Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-03 / 1. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 3. Kultúra 7 „Nagy vágyam, hogy nemzetközileg is elismert író legyek..." (Somogyi Tibor felvétele) Tristan Schwartz regénye, A genovai méregkeverő különös módon jutott el a szlovák könyvpiacra Most vajon mi következik? Nagy az öröme. Első regénye, A genovai méregkeverő, amely megjelenése évében, 2002-ben bestseller volt Magyar- országon, Macsovszky Péter kiváló fordításában a szlovák olvasókhoz is eljutott. Igaz, nem most. Két évvel ezelőtt. SZABÓ G. LÁSZLÓ Tristan Schwartz azonban erről mostanáig nem tudott. Sem az otthoni, sem az itteni kiadója nem értesítette a Travič címmel megjelent könyvéről. Hogyan jutott akkor mégis a tudomására, hogy megjelent a szlovák könyvpiacon? „Bár nem nagyon szoktam a saját munkásságomat az interneten nyomon követni, egy vasárnap délután nagyon ráértem, gondoltam, lementek pár rólam szóló írást - idézi fel a történteket Tristan Schwartz. - A hetedik oldalhoz érve arra lettem figyelmes, hogy Szlovákiában is él egy ugyanilyen nevű író, aki Travič címmel adta ki könyvét. Nagyon furcsa volt, de jópofa dolognak találtam, ám ahogy megnéztem, hogy miről szól a regény, bár nem tudok szlovákul, rájöttem, hogy tulajdonképpen a saját könyvem borítóját nézegetem. A fülszöveget böngészve ugyanis pár szóból megbizonyosodhattam erről. Nagyon megörültem, csak éppen nem értettem, hogyan történhetett mindez a tudto- mon kívül. Külsőre szép és igényes a kötet, a barátaimtól megtudtam, hogy egy rendkívül jó kiadó jelentette meg, de most jogi úton szeretnék utánajárni, hogyan, milyen módon és milyen indíttatásból került a könyvpiacra Szlovákiában. A hátam mögött adták ki a könyvemet, ami mégiscsak meglepő. Senki nem szólt, ami nagyon bántó, idegesítő és elszomorító. Közben nagyon boldog is vagyok, főleg most, hogy már a kezembe foghatom. Itt van, megjelent, mindig is ez volt a vágyam, hogy idegen nyelven is olvassák, amit írok. Többször beszéltem kiadókkal, fordítókkal erről, állítólag Magyarországról nagyon kevés embernek jelennek meg művei idegen nyelven. Minden író vágyik erre, de csak keveseknek jön össze. Szabó Magda, Kertész Imre, Esterházy Péter, Závada Pál, Nádas Péter. Nincsenek sokan.” Izgalmas jeleneteket felvonultató, szenvedéllyel és szerelemmel átitatott regénye a középkori Itáliában, a Coronado család palotájában és vidéki birtokán játszódik. A gyűlölettől a kegyetlen bosszúig, a hatalomvágytól az érzékiségig sok minden színezi a családtagok viszonyát. A könyv ajánlói közül hármat idéznék. Merész, nagy vállalkozásához gratulál fiatal kollégájának Szepes Mária. „Csupa szikraeső, ígéret, sodró erejű izgalom” - írja. „ígéret... lassan beteljesülő ígéret vagyok. De még mindig csak harmincegy éves. Majd meglátjuk. Nekem ugye, az írás mellett van azért egy másik munkám is, ami elég sok időt elvesz, meg élni is szeretek. Eddig három könyvem jelent meg, a negyedik ősszel lát napvilágot, és már írom az ötödiket. Szepes Mária annak idején elolvasta a kéziratot, amelyet a kiadó juttatott el hozzá, és nagyon érde- kesnektalálta a könyvet.” Csernus Imre, a „drogdoki” szerint ez a történet az önmagát kereső ember küzdelme a benne harcoló ördöggel és angyallal, ami a mai dekadens világban is zajlik. „Na jó, minden történet a világon az önmagát kereső ember küzdelme a benne harcoló jóval és rosszal. Szerintem ezen nagyon sok mindent nem kell kommentálni. Néha sok az ördög, és elég sok az angyal. Szerintem háromszor annyi ördögöm és angyalom van, mint egy átlagembernek. Egyénként az ördögeimmel is jó viszonyban vagyok. Elfogadom magam. Szeretem magam. Nem bántok senkit. A sodró erőt is az ördögeimnek köszönhetem, és nem egy átszellemült, mindennel elégedett valakinek. Ezek az ördögök kis ötletek formájában jönnek a könyvben. Én tényleg nem ártok senkinek.” Herendi Gábor, a Valami Amerika sikeres rendezője nem hitt a szemének, miközben a regényt olvasta. Azt kérdezi: „Hogyan fér ennyi bölcsesség egy huszonkét éves srácba? Fantasztikus érettséggel, stílussal, tempóérzékkel megírt könyv, nem lehet letenni” - írja szinte ujjongva. „Én még most sem érzem bölcsnek magam. Ez egy történet, amit megírtam.” Hogy mennyi benne az ő tör1 ténete? Tristan Schwartz csupán párhuzamokról beszél. „Nem az én életem a könyv, hiszen nem vagyok egy reneszánsz kori olasz kereskedőcsalád gyereke, de párhuzamok A hátam mögött adták ki a könyvemet, ami mégiscsak meglepő. Senki nem szólt, ami nagyon bántó... kétségtelenül vannak köztem és a főhős között. Ha nem azt az életet éltem volna, amit éltem, nem tudtam volna megírni a regényt. Ezt merem állítani.” Mint ahogy azt is felvállalja: a könyv írásakor nem talált értelmet a munkájában. „Nem leltem nyugalmat a szabadidőmben. Nem éreztem szerelmet, és nem ismertem a helyemet a világban” - vallja A genovai méregkeverő fülszövegében.. „Persze, hogy az emhernek mi a helye a világban, az annyiféle megvilágításban, az annyiféle látószögben feltűnhet!” További idézet a fülszövegből: „A sötétségből végre a fénybe értem.” Milyen a fény? - kérdezem most tőle. „Nem vakít. Simogat” - feleli. „Valamit örökre elveszítettem magamból, valaminek örökre az otthona lettem.” A magyarázat egyszerű. ,A történetmesélés otthona lettem. Remélem, örökre. Huszonkét éves szakácsfiú voltam, amikor a regényt írtam, most harminckettő leszek, és étteremben dolgozom ma is. Meg kell élni valamiből. Egyszer úgyis kiderül, hogy mi lesz a sorsa ennek az egésznek. Sok energiám van a három könyvben. Ha Amerikában vagy Németországban élnék, a könyveimből tök jól meglennék. Híres is lennék. Igen, híres író akarok lenni, ez a célom. Azért írok, mert nem tudok nem írni. Ha csinál valamit az ember, ami különleges, akkor bizonyosan vágyik elismerésre, visszajelzésre, hogy jó, amit csinál, és kell is, amit csinál. De amikor írok, nem úgy ülök az asztalnál, hogy eldöntőm, én ezzél most híres leszek, hanem kíváncsi vagyok, mi fog történni. Mintha fel nem tárt barlang- rendszereket fedeznék fel magamban. Igen, ez is egyfajta kaland, és nagyon sok minden más is. Sok meglepetéssel szolgál, amikor írok.” Három megjelent, egy megjelenés előtt álló és egy most születő könyve mellett Tristan Schwartz boldog, hogy már a szlovák olvasók is ismerik a nevét. „Nagyon örülök, hogy A genovai méregkeverő megjelent a szlovákiai könyvpiacon, hiszen nagy vágyam, hogy nemzetközileg is elismert író legyek. Nagy rizikófaktora az életemnek, ha nem leszek az. De a jelek szerencsére mégis arra utalnak, hogy erre valóban esélyem van.” Hazai magyar színészek is lehetőséget kaptak Halhatatlanok újratöltve JUHÁSZ DÓSA JÁNOS 10 film, 10 klasszikus történet. Ahogy a reklámszlogen ígéri - Ma is köztünk, s velünk élnek. Halhatatlanok. A Szlovák Televízió és az Oreo cég közös projektje, a Halhatatlanok a közszolgálati televízió egyes csatornáján fut, a szereplők között szlovákiai magyar színészekkel is találkozhatunk. 1,16 millió eurós állami támogatásból készült el HD minőségben a tízrészes tévéfilmsorozat, amelyben klasszikus irodalmi alkotások kerülnek mai környezetbe (pl. Lermontov: Álarcosbál, Jane Austin: Értelem és érzelem, Flaubert: Bovaryné, Gogol: A revizor). A felkért rendezők listája is figyelemre méltó, olyan nevek vették kezelésbe az alapanyagot, mint Roman Polák, Emil Horváth, Stanislav Párnický, Laco Halama, Viktor Csudái vagy Karol Vosátko. A tíz elkészült rész közül eddig hetet láthattak a nézők, a maradék három pedig ebben a hónapban kerül adásba. A már vetített történetekben fontos szerepet kapott Mokos Attila, Kerekes Vica, Šafarik Katalin, Jakab Róbert, Oszlik Péter, Tóth Krisztina és Derzsi Réka, a ma este műsorra tűzött részben pedig Kanócz Zsuzsa alakítja ifj. Dumas A kaméliás hölgy című melodrámájának főszerepét. Az átültetésért felelős Stanislav Párnický a Virágok és Lucia címet adta az epizódnak, amelyben a hősnő egy jóval idősebb, gazdag, nős emberrel folytat viszonyt, és ebbe a kapcsolatba sodródik bele a tehetős szerető sofőrje. A két szeretőt Milan Kňažko és Marek Geišbergjátssza. Szintén Párnický dolgozta fel Moliere Don Jüanját, akiből egy ízig-vérig mai szívtipró lesz, Maroš Kramárnak köszönhetően. Mellette Táňa Pauhofová, Miro Noga, Soňa Norisová, Jakub Gogál és Ľubomír Paulovič bonyolítják a történetet, amely január 10-én lesz látható az STVl-en. A sort január 17-én az Alfa projekt című epizód zárja, amely nem más, mint R. L. Stevenson Dr. Jekyll és Hyde című világhírű horroijának átirata. A tíz film bizonyítja, hogy egyrészt tényleg klasszikusokról van szó, amelyek modern környezetbe áthelyezve is életképesek, másrészt a kezdeményezők remek lehetőséget biztosítottak színészeknek, íróknak és rendezőknek is. Az eddigi részeket végignézve bátran állítható, a művészek tökéletesen éltek is az alkalommal. Jirí Langmajer és Elena Podzámska a sorozat Ördög című részében, amely Tolsztoj novellája alapján készült (Fotó: Oreo) RÖVIDEN Don Giovanni a kőfejtőben Budapest/Kismarton. Az Esterházy Kulturális Év 2011 elnevezésű kismartoni programban a zenei rendezvények állnak a középpontban, újdonság lesz Mozart Don Giovanni című operájának előadása a szentmargitbányai (Sankt Margarethen) kőfejtőben. Az opera bemutatójának előkészületei már megkezdődtek Joachim Arnold irányításával. Húsz alkalommal adják elő az operát július 19. és augusztus 28. között a mintegy 2100 főt befogadó Ruffini színpadon. A címszerepet hármas szereposztásban adják elő: Josef Wagner, a bécsi Volksoper tagja, Dániel Goloszov, a Theather Basel és Sebastian Geyer, a Frankfurti Operaház tagja énekli majd Don Giovanni szerepét. (MTI) Elhunyt Per Oscarsson svéd színész Stockholm. Vélhetően tűzhalált halt Per Oscarsson svéd rendező és színész, aki 1966-ban a cannes-i filmfesztiválon a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat vehette át Az éhség című filmben nyújtott alakításáért. Ä Svédország délnyugati részén fekvő Västa Götaland tartomány rendőrsége tegnap úgy tájékoztatott, emberi maradványokat találtak a színész feleségének leégett házában. A gyanú szerint a 82 éves művész és 67 éves neje a házban tartózkodott, amikor az épület pénteken teljesen leégett. A színész nagy kedvencnek számított Svédországban, ahol számtalan filmes, televíziós és színházi produkcióban szerepelt. (MTI)
