Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-01 / 25. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 1. www.ujszo.com Napirenden az állampolgársági törvény Éles vita várható ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Idén első alkalommal ül össze a parlament. A ma kezdődő ülésen napirendre kerül egyebek között a kettős állampolgárságról szóló törvény módosítása. A koalíciós javaslatot négy koalíciós képviselő, az Igor Matovič vezette Egyszerű Emberek nem támogatják, ha nem megy át a saját módosító javaslatuk. Maga a Smer is módosító javaslattal áll elő, saját „ellentörvényét” enyhítendő - eszerint nem veszítené el szlovák állampolgárságát az, aki úgy kérvényezi idegen ország állampolgárságát, hogy legalább hat hónapja ott van regisztrált lakhelye. Megvitatja a parlament az Ivan Gašparovič államfő által visszaadott, államnyelvről szóló törvényt is. Ezen az ülésen választja meg a parlament a Szlovák Rádió és Televízió vezérigazgatóját. A parlamenti vitát holnap megszakítja egy rendkívüli ülés, melyet a Smer kezdeményezett a főügyészválasztás céljából. A koalíció ezt akkorra halasztaná, amikor módosították a házszabályt, és nyílt szavazással választható meg a főügyész, (sán) RÖVIDEN Rendben van a bősi vízerőmű Bős. Nem okozott károkat a bősi vízerőműben a szombati földrengés. A rengések alatt és azokat követően is a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat, a Vízügyi Építővállalat és az erőmű munkatársai ellenőrizték az építményt, Nagy József környezetvédelmi miniszter utasítására. Nem észleltek semmiféle hibát, károsodást, ami az erőmű biztonságát vagy működését veszélyeztetné, s amely a szeizmikus mozgások miatt keletkezett volna. (TASR) Szerdán dobják Belousovovát Pozsony. Holnap dönt Anna Belusovováról a Szlovák Nemzeti Párt. A volt pártalelnök ellen fegyelmi eljárás folyik, ő azonban nem kíván megjelenni a tárgyaláson. „Az emberek, akiknek dönteniük kellene, már előre döntöttek, és egy ember utasításait teljesítik” - mondta Belousovová, egyben elutasította, hogy valaha is ártott volna az SNS hírnevének. A párt fegyelmi bizottságának határozata ellen Belousovová fellebbezhet. „A fellebbviteli bizottság élén Slota embere, Andrej Vidra áll. Ezzel válaszoltam arra a kérdésre, hogy kí- vánok-e fellebbezni” - mondta Anna Belousovová. (SITA) Ismét a polgármesterek béréről Pozsony. A polgármesterek fizetésének csökkentéséről szóló törvénymódosítási javaslat előterjesztői arra számítanak, hogy a koalíció támogatja az indítványt. Az SaS három képviselője, Somogyi Szilárd, Ľuboš Majer és Kamil Krnáč reméli, hogy kollégáik a második olvasatban támogatják javaslatukat annak ellenére, hogy a kormány más szabályozásra készül. A módosítás előterjesztői elmondták: egyetlen koalíciós frakció sem utasította el javaslatukat, s arról több ellenzéki honatyával is tárgyaltak. A Városok és Falvak Társulása (ZMOS) és a Szlovákiai Városok Uniója (UMS) ellenzi ajavaslatot. (SITA) Távozik a parlamentből Slafkovský Pozsony. Lemondott parlamenti mandátumáról Alexander Slafkovský, az SDKU parlamenti képviselője. A júniusi parlamenti választások óta ő az első honatya, aki távozik a törvényhozásból. Képviselői helyét a volt zsolnai polgármester, Ivan Harman foglalhatja el. A honatya az SDKÚ, az SaS, a KDH és az OKS színeiben Liptószentmiklós polgármestere lett. Polgármesterré választása után jelezte, lemond mandátumáról. (SITA) Dostál nem érti, Bugár Béla miért rója fel nekik, hogy saját pártjukat építik Többet akar a Hídtól az OKS Pozsony. Fokozódik a feszültség a Híd és a párt parlamenti frakciójában tevékenykedő négy OKS- es képviselő között. Ondrej Dostál tegnap úgy nyilatkozott, azt sem zárja ki, hogy esetleg elhagyják a frakciót. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Hozzátette viszont, jelenleg nincsenek ilyen terveik, mindössze annyit szeretnének, hogy nagyobb beleszólásuk legyen a koalíció döntéseibe. Azt is nehezményezik, hogy a Hídnak járó állami támogatásból az OKS semmit nem kap, holott ennek része a képviselők után járó „fejpénz” is.,A választások előtt megnyitottuk ezt a kérdést, de azt mondták, majd a választások után foglalkozunk vele. A választások után a Híd részéről nem volt hajlandóság a kérdés megoldására. Azaz semmit sem kaptunk a Hídtól” - mondta Dostál. A Híd hajlandó tárgyalni az OKS-szel, viszont érveit nem a sajtón keresztül fogja ismertetni, szögezte le Sólymos László frakcióvezető. „Ők négyen a frakció teljes jogú tagjai, folyamatosan tárgyalunk velük, és ez ajövőben is így lesz”-mondta Sólymos. Szerinte tartaniuk kell magukat a választások előtti ígéreteikhez. ,Az OKS képviselői a Híd frakciójának részei, még akkor is, ha nem értünk mindenben egyet” - hangsúlyozta. Dostálék szeretnék, ha megegyezés születne arról, hogy a kapott támogatásból a Híd valamennyit az OKS-nek juttat. „Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ez teljesen mindegy. Nekünk is voltak kampánykiadásaink, mi is hozzájárultunk a Híd parlamentbe jutásához, ami akkor még korántsem volt egyértelmű”- érvelt a képviselő. Dostál egyébként nem érti, Bugár Béla, a Híd elnöke miért rója fel nekik, hogy saját pártjukat építik. „Nem azért kértük felvételünket a Híd listájára, hogy négy évre biztosítsuk a megélhetésünket, hanem amiatt, mert az OKS tagjai vagyunk, és az OKS politikáját akarjuk képviselni” - magyarázta. A parlamenti választások előtt más politkai párttal való együttműködésről is gondolkodtak, hogy a parlamentbe jussanak. „Sosem titkoltuk: az, hogy a Híd listáján indulunk, nem jelenti, hogy be is akarunk lépni a pártba. Az, hogy a Híd frakciójában politizálunk, azért van, mert ennek a pártnak a listáján kerültünk a parlamentbe” - fejtette ki. Ha társaival, Peter Zajaccal, František Šebejjel és Peter Osuskýval szélsőséges esetben úgy döntenének, hogy elhagyják a Híd frakcióját, csak függetlenként dolgozhatnak tovább a parlamentban, mivel önálló frakció létrehozásához legkevesebb hét képviselőre van szükség. (SITA, vps) Éves szinten mintegy 650 millió eurós forgalmat bonyolítanak le az éttermek az ebédjegyek által Egyelőre maradnak az étkezési utalványok Pozsony. Egyelőre nem szűnnek meg az étkezési utalványok, közismertebb nevükön az ebédjegyek. A munka-, szociális és családügyi minisztérium ugyan fontolgatja, hogy az alkalmazottak pénzt kapnának helyette, a szakszervezetek viszont tiltakoznak, mondván, megnövekednének a munkavállalók terhei. Jelenleg mintegy 750 ezer alkalmazott kap étkezési utalványt a munkáltatójától. A munkatörvénykönyv értelemében napi négyórás munkaidőn túl a munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazott meleg ételhez jusson. A munkaadók többsége ezt ebédjegyekkel oldja meg. Jozef Mihál miniszter szerint választási lehetőségük lehetne a munkavállalóknak: továbbra is az utalványt igénylik, vagy helyette az értékének megfelelő összeget kapja kézhez. Dönteniük és megegyezniük a munkaadók képviselőinek és a szakszervezeteknek kell. A szakszervezetek viszont ellenzik a készpénzben történő kifizetést. Vladimír Mojš, a Szak- szervezetek Konföderációjának (KOZ) alelnöke szerint az eddigi tárgyalások alapján mindkét fél arra hajlik, hogy maradjanak az ebédjegyek. Mojš szerint, ha az utalványokat pénzbeli hozzájárulás váltaná fel, növekednének a munkavállalók terhei. Az ebédjegyek jelenleg ugyanis nem adókötelesek. Ha azonban az alkalmazott a jegyek ellenértékét készpénzben kapná meg, a bére ennyivel magasabb lenne ugyan, ám így már adót és járulékot is kellene belőle fizetni. Az utalványok forgalmazói egyetértenek a szakszervezetekkel. Úgy vélik, ha a dolgozók készpénzt kapnának, 45 százalékuk kisebb összeget fordítana a napi meleg ételre, mint most. Csökkenne az étkezdék, éttermek forgalma, ebből következően pedig az állami költségvetés is kevesebb adóbevételhez jutna. Jelenleg éves szinten mintegy 650 millió eurós forgalmat bonyolítanak le az éttermek csak az ebédjegyek által. Ezek hiányában az éttermek forgalma 200 millió euróra esne vissza az étkezési utalványokat forgalmazó cégek becslése szerint. A minisztérium viszont úgy véli, a készpénzes megoldás a vállalkozóknak segítene, csökkennének ugyanis az adminisztratív terheik. Jelenleg a munkáltató napi minimum 2,85 euróval köteles hozzájárulni az alkalmazott étkeztetéséhez. Az ebédjegyek értéke általában azonban ennél nagyobb. Az ebédjegyek megszüntetésének és készpénzzel való helyettesítésének az eredeti elképzelések szerint a kormányprogramba is be kellett volna kerülnie, ám a koalíciós partnerek már akkor sem tudtak egyezségre jutni ebben a kérdésben. Fontos része a kormány módosító javaslatainak, hogy a munkaadó többször köthet határozott időre szóló munkaszerződést ugyanazzal a személlyel Munkatörvénykönyv: megnyirbálnák a szakszervezetek jogait SÁNDOR RENÁTA Pozsony. A munkatörvénykönyv kormány által előterjesztett módosításának főbb téziseit ismertette Iveta Radičová kormányfő és Jozef Mihál szociális miniszter az Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülése után. Állandósulna a munkatörvénykönyvben a fle- xikontó intézménye, amelyet még a Fico-kormány vezetett be 2009 tavaszán a gazdasági válság hatásait enyhítendő. Azaz: ha a munkaadó gazdasági okok, például a megrendelések csökkenése miatt nem tud munkát biztosítani alkalmazottainak, kifizeti az egész bért a kiesett munka idejére is, de ezt a munkát a későbbiekben be kell pótolni, ekkor viszont már nem jár bér a túlórákért, hisz a munkaadó azt „előre” kifizette. Fontos része a kormány által előterjesztett módosító javaslatoknak, hogy a munkaadó többször és hosszabb határidővel köthet határozott időre szóló munkaszerződést ugyanazzal a személlyel. Jelenleg ez két év alatt csak kétszer lehetséges. A kormány javaslatai között az is szerepel, hogy a bürokráciát visszaszorítandó, bizonyos kor után mindenkinek több szabadság járna. Ez jelenleg is jár, 15 ledolgozott év után, de a ledolgozott évek „bizonyítása” gyakran nagyon hosszadalmas. Csökkennének a szakszervezeti képviselők jogai. A kormány által előterjesztett javaslat szerint megszűnne az a jelenlegi rendelkezés, hogy a munkáltató köteles felmenteni a munkavégzés alól a szakszervezeti képviselőket, ha azok a szakszervezeti funkciójukból eredő feladataikat végzik. A Szakszervezetek Konföderációja (KOZ) szerint a kor-. mány tegnap előterjesztett javaslatai tárgyalási alapul szolgálhatnak. Néhány hete a KOZ felállt a tárgyalóasztaltól, indoklásuk szerint épp amiatt, mert a kormánynak nem volt átfogó, konkrét csomagja. A munkáltatók képviselőinek javaslatait most is elutasítják, decemberben épp amiatt hirdettek sztrájkkészültséget, mert nem értenek egyet a munkáltatók elképzeléseivel. A mára, Nagymihályba tervezett tiltakozó akciót a KOZ megtartja. A Munkáltatók Országos Uniója (RÚZ) egyelőre nem nyilatkozott a kormány módosító csomagjával kapcsolatban, mondván, csak tegnap kapták kézhez. Marián Jusko elnök szerint az azonban már most látható, hogy a munkáltatók javaslatai radikálisabbak. A munkatörvénykönyv módosító javaslatairól csak április végén kezd tárgyalni a kormány, így a módosítás legkorábban feltehetően csak az év második felében léphet érvénybe. Dostál, Zajac és Šebej. Kérik, ami (szerintük) jár nekik. (SITA-felvétel) (Vladimír Šimíček illusztrációs felvétele
