Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)

2011-02-08 / 31. szám, kedd

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 8. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Adókedvezmény a beruházóknak Pozsony. Szlovákia a jö­vőben elsősorban adóked­vezményekkel szeretné tá­mogatni a külföldi és hazai cégek beruházásait, a gazda­sági tárca ezért azt javasolja, hogy a beruházók számára nyújtott, jelenleg legfeljebb 5 éves adókedvezményt 10 év­re növeljék. A minisztérium szerint a berendezések vásár­lására csak a stratégiai jelentőségű beruházók szá­mára nyújtanak majd támo­gatást. A beruházásösztönző intézkedéseket szeretnék ki­terjeszteni a kis- és közepes cégekre is, a beruházások tá­mogatásáról szóló törvény­ben ezért a támogatás elnye­réséhez szükséges beruházá­sok nagyságát a felére kíván- jákcsökkenteni. (SITA) Danube Wings: egyre több utas Pozsony. A szlovák Danu­be Wings légitársaság szol­gáltatásait tavaly 86 894 utas vette igénybe, csaknem 12 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A társa­ság az idei nyári szezonban is rendszeres járatokat indít Horvátországba. A pozsonyi repülőtérről Zadarba és Splitbe június 18-án indítják az első gépeket, Kassáról Fi- umébe (Rijeka) pedig június 23-ától repülhetünk a Da­nube Wingsszel. (SITA) Jobb hangulatban a befektetők Berlin. Az euróövezetben jóval a gazdasági világválság előtti szintre, három és fél éves csúcsra emelkedett a befektetői bizalmat mérő Sentix index a tegnap megje­lent adatok szerint. Az euró- zóna befektetői hangulatin­dexe a januári 10,6 pontról 16,7 pontra ugrott: ennél magasabb értéket utoljára 2007 szeptemberében mér­tek. A német kutatóintézet jelentése szerint az európai gazdaság felzárkózóban van a világ többi részéhez ké­pest. A mutató Latin-Ameri- kában (31,4 pontról 27,7-re) és (Japán kivételével) Ázsiá­ban (34,6-ről 33,3 pontra) esett, az Egyesült Államok­ban pedig csupán mérsékel­ten nőtt (10,8 pontról 12,6-ra). (MTI) Elérheti a 200 dollárt az olaj ára Caracas. Akár meg is dup­lázhatja az olaj árát a szuezi csatorna esetleges lezárása, nyilatkozta Rafael Ramirez venezuelai olajminiszter. Az olaj ára az egyiptomi esemé­nyek hatására 2008 óta elő­ször lépte át a 100 dolláros hordónkénti (159 liter) árat a múlt héten, ám Mubarak lemondását megerősítő hí­resztelések hatására újra a szint alá csökkent. Ramirez közölte, a 100 dollár környé­ki árat jónak tartja, de a szu­ezi átjáró lezárásával a 200 dolláros ár sem elképzelhe­tetlen. (VG) 270 alatt a forint árfolyama Budapest. Tartja 270 alat­ti árfolyamát a forint az eu- róval szemben, és az elem­zők szerint az euró jegyzése hasonló szinten maradhat egész héten. A forint árfo­lyamának erősödését segíti a magyar kormány költségve­tési strukturális átalakításá­nak megelőlegezett bizalom. Az eurót tegnap 268,15 fo­rinton jegyezték, szemben a péntek délutáni 269,10 fo­rinttal. (MTI) Lelassult a cseh ipar növekedése Prága. A novemberi 15,9%-os éves növekedés után decemberben 12,7 szá­zalékkal bővült az ipari terme­lés Csehországban - derül ki a cseh statisztikai hivatal által nyilvánosságra hozott ada­tokból. A feldolgozóipari ter­melés, amely a gazdasági szempontból jelentős autó­ipari és elektronikai szektoro­kat is tartalmazza, 14%-kal nőtt decemberben az előző év hasonló időszakához képest. A legnagyobb növekedést az exporttermékek és az autók piacán mérték. (MTI) MAI VALUTAARF0LYAM0K AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8402 Lengyel zloty 3,8740 Cseh korona 24,070 Magyar forint 269,17 Horvát kuna 7,4143 Román lej 4,2590 Japán ien 111,52 Sváici frank 1,2953 Kanadai dollár 1,3380 USA-dollár 1,3553 VÉTEL ­ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,40-1,32 24,70-23,26 281,63-257,37 OTP Bank 1,40-1,32 24,68-23,27 277,27-261,31 Postabank 1,40-1,31 24,83-23,15­Szí. Takarékpénztár 1,40-1,31 24,64-23,39 281,45-257,21 Tatra banka 1,39-1,32 24,64-23,28 279,94-258,66 Dexia banka­24,62-23,37 277,386-263,32 Általános Hitelbank 1,39-1,32 24,70-23,33 281,45-257,21 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A hazai ügyfelek egyre aktívabbak az internet alapú banki szolgáltatások igénybe vétele terén Nem korfüggő az e-bankolás Az internet alapú bankok nem a fényes fiókokra, hanem a biz­tonsági intézkedésekkel alaposan ellátott, s egyben gyors és olcsó szolgáltatásokra helyezik a hangsúlyt (SITA-felvétel) Pozsony. Valószínűleg nem is tudatosítjuk, hogy a közép-európai térségben - Csehország­gal karöltve - éppen Szlovákia polgárai a leg­aktívabbak az internet alapú banki szolgáltatá­sok igénybe vétele terén. S1DÓH. ZOLTÁN Tavaly az Európai Unióban át­lagosan a 16 és 74 év közötti la­kosság 36 százaléka vette igény­be ezt a szolgáltatást, Szlovákia mutatója ettől alig elmaradva 33% volt és viharos sebességgel nő. Nem véletlen, hogy rövid idő leforgása alatt már a második in­ternetbank jelent meg a hazai piacon. A jelenség okáról Hámo­ri Andrást, az osztrák Raiffei­senbank International csoport­jába tartozó ZUNO Bank vezér- igazgatóját kérdeztük. „A szlo­vák piacon jelentős fogadókész­séget tapasztaltunk. Ázt láttuk, hogy az elsőként felbukkanó mBanka micsoda pezsgést oko­zott az újszerű banki ügymenet terén. Ezt megelőzően az ugyancsak a Raiffeisenbankhoz tartozó Tatra banka volt az in­ternet banking szlovákiai zász­lóvivője, ám a lengyel-német mBanka felbukkanásával kezdte elveszíteni a progresszív, ki­mondottan az e-bankolást elő­térbe helyező ügyfeleket. Hogy e folyamatnak elébe menjünk, életre hívtuk a ZUNO Bankot, ami napjainkban Ausztriában és Szlovákiában működik, az év második felében azonban meg­kezdi működését Csehország­ban, majd a későbbiekben Len­gyelországban és Magyarorszá­gon is” - nyilatkozta Hámori. Az úgynevezett direkt bankok nem a csillogó bankházakra, a fényes fiókokra helyezik a hangsúlyt, hanem a minden biztonsági óv­intézkedésekkel felvértezett in­ternet alapú szolgáltatásokra, amelyek révén otthonról intéz­hetjük pénzügyeinket. Legalább ilyen fontos tényező, hogy a drága bankfiókhálózat fenntar­tását kiküszöbölve (ez utóbbi nyeli el a működési költségek legalább felét) alacsonyabb ke­zelési díjakkal, s ezzel párhuza­mosan a szokványosnál némileg magasabb betéti kamatokkal várják az ügyfeleket. Milyen célcsoportra építenek a direkt bankok? „Elsősorban a fiatal, 20 és 30 év közöttiek fo­gadókészsége jelentős, akik számára mi sem természete­sebb a világháló alkalmazásá­nál. Azonban tegyük hozzá, hogy az internet használata nem korfüggő, az érettebb kor­osztályokból a modern gondol­kodású, a megtakarított időt magasra értékelő ügyfelekre is joggal számítunk. Összességé­ben mindazokra, akiknek a bankfiók megléte nem jelent hozzáadott-értéket, akik nem szeretnek a fiókban sorakozni” - magyarázta a vezérigazgató. Az összképhez hozzátartozik, hogy a direkt bankok felbukkanása nem jelenti a már kiépült fiókhá­lózatok elsorvadását. Inkább ar­ról van szó, hogy gyakorlatilag valamennyi pénzintézet már nyitott az internet banking irá­nyába. Ennek révén az ügyfél el­ső lépésként az interneten meg­nézheti az adott bank pénzügyi szolgáltatásait, a termékek felté­teleit, ellenőrizheti számlája alakulását, a pénzmozgását. Természetesen, ha komolyabb ügyről van szó, például áru- vagy lakáshitelt szeretne felvenni, akkor az előzetesen megszerzett ismeretekkel felvértezve láto­gathat el bankfiókjába, ahol személyesen köti meg a szerző­dést. Éppen ezért a ZUNO Bank is fokozatosan kiépíti országos fiókhálózatát, ám a hangsúlyt az internet alapú gyors és áttekint­hető ügyintézésre helyezi. A községek szerint az építőanyag-gyártóknak is fizetniük kellene az újrahasznosítási alapba Rövidesen újra drágulhat az építkezés ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A gazdasági válság miatt csökkent a lakásépítési kedv, így az építőanyagok iránti kereslet is, ami ez utóbbiak ár­esését hozta magával. Hamaro­san azonban fordulhat a kocka, a települések képviselői ugyan­is azt szorgalmazzák, hogy az építőanyag-gyártók is fizesse­nek az újrahasznosítási alapba. A „romok” eltakarítását nem szabadna kizárólag a falvakra és városokra hárítani, részt kel­lene vállalniuk ebben az építő­anyagok gyártóinak és importő­reinek is - állítja Viera Krakovs­ká, a Szlovákiai Városok és Fal­vak Társulásának (ZMOS) az alelnöke. A ZMOS ezért azt ja­vasolja, hogy az építőanyag­gyártók és -importőrök is fizes­senek kötelező díjat az újra­hasznosítási, népszerűbb nevén a reciklációs alapba. Ez az az alap, amely a legkomolyabb gondot okozó termékeket ter­heli külön elvonással, amelyből azután azok pályázhatnak tá­mogatásért, aldk az így keletke­zett hulladékok újrafelhaszná­lását biztosítják. Az újrahaszno­sítási díjat jelenleg a használt akkumulátorok, elemek, olaj, autóabroncsok, PET-flakonok, papír, üveg, gépkocsik és ház­tartási gépek után fizetik. Ha a ZMOS sikerrel járna, akkor az építőanyag-gyártók ál­tal befizetett összegből a telepü­lések a régi építőanyagok újra­hasznosítását biztosíthatnák. Egyelőre azonban nem lehet tudni, hogy a községek képvise­lőinek a javaslata mikor válhat valóra. Ha a parlamenti képvi­selők kézhez kapnák a ZMOS javaslatát, a hulladéktörvényen kellene módosítaniuk. Hogy a törvény elfogadását követően mennyivel nőne az építőanya­gok ára, az a törvényben meg­szabott díjtól függne. Egy új au­tóabroncs vételénél jelenleg például nagyjából egy eurós új­rahasznosítási díjat fizetünk, míg a televízió esetében ez két euró. Az építőanyagok esetében a legjobban ezt egy példán ér­zékeltethetjük. Ha egy ház ese­tében például négyszáz zsáknyi (25 ‘kilogramm) cementet használnak el, amihez nagyjá­ból 1200 euróért lehet hozzá­jutni, és egy zsákért 20 centes újrahasznosítási illetéket kelle­ne fizetni, akkor az építkezésnél csak a cement 80 euróval kerül­ne többe. Hasonló lenne a hely­zet azonban a többi építőanyag esetében is, egy-egy építkezés így akár több száz, esetleg több ezer euróval kerülne többe, az építkezés nagyságától függően. Az építőanyagok után fizetett illeték ellen nincsenek kifogásai az újrahasznosítási alapnak sem. „Ez mindenképp egy pozi­tív előrelépés lenne az önkor­mányzati szféra hulladékgaz­dálkodása terén” - vallja Tatia­na Haršániová, az alap szóvivő­je. A gyártók és a kereskedők azonban a negatívumokra is felhívják a figyelmet. A díj be­vezetése miatt drágulnának az építőanyagok, ami kereslet- csökkenéssel és az építőanyag­gyártók termelésének a vissza­esésével járna - vallja Marek Šulc, a Baumax marketingigaz­gatója. Ľubomír Drahovský, a Terno piackutató ügynökség elemzője szerint az építőanya­gok iránti kereslet az elmúlt két évben már így is az ötödével esett vissza, és az újrahasznosí­tási díj bevezetése tovább ron­tana a helyzeten, (mi, HN) Az euróbán vezetett számlák betéti kamatai (érvényes 2011. február 6-tól) Bank 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap Lakossá­gi folyó számla ČSOB 0,05 0,100,15 0,150,35 0,500,70 1,20 1,601,80 0,15-0,80 Privatbanka 0,50 0,70 1,10 2,102,30 0,10 OTP Bank 0,10 0,15 0,30 0,80 2,00 3,10 0,000,20 Komerční b. 0,01-0,05 0,01-0,22 0,010,45 0,010,67 0,010,96 0,050,10 Volksbank 0,000,70 0,001,00 0,00-1,30 0,001,70 0,002,10 0,000,10 UniCredit Bank 0,200,30 0,400,50 0,600,70 0,801,00 2,302,50 0,000,05 Dexia banka 0,100,20 0,400,50 0,901,00 1,201,30 1,601,70 0,05 Tatra banka 0,05 0,100,20 0,500,60 1,001,10 1,201,40 2,00 0,100,50 Slovenská sporiteľňa 0,15 0,300,35 0,90-1,00 1,20-1,30 1,65-1,75 0,100,30 Všeobecná úverová banka 0,05 0,100,20 0,250,40 0,550,70 1,001,20 1,701,80 0,106,00 Poštová banka 0,150,25 0,300,50 0,650,80 2,70 3,10 0,010,60 A bankkönyvek betéti kamatai (érvényes 2011. február 6-tól) Bank Felmondási határidő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap ' 2 év Felmon­dási idő nélkül Privatbank 0,70 1,10­1,30­1,50 0,10 OTP Bank 0,70 0,90 0,90 1,15 1,20 0,10 Volksbank 0,40 0,70­1,10­1,40 0,10 UniCredit Bank 0,40­1,00 1,00 0,10 Poštová banka 1,00 1,20­1,30­1,35 0,01 Dexia banka 0,20 0,50 0,50 0,60­0,75 0,10 Tatra banka­­­­­­0,30 Slovenská sporiteľňa­“­0,10-2,20 ", “ 0,10 Všeobecné úverová banka 0,30 0,60 1,00 1,00 0,10

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents