Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)

2011-02-05 / 29. szám, szombat

www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2011. FEBRUÁR 5. REJTVÉNYSZIGET í 1 Jeles napok Sorozatunkban ezúttal a magyar paraszti élet jeles napjaihoz és ünnepeihez fűződő népszoká­sokról és hiedelmekről lesz szó. Bár a jeles napok valamilyen szent vagy Jézus életének ha­gyományosan kialakított ünne­peihez kapcsolódnak, kérdése­inkben és válaszainkban nem a vallási, hanem a néphit-, vala­mint szokásbeli vonatkozásai­kat fogalmaztuk meg. Az évnek azokból a napjaiból emeltünk ki tízet, amelyek országosan vagy a magyar nyelvterület egyes része­in az utóbbi másfél évszázadban valamilyen szempontból jelen­tősek voltak. I Az újévi első látogatónak • férfit vártak a házhoz, mert úgy vélték, hogy szerencsét hoz. Milyen jelentősége volt ennek az állattartással kapcsolatban? 2 Február másodika Gyer- • tyaszentelő Boldogasszony napja. Mint az ünnep neve is el­árulja, ilyenkor szoktak gyertyát szenteltetni a katolikus falvakban. Miért világított a felszentelt gyer­tya keresztelésig az újszülött mel­lett? 3 Mi az alapja annak a nép- • szokásnak, amely szerint az emberek Gyümölcsoltó Boldog- asszony napját (március 25-ét) a fák oltására, szemzésére tartják al­kalmasnak? 4 Az igazi tavasz kezdetét a • hagyomány Szent György napjától (április 24-től) számít­ja. Az állatok első kihajtásának a napja, de ezzel kapcsolatosan idő­jósló hiedelmek is ismertek. Mit tulajdonítottak annak, ha Szent György-nap előtti napon megszó­laltak a békák? 5 Nepomuki Szent János • (május 16.) a hajósok, de- reglyések, hídvámosok, vízimolná­rok védőszentje. Hogyan ünnepel­ték az emberek ezt a napot? qeqjiwezs 3JS3UJJ9} oq 'qeznq e |9 q9A ueídeu psAög p)B Aßoq 'signore} jzv 'jasa^SA szőj e Bnsew 'eznq b S|9}pz8>| uodBu 9 'oi >|eu||B|9 6|b>|os Aöoq '>|9}|9A A6n qj9ui '>|9UQ}(nA69zsso jb>|osb[o} v >|9S -1|0>|!>I ;e>|nsB(o} sazsso zb S9 '>|9U9ÁB9| >19(0} pf A6oq 'je^osjnA; b >|9H9}|n J0>)U9A|! '6 69í B U9A|9 ß|p9d }S9WJ9} B 'WB||!A B dBS09|9q BqqE '>|!Z06|0p U0Z9UJ e jo>|U9A|! p|e A6oq ^Bjjojje} I914E >|9J9qui9 zb paw '8 Bjefppm uo>|A69 sbjbjb zb l 4!M H9}9a 9q9[9J9 oznzsouoß 'pjjjzsq znj b -9 9q H0p0Z9f9J |BßßBS}B|nm '|BSSBA|-|9SS9A9 A|9UJB '>)94Z9pU9J }9>|9}9U9WJ0>( |ZJA -g ZS9| JBAu S9 ZSBAB4 |BJO>| Aßoq 'JZB > >|BUSB>|0ZS 9 BfdB|B ZB EjßBlU SBjßpiBUB ZV qBfdBU )|BUBSB}E}UBßOJ |0}>|9|9|}U9ZS SnZ9[ qO>| ZOqdBU 9 AUBUloAßBq B '£ )j9lU9j|9ZS ZSSOJ 'zsouoß 8 S|9Í|9J9SD 9U |>| „}B>(AUEßod" B Aßoq 'JJ9ZB Z U9q0pU9}ZS9 0Z9>p9A0>) B >|BHO}IWEZS BJ>|0}E||B ÁU9}S0U U9j9S9 OU 'EJ}B|nJOdBZSqB||B Wiq U9J9S9 9}BßO}B| yj9j :>|3S9)fôj63H 6 Szent Iván- vagy Kereszte- • lő Szent János-nap a nyári napforduló ünnepe, a szertartásos tűzgyújtás egyik jeles napja (június 24.). Mi az alapja a Szent Iván-na- pi tűzugrás szokásának? 7 Július másodika Sarlós Bol- • dogasszony napja. Szokás volt e napon az aratás szertartásos megkezdése, hogy azután másnap ténylegesen hozzáfogjanak a mun­kához. Mire utal ezzel kapcsolat­ban a „sarlós” elnevezés? 8 Július 20-án, azaz Illés • napján munkatilalom volt. Miért nem volt szabad e napon a mezőn dolgozni? 