)

2011-02-09 / 32. szám, szerda

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 9. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Gyorsabban nő a gazdaság Pozsony. A szlovák gazda­ságra idén és jövőre valami­vel nagyobb növekedés vár, mint azt a pénzügyminiszté­rium még tavaly ősszel felté­telezte. A tárca tegnapi előre­jelzése szerint idén 3,4, jövő­re pedig 4,8%-os növekedés elé nézünk, míg tavaly ősszel 2011- re csak 3,3, 2012-re pedig 4,5%-os bővülést jó­solt. Idén még elsősorban a külföldi kereslet lesz a gazda­sági növekedés motorja, 2012- től - a munkapiaci helyzet javulásával - azon­ban már a hazai lakossági ke­reslet is nőhet. A munkanél­küliség ugyanis a tavalyi 14,4%-ról idén 13,9, jövőre 13,3, 2014-re pedig 11,8%-ra csökkenhet. A reál­bérek idén 0,2, jövőre 2,5, 2014-ben pedig 2,8%-kal nőhetnek, a fogyasztói árak idén már 3,5, jövőre pedig 3,1%-kal emelkednek, (ú) Az Orbán-csomag erősíti a forintot London/Budapest. Rövid távon stabilizálhatja a forin­tot a jelenlegi árfolyamsáv­ban az e hónapban esedékes magyarországi költségvetési konszolidációs csomag, a költségvetés középtávú fenn­tarthatóságára gyakorolt ha­tás azonban egyelőre kérdé­ses - vélekedtek legújabb helyzetértékelésükben lon­doni felzárkózó piaci elem­zők. A Capital Economics szerint a GDP-arányos ma­gyar államháztartási hiány a legtöbb EU-államtól eltérően az idén várhatóan kényelme­sen a 3%-os maastrichti tűréshatár alatt lesz. Bár sok a bizonytalanság, a csomag ahhoz jó eséllyel elégséges lesz, hogy a 265-270 forintos euróárfolyam-sávban stabili­zálja a forintot. (MTI) Az ügyfél fizeti meg a bankadót Budapest. Megkezdődött a magyar bankadó áthárítá­sa a fogyasztókra - állítja a Fogyasztóvédelmi Egyesüle­tek Országos Szövetsége (FEOSZ). Mint közlemé­nyükben írják, sok fogyasztó­tól érkezett olyan jelzés, hogy a bank levélben hívta fel a figyelmüket a rosszab­bodó feltételekre és kedve­zőtlen módosításokra. A la­kossági bank- és hitelkártyá­kat illetően emelkedik azok éves-, valamint kibocsátási díja. Szintén többet kell fi­zetniük az ügyfeleknek, ha a készpénzfelvétel automatá­ból történik. A fogyasztóvé­dők szerint növekszik a havi számlavezetési díj, illetve több költséggel fog járni, ha eseti átutalási megbízást ad­nak a bank számára. (MTI) Bukórepülésben a magyar ipar Budapest. Negatív megle­petést okozott az elemzők kö­rében, hogy Magyarországon decemberben csaknem 12%-kal esett vissza az ipari termelés novemberhez ké­pest. Feltehetően egy egysze­ri tétellel magyarázható a je­lentős csökkenés. A termelés volumene 2010 egészében 10,5%-kal volt magasabb, mint 2009-ben. (MTI) PSS: lendületes hitelnyújtás Pozsony. Az Első Lakás-ta­karékpénztár (PSS) tavaly 428,2 mülió euró hitel folyósí­tott az ügyfeleinek, ami 68%-kal több a 2009-es adat­nál, s egyben a társaság törté­netének eddigi legmagasabb mutatójáról van szó - közölte tegnap Imrich Béreš, a PSS el­ső embere. Tavaly a kliensek száma gyakorlatilag változat­lan maradt (820 ezer fő), az új szerződések száma 201 ezret tett ki, az ügyfelek megtakarí­tása pedig 7,5 százalékkal gyarapodva elérte az 1,79 mil­liárd eurót. A hazai piacon 18 éve tevékenykedő pénzinté­zet 2010 végéig 6,27 milliárd eurót fordított a hazai lakás­piac bővítésére, felújítására. A PSS március végéig kampányt indított az új ügyfelek szerzé­se érdekében. Aki március 31-ig köti meg legalább 2 évre szóló szerződését, az 2011-ben 6% kamatot kap, aki 6 évre köti meg, idén 14% kamatban részesül, (shz) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8486 Lengvel zlotv 3,8856 Cseh korona 24,018 Magyar forint 269,23 Horvát kuna 7,4148 Román lei 4,2550 Japán jen 112,09 Svájci frank 1,3030 Kanadai dollár 1,3502 USA-dollár 1,3635 VÉTEL ­ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,40-1,32 24,70-23,26 281,63-257,37 OTP Bank 1,40-1,32 24,68-23,27 277,27-261,31 Postabank 1,40-1,31 24,83-23,15­Szí. Takarékpénztár 1,40-1,31 24,64-23,39 281,45-257,21 Tatra banka 1,39-1,32 24,64-23,28 279,94-258,66 Dexia banka­24,62-23,37 277,386-263,32 Általános Hitelbank 1,39-1,32 24,70-23,33 281,45-257,21 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az elkövetkező hetekben és hónapokban nem számolhatunk a krumpli árának csökkenésével Luxusélelmiszer lehet a burgonya Egy év leforgása alatt főleg a rossz termés miatt mintegy 100 szá­zalékkal drágult a burgonya (TASR-felvétel) Pozsony. Ha így folytat­juk, hamarosan a burgo­nyát is a luxusélelmisze­rek közé sorolhatjuk. A kedvezőtlen időjárás okozta terméskiesés mi­att a krumpli ára soha nem látott magasságok­ba szökött, és a szakem­berek szerint jelentő­sebb áresésre az elkö­vetkező időszakban sem számíthatunk. SUSLABÉLA „Már jó néhány éve foglalko­zom burgonyatermesztéssel, de ilyesmivel, hogy egy euróba ke­rült volna egy kiló krumpli, még nem találkoztam” - mondta la­punknak Zdenek Černay szenei termelő. Az elmúlt év valóban silány volt, második kenyerünk ugyanis rendkívül gyéren ter­mett. Az időjárás ráadásul a be­takarítás időszakában is alapo­san megtépázta a gazdák ideg- rendszerét, de legalább annyira tette tönkre a méregdrága beta­karítógépeket, valamint azok alkatrészeit is. „Napokon ke­resztül sokszor szinte térdig érő sárból kellett menteni a ter­mést, süllyedtek a nehézgépek, szakadtak a láncok, s természe­tesen több üzemanyag is fogyott” - panaszkodik a szenei magángazda. Nem segít az import Több mezőgazdasági szakér­tő is azt vallja, hogy az elkövet­kező napokban, hetekben sem számíthatunk a burgonyaárak csökkenésére az üzletekben. A krumpli már csak azért sem lesz olcsóbb, mert az európai piaco­kon az ára rugalmasabb ütem­ben emelkedik. Franciaország­ban például az elmúlt hónap­ban a termesztők hat centtel emelték a burgonya kilójának az árát, Szlovákiában pedig át­lagosan 3 centes volt az áreme­lés. „A franciák az európai elsők a burgonya termesztésében. Tavaly magasan verték a me­zőnyt, ők takaríthatták be a leg­több burgonyát, és kiváló minőségű terményt adtak piacra” - vélekedik Viliam Be- zák, a Szlovákiai Burgonyater­mesztők Szövetségének az el­nöke. Az idei magas árak rész­ben azzal magyarázhatók, hogy Oroszország és Románia szinte lecsapott a környező országok burgonyatermésére. „A felvá­sárlók nekünk 32-35 centet fi­zetnek átlagosan egy kilo­gramm burgonyáért. A Hollan­diából és Belgiumból Szlováki­ába behozott krumpli ára kilón­ként 23 cent, de ehhez még hozzá kell adni a 6 cent szállítá­si költséget egy kilogramm át­lagában. Az üzletláncok 70-80 centért kínálják, ám a Francia- országból behozott 1 euró felett is van” - magyarázza Černay. A szlovákiai burgonyatermesztők tavalyi ősszel - látva a termés­hozamok alakulását és a beta­karítási feltételeket - azon vé­leményüknek adtak hangot, hogy idén januárban akár 70%-kal is többe kerülhet a burgonya, mint egy évvel ko­rábban. Majd a betakarítási fo­lyamat végső fázisában még vagy 20%-kal megtoldották a tavalyi árat, azaz már 90%-s drágulásnál tartottak. A mosta­ni valóság pedig 100 százalék körül jár, sőt, bizonyos boltok­ban túl is lépte azt. Rossz időjárás, kisebb vetésterület A mezőgazdasági szakembe­rek ugyanakkor minden negatí­vumot nem foghatnak az időjá­rásra. Az elmúlt évben többen is arra figyelmeztettek, hogy az elmúlt három esztendő bő bur­gonyaterméssel szolgált, tehát minden bizonnyal számos he­lyen csökkenteni fogják a nö­vénykultúra termőterületét. Ez így is lett. Tavaly a nagyterme­lők csaknem 9 ezer hektárnyi területen termesztették a gu­móst, míg a kisgazdák vagy 4 ezer hektáron ültettek burgo­nyát. Nem olcsón, mert a jobb minőségű vetőburgonya kilója 40-80 centbe kerül. „Drágák a termelés bemeneti tényezői, a gépek, a csomagolósorok. így az elkövetkező hetekben nem lehet áresésre számítani. A ha­zai készletek viszonylag gyors ütemben apadnak, még vagy két, két és fél hónapon keresztül tudjuk szállítani a saját termést. Véleményem szerint az árakat nem szorítja le a külföldről, el­sősorban Észak-Afrikából be­hozott korai burgonya sem. Fő­leg ha tudatosítjuk, hogy Egyip­tom fontos tényezője volt a pi­acnak a korábbi években” - ál­lítja Zdenek Černay. Jön az áremelések újabb hulláma Pozsony. Nyakunkon az áremelések második hulláma - állít­ják a piaci elemzők, akik szerint az elkövetkező hetekben a cukor, a liszt, a kenyér, a vaj és az olaj drágulására számítha­tunk. „Az élelmiszerek esetében 6-7 százalékos áremelés várható” - vallja Éva Sadovská, a Postabank elemzője. Ezzel megközelíthetjük a 2008-as, rekordméretűnek számító 8,1 százalékos árugrást. Az élelmiszerek drágulásához, a világ­piaci árak növekedése mellett, hozzájárul az is, hogy a ke­reskedők eddig még nem építették be teljes mértékben az áraikba az év eleji adóemeléseket. (P, HN) Tavaly is az autógyártás és az elektrotechnikai ágazat számított a meghatározó húzóágazatnak Szlovákia ipara kezd kilábalni a válságból ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovák ipar kez­di túltenni magát a gazdasági válság okozta megrázkódtatá­sokon. Míg 2009-ben még csaknem 14 százalékkal esett vissza a hazai iparvállatok ter­melése, addig tavaly már di­namikus, átlagosan 18,9%-os növekedést könyvelhetett el az ágazat - derül ki a statisztikai hivatal tegnap közzétett elem­zéséből. A növekedés üteme ráadásul hónapról hónapra nőtt, novemberben 17,3%-os éves bővülést regisztráltak, de­cemberre ez már 19,7%-ra ug­rott. Mindez az elemzőket is meglepte, akik decemberre 15,4%-os növekedéssel szá­moltak. A húzóágazatoknak továbbra is az autógyártás és az elektrotechnikai ágazat számí­tanak, az előbbi az év folyamán csaknem 40, az utóbbi 23,5 százalékkal növelte a gyártá­sát. A textilipar ugyanakkor folytatta a mélyrepülést, 14%-os visszaesést produkálva az előző évhez képest. „A 2009 első felében tapasz­talt markáns visszaesést köve­tően az ipar rendkívül gyorsan visszatalált a növekedési pályá­ra. Mindez nem kis mértékben a cégek legnagyobb felvevőpia­cának számító Németország gyors magára találásával ma­gyarázható, hiszen a német ipar az újraegyesítés óta mért legna­gyobb növekedési ütemre kapcsolt” - nyilatkozta Eduard Hagara, az ING Bank elemzője. A gazdasági válság az ország ipari szektorára 2008 őszén csapott le, soha nem látott mértékű zuhanást generálva: a csökkenő megrendelések miatt az autógyártás 2009-ben pél­dául a negyedével csökkent. 2009januárjára esett ráadásul a gázválság is, közeikét hétre leál­lítva több hazai cég gyártását. Mire számíthatunk idén? Az elemzők egyelőre pozitívan te­kintenek a 2011-es évre. „A legutóbbi német adatok arra engednek következtetni, hogy továbbra is erős keresletre szá­míthatunk” - vallja Hagara. Az ipari termelés növekedéséhez hozzájárulhat a pozsonyi Volkswagen bővítése és a Trencsénben megtelepedett tajvani AU Optronics tévégyár­tó beindítása is. A gazdasági elemzők ugyan idén már jósol­nak olyan gyors növekedést, mint tavaly, a 10 százalék körü­li bővüléssel azonban továbbra is az ipar lesz a szlovák gazda­ság húzóágazata. A szakemberek szerint ugyanakkor az állam az elmúlt időszakban túlzott figyelmet fordított az autóiparra, megfe­ledkezve több kulcsfontosságú ágazatról is. Az információs technológiai ágazatban működő, mintegy 30 ezer em­bert foglalkoztató cégek az INESS Consult elemzése szerint például 2009-ben 170 millió eu- rónyi jövedelemadót fizettek az államnak, ami meghaladja az összes többi iparvállalat együt­tes befizetéseit. „Az IT-ágazat ennek ellenére 2002 és 2010 között csak 29,5 millió eurónyi állami támogatásban részesült, ami a céges támogatások alig 2,6 százaléka” - panaszkodik Juraj Sabaka, a szlovák IT-szö- vetség (ITAS) elnöke. Ugyan­ekkor az autóiparnak661,8 mil­lió euró, vagyis az összes támo­gatás 59 százaléka jutott. Mindez Sabaka szerint már csak azért is furcsa, mivel az autó­iparban 4,5 évbe telik, míg meg­térül az állami támogatás, az IT - szektorban pedig ez nem egész egy év. (mi, SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents