Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-05 / 29. szám, szombat
24 Szombati vendég ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 5. www.ujszo.com Zora Jaurová szerint az Európa Kulturális Fővárosa megváltoztathatja a város jellegét Nem csak egy évig csinálják a fesztivált Kassán 2013-ban Kassa lesz Európa kulturális fővárosa. A pécsi botrányok után akár azt is gondolhatnánk, a pénz elfogy, a rendezvényeket elfelejtjük és a 2013-as év anélkül múlik el, hogy Kassán maradandó nyomot hagyna. VRABEC MÁRIA A projekt energikus, fiatal igazgatója, Zora Jaurová azonban azt mondja, itt minden másként lesz, mert ő nem egy évig tartó fesztivált szervez, hanem a város jellegét akarja megváltoztatni. Úgy, hogy ne csak a látványosságok, hanem az élhető környezet, a kulturális lehetőségek és az emberek végett legyen érdemes Kassára menni - és Kassán maradni. Négy éve, már, hogy a Kassa 2013 projekten dolgozik. Pályázott erre a posztra, vagy a kassaiaknak jutott eszébe, hogy egy Pozsonyban élő szakembert szólítanak meg? Annak a csapatnak a vezetője kért fel először konzultánsnak, amelyik a kulturális fővárosra kiírt pályázaton dolgozott. Amikor Kassa elnyerte a lehetőséget, arra való tekintettel, hogy volt már tapasztalatom kulturális rendezvények szervezésével, kineveztek a projekt igazgatójának. Eredeti szakmám szerint színházi dramaturg vagyok, színikritikával is foglalkoztam, majd egy ideig a kulturális minisztérium EU-pályázatokkal foglalkozó ügyfélszolgálatán dolgoztam és Szlovákiát képviseltem az Európa Tanács kulturális bizottságában. Ekkor kezdtem foglalkozni kultúrpolitikával, az európai kultúrák kölcsönhatásaival, az együttműködés lehetőségeivel, és megalapítottam a Kultúrpolitikai Intézetet. Amikor az Európa Kulturális Főváross elnevezésű projekt jogi alapjait megteremtették az Európa Tanácsban, én képviseltem Szlovákiát, úgyhogy nyilván Kassán is úgy gondolták, elméletileg elég sokat tudok a dologról, itt az ideje, hogy a gyakorlatban is bizonyítsak. Hogyan fogadták a helyi illetékesek? Nem hallott olyan megjegyzéseket, hogy na, jött Pozsonyból osztani az észt? Biztos voltak ilyen hangok, de én nem figyeltem rájuk. Szerintem ilyen nagy projektnél kifejezetten előny, hogy nem vagyok odavalósi. Nincsenek helyi ismeretségeim, érdekeltségeim, senkinek nem vagyok a lekötelezettje. Tényleg azt tartom csak szem előtt, hogy nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltót alkossunk. Kassán már benne van a levegőben, hogy két év múlva európai kulturális főváros lesz? Igen. Az Európa Kulturális Fővárosa címet mi nem egyszeri alkalomként fogtuk fel, hanem egy jóval hosszabb út állomásaként. Számunkra ez lehetőség arra, hogy kidolgozzuk a város hosszú távú kulturális stratégiáját, megvalósítsunk olyan beruházásokat, elkezdjünk olyan folyamatokat, amelyek évtizedekre meghatározzák a város életét. Természetes, lesznek nagy, látványos, ünnepélyes rendezvényeink is, de ezek is beleépülnek a rendszerbe, amelynek a kialakításán 2007 óta dolgozunk. Amit én olvastam eddig a projektről, abból úgy tűnik, hogy nem szórakoztatni, elkápráztatni akarja a Kassán élőket és az oda látogatókat, hanem arra bírni, hogy maguk is vegyék ki a részüket a kulturális élet alakításából. Erre szép példa a lakótelepi fűtőállomások és a volt katonai laktanya átalakítása megakul- túrközponttá. Ahhoz, hogy európai színvonalú rendezvényeket szervezhessünk, elsősorban helyszínekre és megfelelő kulturális infrastruktúrára van szükség. Európának ezen a részén az utóbbi messze elmarad az igények és lehetőségek mögött, a legtöbb településen csak a múlt rendszerből ránk maradt kultúrházak és művelődési központok jöhetnek szóba. Még ha az épület rendelkezésre áll is, szinte kizárólag passzív kultúrafogyasztás folyik benne, vagyis jönnek a meghívott művészek, valamit előadnak, a nézők megtapsolják őket és hazamennek. Mi ennek ellentétjét, egy interaktív, gazdaságilag is jövedelmező kulturális életet szeretnénk teremteni. Mi mindent rejt a „mega- kultúrközpont” fogalma? A laktanyából kulturális negyedet akarunk létrehozni. Szándékaink szerint többfunkciós kiállítótermek, előadótermek, iparművészeti műhelyek lesznek benne, de a hely már most is működik, tavaly több tízezer látogatója volt. A lakótelepi fűtőállomásokra viszont inkább a helyi lakosokat várják. Programot is maguknak szerveznek? Ez a dolog lényege. Ezek közösségi találkahelyek, ahol a helybeliek összejönnek, megbeszélik ügyes-bajos dolgaikat, kártyáznak, beszélgetnek, kiállítják a kézimunkáikat, vagy művészeket hívnak meg - rajtuk áll, mivel töltik az idejüket, a fő, hogy együtt vannak. A célunk az, hogy a városközpontból a peremterületekre is eljuttassuk a kultúrát, rászoktassuk az embereket, hogy közösségi életet éljenek és ne csak aludni járjanak haza. A fogadtatásból ítélve maguk is igénylik ezt, meggyőződésem, hogy a közösségi központok 2013 után is megmaradnak. Nálunk nincs nagy hagyománya az utcai performan- szoknak, ezért is meglepő, milyen nagy sikere volt az egyiknek, a hídkorlát körbehorgo- lásának. Jöttek a kassai nagymamák, és addig kötöttek, horgoltak, míg kidíszítették az egész hídkorlátot? Angol graffitiművészekkel közösen szerveztük az egészet, akik abból indultak ki, hogy a kötött-horgolt alkotások eltávo- líthatók, tehát nem számítanak (rongálásnak. Poénból fiatal fiúk is kötöttek, közben beszélgettek az idős nénikkel, nagyon jól szórakozott mindenki. Végül kiaggatták műveiket a hídkor- látra, hetekig az egész város a csodájára járt, sokan el is vittek emlékbe egy-egy darabot. Lesz azért neves vendég- művész, nagyszabású előadás is 2013-ban Kassán? Természetesen lesz, de mi a nagy rendezvényeket is próbáljuk úgy szervezni, hogy legyen valami közük Kassához, és nemzetközi viszonylatban is fontos eseménynek számítsanak. Egyet meg is említhetek: közép-európai koprodukcióban eredeti operaelőadással készülünk a kassai származású Peter Kerekes Hatvanhat évad című dokumentumfilmje alapján. A film egy kassai uszoda mindennapjaiba enged betekintést, és így észrevétlenül Közép-Európa huszadik századi történelméről nyújt érdekes képet. A film alapján Marek Piaček írja az opera zenéjét, a színpadra állítást illetően a Magyar Nemzeti Színházzal és a Varsói Operával tárgyalunk. Ha sikerül, nemcsak a kassai közönség láthatja majd az előadást, hanem európai turnéra is indulunk vele. Figyelte az eddigi kulturális fővárosok törekvéseit, rendezvényeit? Melyik inspirálta leginkább? Hosszú távú együttműködési szerződésünk van a németországi Essennel, ahol hasonlóan fogták fel ezt a projektet, mint mi. Sok értékes tapasztalatot adtak át nekünk, és ennek nemcsak mi vagyunk a nyertesei, hanem ők is, hiszen még azután is részesei ennek a munkának, hogy átadták a kulturális főváros címet. Nagyon jó a kapcsolatunk Liverpoollal is. Évről évre be is mutattuk az aktuális kulturális fővárosokat a kassaiaknak, hogy lássák, miről szólhat egy ilyen év, mit érdemes átvennünk és miben lehetünk mi mások,jobbak. Szlovákiára nagyon jellemző a Pozsony-központúság. Segíthet a kulturális főváros cím abban, hogy Kassa és vele az ország keleti fele is vonzó legyen a művészek számára? Azt hiszem, Kassa pont ennek a projektnek köszönhetően komoly alternatívát jelenthet a fővárossal szemben. Minden feltétel adott hozzá, sőt, olyanok is, amelyeket Pozsonyban már nem lehet találni, például azért, mert minden kihasználatlan régi épületet lebontottak. Nem titkolt szándékunk, hogy a művészekkel együtt a kreatív ipart - filmeseket, grafikusokat, dizájnereket - is Kassára csábítsuk és olyan feltételeket teremtsünk számukra, hogy megérje itt maradniuk. A vonzerő talán máris adott, hiszen Kassát máig úgy emlegetik, mint az utolsó polgári várost Szlovákiában. Ezt a miliőt érzékeli? Igen, még mindig jellemző a városra az a közép-európai mul- tikulturalizmus, ami Pozsonyban már kiveszőben van. Máig sok olyan emberrel lehet találkozni, aki magyarul és szlovákul is egyformán jól' beszél, és ha megkérdezik tőle, hogy magyar vagy szlovák, azt feleli: ő kassai. Ezt ma már nagyon kevés helyen lehet megtalálni, és ha már adott, erre kell építenünk a kulturális főváros filozófiáját. Ha Kassáról és európai polgárságról beszélünk, akkor Márai Sándor kihagyhatatlan. Milyen szerep jut neki 2013-ban? Biztos az egyik húzónév lesz, feltett szándékunk, hogy nemzetközi viszonylatban sokkal jobban összekössük á nevét a várossal, mint eddig sikerült. Már most is részt veszünk abban az idegenforgalmi projektben, amelynek a célja a Márai-em- lékszoba és a kassai tartózkodásához kötődő helyszínek bemutatása. A Kassai Állami Színházzal együttműködve pedig egy balettelőadást készítünk Márai életrajza alapján. A belföldi és a külföldi turistákat, vagy a kassaiakat célozzák meg inkább? Mindegyiküket. A rendezvényeinknek köszönhetően már most nagyon sok külföldi kíváncsi Kassára, és reméljük, nagy részük visszatérő vendég lesz. A városi önkormányzat magáncégekkel összefogva alapított egy idegenforgalmi társulást, amelynek a fő ösztönzője a kulturális fővárosi rang. Fontos, hogyan látnak bennünket az idegenek, de legalább ilyen fontos az is, hogy azok számára legyen vonzó Kassa, akik itt élnek vagy fontolgatják az ideköltözést. A képzeletében milyen lesz Kassa 2013-ban? Talán nem lesz látványosan más, de felkerül Európa kulturális térképére, és a kultúra iránt érdeklődő emberek tudni fogják, hogy ebben a városban érdekes dolgok történnek. Ezt nem könnyű elérni, egy alkalomra szánt rendezvényekkel nem is lehet, bármilyen bombasztikusak. Ehhez sokéves munka, sok-sok ember aktív részvétele és a város vezetésének teljes elkötelezettsége szükséges. Elkötelezett a város vezetése? Remélem, igen. A befektetések nagy részét az állam állja, a rendezvényeket a kulturális minisztérium, de a szervezés költségei az önkormányzatot terhelik, és ez nem kis pénz. Ráadásul most vagyunk abban a fázisban, amikor már nem lehet húzni a költségvetésből, ellenkezőleg, most kell elkezdeni a beruházásokat. A lényeg az, hogy a város vezetői is hatalmas esélyként kezelik ezt a projektet, és meggyőződésem, hogy mindent meg fognak tenni érte. Az édesapja, Jozef Márkus a Matica slovenská volt elnöke. A megnyilvánulásaiból ítélve egészen másként gondolkodik a multikulturaliz- musról, mint ön. Konzultál vele időnként? Mindenféléről beszélgetünk, s van, amiben egyetértünk, van, amiben nem. Szerintem a média által róla kialakított kép nem teljesen felel meg a valóságnak. A kijelentéseivel jócskán tett érte, hogy ilyennek lássuk. Biztosan, de ez nem olyasmi, amit nekem kellene megítélnem. Azt mondta, 2013-mal semmi sem ér véget Kassán. Ez azt jelenti, hogy ön is visszajár majd? Részese, szervezője lesz a város kulturális életének? Az általunk elindított dolgok addigra már önálló életet élnek, maguktól működnek - úgy, mint minden, ami jó, és amire van igény. Engem természetesen örök kötelék fűz a kassaiakhoz, hiszen olyan nagy dolgot alkotunk együtt, amire Szlovákiában mégnem volt példa. „Interaktív, gazdaságilag is jövedelmező kulturális életet szeretnénk teremteni" (Kép: Archívum)