9 Miért tartották fontosnak • az emberek az ún. két Bol­dogasszony közét (augusztus 15. Nagyboldogasszony-szeptember 8. Kisasszony) az asszonyi mun­kák szempontjából, illetve milyen népi hagyomány fűződött ehhez az időszakhoz? "I A Az emberek Egyed nap- IV/« ján (szept. 1-jén) fogták hízóra a disznót, ha karácsony táján le akarták vágni. Az e napi esőből esős őszit jósoltak, ellen­kező esetben szárazát. Miért volt jeles ez a nap a szántó-vető ember-ofer­Találja ki, kiről van szol Ötven éve, 1961. február 1-jén hunyt el a kétszeres Kossuth-díjas festőművész, az újkori magyar festészet egyik legnépszerűbb és legelismertebb alakja. Jómódú molnárcsaládba született 1865. február 13-án a Fejér megyei Pusztaegeresen (ma Sáregres). A véznácska, beteges gyerek sokat olvasott, álmodozó típus lévén szívesen heverészett a zúgó patak mellett. 1882- ben Budapestre ment, ahol a Mintarajztanodában Greguss János, Székely Bertalan, Lotz Károly tanítványa volt - bár nagyobb hatást gyakoroltak rá Szinyei Merse Pál képei. (Később is rendkívül megviselte a Szinnyei Merse Pál festészetét körülvevő itthoni értedenség.) Apja költségén, a kor szokásának megfelelően Münchenben képez­te tovább magát. Az akadémikus képzésből hamar elege lett, így 1888- ban Párizsba, az impresszi­onisták „csataterének” helyszínére utazott és beiratkozott a Julian Akadémiára, ahol összebarátko­zott Ferenczy Károllyal. Első, befejezett képét Krumplitisztogatók címmel 1889- ben a párizsi Szalonban ál­lította ki, s dicséretben részesült. Ajándékkönyvet nyert: 1. Szabó Ildikó, Rété 2. Fülöp László, Nagykapos 3. sms: +421908/74173? Korai életképei még naturalista hatást tükröztek, a bensőséges hangulatú Árvák Bécsben és Antwerpenben nyert arany­érmet. A millennium idején, 1895- től három évig festette e korszakának fő művét: a Báthory Erzsébet 24 négyzetméteres vászna a második világháború­ban elpusztult, csak fekete-fehér reprodukció és egy színes vázlat maradt róla. A szadista nőalak ábrázolása lélektanilag izgatta, műve sok kritikát, de még több elismerést kapott. 1896- ban került kapcsolatba Hollósy Simon nagybányai csoportjával, 1897-től Budapes­ten élt, a nyarakat Nagybányán töltötte; képein a magyar és sokác népművészet színei és motívumai tűntek fel. 1903-tól újra Párizs­ban élt fiatal feleségével, akinek szépségét egy portréban örökítette meg. Öröksége eddigre elfogyott, ezért megrendelésre is festett. 1911-ben hazatért, festészete új irányt vett: a családjáról készített képein, tájképein a kiegyensúlyo­zott középosztálybeli élet örömeit ünnepelte. Leghíresebbek a kis­lányáról festett Züzü képek, a Balatoni sorozat, a Sokác képek, a Tulipános láda, a Keresztapa reggelije. 1914-ben alkotásait gyűjteményes kiállításon mutatta be a Műcsarnokban, 1920-ban a Szinyei Társaság alapító tagja, majd elnöke lett. 1921 és 1932 között a Képzőművészeti Főisko­la tanára volt, de a 30-as években » Korábbi rejtvényünk A Presszó 3. számában közölt óriásrejtvényünk megfejtése: 1. - Nyugi, ez csak a maga születésnapjára rendezett tűzijáték! 2 - Nem probléma, látott már különbet is! A Presszó két héttel ezelőtti számában közölt Találja ki, kiről van szó! című játékunk megfej­tése: Schubert Éva. .nyugdíjazták. AII. világháború mélységesen megrázta, alkotókedvét szegte. Látomásos, szimbolikus képeket festett, utolsó jelentős műve, a Béke-triptichon két szárnyán a háború borzalmait, középen korai témáját, a Szénagyűjtők kompozícióját ismételte meg. 1948-ban és 1952-ben Kos- suth-díjjal tüntették ki, kiváló művészi címet kapott, 1949- ben a Magyar Képzőművész és Iparművész Szövetség elnöke lett. 1961. február 1-jén halt meg Budapesten. A Presszó e heti számában közölt nagy rajzos (14. old.) keresztrejtvény és/vagy a Találja ki, kiről van szó! játék sikeres megfejtői között jutalmat sorsolunk ki. Beküldési határidő: február 14. Három szerencsés nyertesnek egy-egy könyvet küldünk. Cím: Petit Press Rt., Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1 vagy gabriella.urban@ujszo.com. Megfejtéseiket SMS-ben is elküldhetik a 6663-as telefonszámra. Az SMS helyes formája: UJSZO(szóköz)megfejtés szövege ékezetek nélkül. (A 160 karakteres SMS ára 40 cent áfával. A technikai szolgáltatást az A-SMS, Kft. biztosítja, kizárólag az Orange és a T-Mobile ügyfeleinek.) NYOLCIRANYU S A D N E I C A H T A N L o Y N A P S S Z I N D O K r I N A R I R o E N G Z u u E E A S U E T I r o P I A L K É r A T G K T R M S I A C Z A A A E F S R M E F o I A R C B R N E R K G T T S A O A M L M L N E E E D O B I Y F E E z Z S Ü P O O A A T V N S E L L rr o Y S D S T Z L I K Y I K E I É I r E Ó N Á o I z E L r o D I N E R T L S S T É G N s S G E R M R O R T R I r o E o G r E Y I o s T É K E A F Á R G O M Z I E Z S K A o M O R I K Keresse meg az ábrában a felsorolt kifejezéseket, amelyek nyolc irányban rejtőznek, és húzza át betűiket! Ha az át nem húzott betűket felülről lefelé vízszintesen haladva összeolvassa, egy gyümölcs nevét kapja megfejtésül. AGÁMA, AGILIS, AOMORI, ARETINO, ASSISI, ÁRNYALAT, ÁRPAGYÖNGY, ÁTRENDEZ, ESÉLYTELEN, ETIÓPIA, FREKVENCIA, HACIENDA, IGÉNYESSÉG, INDOKÍNA, IPAROSÍT, KAIRÓ, KANCSUKA, KANTELE, KARDIOLÓGUS, KERESZTAPA, KEZDET, KOMIKUS, KOSZTÜM, LAKTÓZ, LEÁNY, MARADI, MIRIAM, MOZDONY, OTELLÓ, PARKOL, RÉGISÉG, RÓZSAFA, SELLŐ, SERCENÉS, SINOLÓGIA, SPANYOLNÁTHA, SZÁRAZSÁG, SZEIZMOGRÁF, SZEMBESÍTÉS, TEMPLOM, TREVISO, TRIESZT Hamlet gyilkosságának tárgyalása ilkosság vádjával rkerült bíróság elé Hamlet dán trónörökös az Egyesült Álla­mokban, ám az esküdtek nem tudtak megegyezni abban, hogy épelméjű volt-e, amikor megölte Poloniust. A tárgyalásnak persze kevés gyakorlati értelme volt: egyrészt megkésett vagy 400 évet, más­részt Hamlet amúgy is meghalt a darabban, harmadrészt pedig csupán képzeletbeli, William Shakespeare teremtette hős. A Dél-kaliforniai Egyetemen azonban annak rendje és módja szerint lefolytatták az eljárást. A 12 esküdt - köztük két színész: Helen Hunt és Tom Irwin - nem jutott egyhangúlag döntés­re. Tízen beszámíthatónak ítélték Hamletet a gyilkosság elköveté­sekor, ketten viszont nem. Blair Beck, a védőógyvéd Graham Hamilton színész, Hamlet szerepé­ben a Dél-kaliforniai Egyetemen lefolytatott tárgyaláson (SITA/AP-felvétel) A vádat neves Los Angeles-i ügyészek, a védelmet szintén rangos ügyvédek képviselték, a terem hallgatóságának soraiban pedig jó pár jogász, mintegy 300 diák ült és egy hajdani Hamlet: Mel Gibson. A színész/ rendező úgy véli, hogy Hamlet büntetőjogilag felelős tetteiért. Voltak már hasonló Hamlet- próbaperek. Azokon általában vesztett a dán királyfi. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents