Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-01 / 25. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 1. Európai unió 21 Távlati cél: 2020-ig legalább húszmillió embert szeretne kiemelni a szegénységből vagy társadalmi kirekesztettségből az unió Csak irigyelhetjük a szegény németeket ÖSSZEFOGLALÓ Nem csak nálunk, Euró- pa-szerte drágulnak az alapvető élelmiszerek, a FAO nemrégiben egy újabb világméretű élelmiszerválság veszélyére figyelmeztetett. A gazdasági válság miatt mindenütt megkurtítják a szociális programokat. Nemhogy csökkenne, nő a munkanélküliség, az elszegényedés. A brit gazdaság az elmúlt év utolsó negyedében ismét visszaesett. Spanyolországban tovább nőtt az állástalanok száma tavaly a negyedik negyedévben, s ezzel újabb, 13 éves rekordot dőlt meg. A múlt pénteken ismertetett adatok szerint a 40. millió lakosú országban 20,3 százalékra ugrott a munkanélküliség a harmadik negyedévi 19,8 százalékról. Az euróövezetben Spanyolországban a legnagyobb az állástalanok aránya, utána Írország és Portugália következik. Egy ugyancsák a múlt héten közölt jelentés szerint Németországban is emelkedik az elszegényedés kockázata, igaz, még mindig alacsonyabb, mint az európai országok mutatóinak átlaga. A berlini statisztikai hivatal közölte: a 2008-ban végzett felmérés tanúsága szerint a németek 15,5 százalékát fenyegeti az elszegényedés veszélye. Négy évvel korábban az arány még csak 12 százalék volt. Az EU országaiban átlagosan a lakosság 16,3 százalékára leselkedik ez a veszély. Gazdag szegények Amit irigyelhetünk: egyedülállóak esetében Németországban a szegénységi határ havi 930 euró nettó jövedelemnél húzódik. Négytagú család (szülők plusz két 14 év alatti gyermek) esetében a küszöbérték 1950 euró. A statisztika szerint az egyedülálló németek közül minden harmadik szegénynek számít, a négytagú családok körében viszont csak 8 százalékos a szegények aránya. Az uniós szabvány szerint valakit akkor fenyeget elszegényedés, ha az állami segély beszámításával is kevesebb jövedelemből kell megélnie, mint Az unióban a hajléktalanok több tízezres serege teljesen kilátástalannak érzi a helyzetét (TASR-felvétel) az átlagjövedelem 60 százaléka. A statisztikából az is kiderül, hogy Németországban nincsenek olyan hatalmas jövedelmi különbségek, mint sok más országban. Ugyanis a jövedelmi skála felső 20 százalékát alkotó réteg csak 4,5-szer keres többet az alsó 20 százaléknál. Az uniós ádag e tekintetben 4,9. A legnagyobb jövedelmi szakadék Lettországban tátong a gazdagok és szegények között: itt a legjobban keresők jövedelme 7,3-szerese a legalacsonyabb jövedelműekének. A legegyenletesebb a jövedelmi eloszlás Szlovéniában: a két véglet közötti különbség mindössze 3,2-szeres. Csóróa polgárok negyede Az Európai Unióban 116 millió embert - az uniós lakosság közel negyedét - fenyegetette szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség valamely formája 2008-ban. A két évvel ezelőttre vonatkozó adatokat csak decemberben tette közzé az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat, a Jövedelem és életfeltételek Európában című tanulmányában. A számokat mégis aktuálisnak lehet tekinteni, hiszen azóta nem javult annyira a gazdasági helyzet Európában, hogy elavultak volna. Katasztrófa lenne az élelmiszerexport visszafogása Milánó. A múlt szerdán attól óvta a FAO a termelő országokat, hogy visszafogják élelmiszerexportjukat a hazai élelmiszerellátás védelmében. Richard China, a szervezet részlegigazgatója szerint a kivitel csökkentése növeli az élelmiszerek világpiacán a bizonytalanságot, és még feljebb hajtja az árakat. Az élelmiszerárak újabb, jelentős növekedése a FAO szerint komoly aggodalAz Eurostat e tekintetben három kategóriát vizsgált: az adott uniós államban a szegénységi küszöb alatt élőket, a súlyos anyagi helyzetben levőket, valamint az alacsony munkaintenzitású háztartások tagjait, vagyis azokét a háztartásokét, ahol kevesen, illetve keveset dolgoznak. Azok aránya, akik a három közül legalább egy csoporthoz voltak sorolhatók a legmagasabb Bulgáriában volt, 44,8 százalékkal, majd Románia következett, 44,2 százalékkal. Szlovákia előkelő második A szegénységi küszöb alatt élők csoportjába hozzávetőleg 81 millióan tartoznak, ez az uniós lakosság 17 százaléka. E Szlovákia: szegény, szegényebb, legszegényebb Pozsony. A német adatokkal érdemes összeverni a hazaiakat. A Szlovák Statisztikai Hivatal honlapján fellelhető uniós felmérés szerint 2008-ban a lakosság 11 százaléka élt nálunk a szegénységi küszöb alatt, vagyis 595 ezer fő. A németországi 930 euró- val szemben nálunk az egyedülálló személynél a szegénységi határ 268,64 euró (8093 korona) volt. Tehát nem mindegy, hogy hol szegény az ember; aki Németországban szegénynek számít, az nálunk jól szituáltnak érezhetné magát. Ugyanis mint utaltunk rá: az uniós szabvány az adott ország átlagjövedelmét veszi alapul a számítások során. A szegénységi fenyegetettség a háztartások típusától függően változik, s a legnagyobb odafigyelést a csonka családok igénylik. Az egy szülő, egy gyerek típusú család kétszer olyan veszélyeztetett, mint az, ahol a két szülő együtt él. A teljes családok esetében a veszélyeztetettség a gyerekek számával arányosan nő. Az egy gyermeket nevelő családokat vizsgálva a személyek 8 százaléka volt szegénységi veszélyeztetett, két gyermek esetében 13,8, három gyermek esetében pedig már 24,1 százalék, (-nák) makat vet fel az e téren sebezhető országok esetében. Az élelmiszerek vüágpiaci ára jelenleg megközelíti azt a szintet, amely 2007-2008-ban éhséglázadásokhoz vezetett. Jacques Diouf, a FAO főigazgatója a határidős árupiacok működésének szabályozását sürgette egy japán lapnak adott interjújában, hogy megfékezzék az alapvető mező- gazdasági cikkek drágulásáért tekintetben a legrosszabb a helyzet Lettországban, Romániában és Bulgáriában, ahol az elkölthető jövedelem alapján - vagyis a segélyekkel együtt - az összlakosság mintegy 26,23, illetve 21 százaléka élt a szegénységi küszöb alatt. Magyarországon ez az arány 12,4 százalék volt, miközben az egész uniót tekintve Csehországban volt a legalacsonyabb - 9 százalék - a szegénységi küszöb alatt élők aránya. A maga 11 százalékával Szlovákia az előkelő második helyen szerepel, Hollandiával holtversenyben. Súlyos anyagi helyzet Ezt a csoportot az Eurostat 42 millióra becsülli a 27 tagállamban. Ez a kategória azokat öleli fel, akik nem képesek számláik kifizetésére, lakásuk fűtésére. Az e csoportba tartozók aránya Bulgáriában a legmagasabb, 41,2 százalék, majd Románia következik 32,9 százalékkal. Az élmezőnyben - a 3 százalékos vagy ez alatti arányú országok - sokan vannak, így Luxemburg, Svédország, Hollandia, Dánia és Spanyolország. Az alacsony munkaintenzitású háztartásokban a 0-59 éves uniós lakosság 9 százaléka, azaz 34 millió ember élt, az Eurostat kimutatása szerint. Ez a kategória olyan háztartásofelelős spekulációt. Kifejtette: ha nem történik gyors változás, akkor a vüág a vesztébe rohan, mert a nagy drágaság miatt világszerte újabb éhséglázadások törhetnek ki, veszélyeztetve a gazdasági növekedéshez szükséges politikai stabilitást. Felborult a globális keresletkínálat egyensúlya, az így kialakult ellátási bizonytalanság a szegény államokat érinti a legsúlyosabban. (MTI) kát takar, ahol a munkaképes korúak a 2008-at megelőző három évben teljes munkapotenciáljuk 20 százalékánál kevesebbet dolgoztak. Halmozottan hátrányosak Az alacsony munkaintenzitású háztartások aránya Írországban volt a legmagasabb 2008-ban, 13,6 százalék. A legalacsonyabb, 4,1 százalék Cipruson, ugyanakkor a balti országok mindegyike - csakúgy mint Szlovákia - 5 százalék körüli arányt mutathatott fel. Az összes nehéz helyzetben levő csoport figyelembe vételével 7 mülióan (1,4 százalék) éltek 2008-ban az EU-ban olyanok, akik mindhárom kategóriába beleillettek. Ezek az emberek szinte teljesen kilátástalannak tartják helyzetüket, ide sorolhatók a hajléktalanok, a régóta munka nélkül tengődök és így tovább. E tekintetben Magyarország rögtön a legrosszabb helyzetben levő Bulgária után következett: míg Bulgáriában 4,5 százalék volt a halmozottan súlyos helyzetben levők aránya, Magyarországon 2,7 százalék. Az unióban tavaly volt a szegénység elleni küzdelem éve. Arról nemigen lehetett hallani, hogy ezen a téren nagy eredmények születtek volna, a különböző válságcsomagokról és válságintézkedésekről annál inkább. Szándékok, tervek persze voltak. Munka húszmilliónak Az unió következő tíz évre szóló programja, az Európa 2020 keretében a tagországok vezetői 2010. június 17-én elfogadták azt a célkitűzést, hogy 2020-ig legalább 20 millió embert emeljenek ki a szegénységből vagy társadalmi kirekesztésből. Vagyis az elkövetkező tíz évben évente kétmillióval csökkentené az EU a szegények számát. „Ez mindenképpen történelmi lépésnek számít, és fontos üzenetet közvetít arra vonatkozóan, hogy Európa őszintén elkötelezett az igazságosabb és befogadóbb Európa mellett” - vélte Andor László, a foglalkoztatási és szociálpolitikáért, valamint a társadalmi befogadás ügyeiért felelős magyar uniós biztos. Andor becslése szerint a gazdasági válság kezdete óta 5 millióval nőtt a munkanélküliek száma, ami számos háztartásban okozta a jövedelem csökkenését, és hozta közelebb a szegénység veszélyét. Szorosan ide tartozik: az Európa 2020 célul tűzte ki azt is, hogy a jövő évtized végére a 20-64 éves lakosság 75 százalékának legyen munkája. Andor szerint a nemzetközi gazdasági válság miatt szükségessé vált gazdasági szigor időszakában is ügyelni kell a szociális vívmányok fenntartására. Mindenki pesszimista A felmérések nem azt támasztják alá, hogy ez olyan nagyon sikerült volna az elmúlt évben. Az Eurobarométer tavalyi közvélemény-kutatása szerint minden hatodik uniós lakos állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede (!) úgy gondolja, hogy országában az előző évben nőtt a szegénység. A majdani nyugdíjukat üle- tően az európaiak 73 százaléka aggódik, az emberek úgy érzik: vagy kevesebb nyugdíjat fognak kapni, vagy pedig tovább kell dolgozniuk a jelenlegi rendszerben várhatónál. A felmérés tanúsága szerint a régi és új EU-tagállamok polgárai között nincs lényegi különbség a szegénység megítélésével kapcsolatban. Hiszen pl. arra a kérdésre, hogy országukban az elmúlt években növekedett-e a szegénység, a legtöbben Görögországban (94 százalék) és Franciaországban (90) válaszolták igennel. Az új tagállamok mindegyikében meghaladta a 80 százalékot az igenek aránya. És ami érdekes lehet az itteni olvasó számára: nemcsak Szlovákiában, másutt is nagyok a regionális különbségek. Például Belgium franciaajkú vidékein háromszor annyian panaszkodnak a szegénység növekedésére, mint a flamand Antwerpenben. (-nák, MTI)
