Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-05 / 29. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 5. Közélet 3 Az önkormányzatok krónikáinak kétnyelvű vezetésénél a magyar és a szlovák változatnak tartalmilag azonosnak kell lennie Mit szabad és mit nem a nyelvtörvény szerint? Pozsony. Szerdán befejeződött a szlovák államnyelvtörvény hosszan elhúzódó módosítása. A kiszabható bírságok és a törvény által biztosított nyelvi jogok témakörét érdemes még egyszer áttekinteni, hiszen a Radiéová-kor- mány országlása alatt már nem valószínű, hogy változni fog. VERES ISTVÁN Az új államnyelvtörvény március elsejétől hatályos. Legtöbbet vitatott alkotóelemét a kiszabható bírságok képezik. A végleges változat szerint bírságot csak jogi személyek kaphatnak, magánszemélyek nem. Jogi személynek minősülnek például az önkormányzatok, szervezetek, vállalkozók. Őket abban az esetben lehet büntetni, ha közterületen olyan tényekről nem tesznek közzé információkat államnyelven, amelyek az emberek (például egy falu lakosai) testi épségét, egészségét és vagyonát veszélyeztethetik (például járványveszély). Erre a cikkelyre hivatkozva megbírságolhatnak például egy kocsmárost, aki a vendéglőjében található vízcsap fölé nem írja ki államnyelven, hogy a csapból nem ivóvíz folyik. De ha valaki az utcaajtóra kifüggesztett táblával harapós kutyára figyelmeztet, a szlovák felirat hiánya miatt nem büntethető, mivel magánszemélyről van szó. A büntetések a fenti esetekben 50-től 2500 euróig terjedhetnek, viszont csak akkor szabhatóak ki, ha az illetékesek a minisztérium írásos figyelmeztetése után sem pótolták a hiányzó szlovák feliratot. Ha viszont ezt az érintett el is mulasztaná, a minisztérium akkor sem köteles megbírságolni őt, viszont jogában áll ezt az első helyen, így az nyugodtan lehet a magyar is. Ez viszont csak azokon a településeken érvényes, ahol hivatalos érintkezésben használatos a kisebbségi nyelv (vagyis ahol a kisebbségi lakosság részaránya eléri a 20 százalékot). Törölték továbbá azt a bekezdést, amely szerint a minisztériumnak kellett volna jóváhagynia az emlékművek, emléktáblák szövegét. Változatlan maradt a nyelvtörvény 3. paragrafusának első bekezdése, melynek értelmében a földrajzi neveket az információs táblákon csak szlovák változatban szabad használni. Ez azt jelenti, hogy a gyakorlatban a törvény szerint a Cyklistická trasa Dunaj magyar változatban Dunaj-kerékpárútként kell szerepeljen. De ha valaki Du- na-kerékpárutat ír, .bírságot akkor sem kaphat. (A községek határait jelző tábláknál nincs változás, ezt más törvény szabályozza.) A rendőrség és a vasúti rendőrség, a tűzoltóság, valamint egyéb fegyveres testületek kötelékében szolgáló egyének továbbra is az államnyelvet használják munkavégzés közben. Ebből a körből a községi és városi rendőrök, valamint az önkéntes tűzoltók kerültek ki, ők tehát a lakosokkal és egymás között folytatott kommunikációban is használhatják a magyart. A törvény kimondja, hogy azoknak az intézményeknek, és egyéb jogi személyeknek, akiket a szabályozás érint, 2011 augusztus harmincadi- káig kötelesek olyan módosításokat eszközölni a hatáskörükbe tartozó feliratokon, hogy a törvény által előírt állapotot tükrözzék. Az emléktáblák és oszlopok feliratait illetően ez nem vonatkozik azokra, amelyeket 1996 előtt állítottak. Azokra sem, amelyeket 2009. szeptember 1-je előtt áhítottak, és a szlovák és a magyar felirat tartalmilag azonos rajtuk. (Tomáš Benedikovič felvétele) ség, hogy nem szerepelt szórólapjaikon a magyar szöveg tükörfordítása. De ha adott esetben az előírt szlovák „alap- információ” is lemaradna a szórólapról, büntetést már azért sem kaphatnak. A kulturális rendezvények felkonferálásánál is előírja a törvény, hogy szlovákul is foglalják össze a kisebbség nyelvén elmondottakat, de hasonlóan az előbbi területhez, bírságolni itt sem lehet majd, ha valaki nem tartja be a törvényt. A nyilvánosságnak szánt kereskedelmi jellegű feliratok (például reklámszövegek) esetében a magyar szöveg szerepelhet az első helyen (de szintén csak a 20 százalékos részaránnyal rendelkező településeken). Cégneveket, szlogeneket nem kell lefordítani. Az emlékműveken és emléktáblákon álló feliratoknál a törvény nem írja elő, hogy melyik nyelvű felirat szerepeljen A kalászi színjátszók már nem büntethetők a módosított nyelvtörvény alapján Az emléktáblákon nem írják elő a nyelvek sorrendjét (Képarchívum) Az önkormányzati üléseket meg lehet tartani magyarul, de csak ha az összes képviselő beleegyezik. Az oktatási intézményekben az úgynevezett egyéb pedagógiai dokumentáció szlovák nyelven való vezetésének kötelezettségét is törölték a törvényből. Ezt az oktatásügyi minisztérium határozza meg rendeletben. Ugyancsak megszüntették a bírságolást azért, ha valaki nem közli szlovák nyelven a kisebbségeknek szánt szórólapok, kulturális programfüzetek, nyomtatványok, kulturális felhívások szövegét pontos fordításban. Itt csak annyit ír elő a törvény, hogy az eseményről egy szlovák nyelvű alapinformáció is szerepeljen az anyagon. A módosítás értelmében tehát nem büntethetik meg a kalászi színjátszókat sem, akiknél tavaly áprilisban azt kifogásolta a nyelvrendőrVILLÁMINTERJÚ Bugár Béla a Híd elnöke Hogy tekint az államnyelvtörvény módosításának majdnem fél éves folyamatára? A sokat bírált pénzbírságok nem tűntek el teljesen. A legegyszerűbb lettvolna eltörölni a törvényt. Ugyanis nem hiszem, hogy egy államnyelvet, egy többségi nyelvet védeni kell a kisebbségivel szemben. Indokoltak a megmaradt bírságok? Nem indokoltak, abból kifolyólag, amit az imént mondtam. Viszont ha egy kilencvenkilenc százaléknyi magyarral rendelkező faluban nem hirdetik, vagy nemírjákkiszlovákul mondjuk azt, hogy veszettség van, akkorazzalvalljukbe, hibát követnek el, mert azt az esetleges átutazókkal együtt mindenkinek tudnia kell, a néhány szlovák lakosról nem is beszélve. A kormánykoalíció viselkedése mivel magyarázható? Aki azt gondolta, hogy 1998 óta sokat változtak a szlovák politikusok, vagy hogy azóta abszolút demokratikus módon kezdtek el gondolkodni, az bizony nem ebben a társadalomban él, de legalább is téved. Minden apró módosításhoz hatalmas erőfeszítések kellenek, rengeteg tárgyalás. Ha előrelépés történik - mert a nyelvtörvény módosítását én előrelépésnek tartom -, akkor is csak azt mondhatjuk el, hogy sokkal többet elérhettünk volna egy olyan országban, aholnincsjelen ez akisebbségekkel szembeni görcsös félelem. Ennek ellenére ezt a változatot tovább bírálják, például a magyar kormány. Ezmindigisígylesz, hamiva- lamiben elérünk kilencvenkilenc százalékot, ők azt fogják kifogásolni, hogy nem értünk el százat. Vannakhelyzetek, amikor egyszerűen nem lehet többet. Annak idején az MKP-val sehogy sem tudtuk elérni, hogy ebből a törvényből kerüljenek ki a városi és községi rendőrök. Mostpéldáulezsikerült. (vps) VILLÁMINTERJÚ Berényi József az MKP elnöke Hogyan értékeli a szerdán elfogadott államnyelvtörvényt? Nem tudjuk üdvözölni ezt a változatot, mert a 2006-os állapotot sem sikerült helyreállítani. Időközben napvilágot látott az Európai Bizottság szakértői szervének, a Velencei Bizottságnak az álláspontja, amely kimondja, hogy a szlovák államnyelvtörvényben szereplő bírságok nincsenek összhangban a nemzetközi keretegyezményekkel. Ennek kapcsán keresztül kellett volna vinni a bírságok eltávolítását. Ez nem történt meg, amit sajnálatosnak tartunk. Azokban az esetekben sem lehet indokolt a bírság, ha életveszély vagy a lakosok vagyonának, testi épségének veszélye forog fenn? Ezeket már a korábbi törvényi keretek közt is két nyelven kellett feltüntetni, ismerve az államigazgatást és a polgármestereket, itt nem is történt soha törvény- sértés. Ezért is indokolatlanok a bírságok. Ezek csak azt a célt szolgálják, hogy a szlovák társadalom felé azt üzenjék, hogy a magyarok bírságok nélkül nem viselkednek civilizált módon ebben az országban. Önökhöz hasonlóan Budapest, vagyis a magyar kormány kifejtette, köztes állomásnak tekinti a jelenlegi helyzetet, és további lépésekre számít. Mit lehet még tenni? A kisebbségi nyelvhasználati törvénnyel néhány dolgot jóvá lehet tenni, viszont a Magyar Koalíció Pártja a jövőben is, sőt még a következő választások után is ragaszkodni fog ahhoz, hogy a pénzbírságok eltűnjenek a törvényből. Ki a felelős azért, hogy az európai ajánlásokat nem vették figyelembe? A kormánykoalíció, amely úgy tűnik, kisebbségi kérdésekben kevésbé toleráns, mint mondjuk a második Dzurin- da-kormány volt. (vps) megtenni. (Ivan Gašparovič köztársasági elnök javaslata egyébként ezt kötelezővé tette volna, viszont a parlament ezt nem szavazta meg.) Az önkormányzatok krónikáinak kétnyelvű vezetésénél a magyar és a szlovák változatnak tartalmilag azonosnak kell lennie.
