Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

2011-01-29 / 23. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 29. Nyitra megyében eddig a lévai járásbeli községek érdeklődtek leginkább a támogatás iránt Árvízvédelmi projekt indult A községben harminc ember dolgozik a mintegy húsz kilomäer- nyi árokrendszer megtisztításán (A szerző felvétele) Nagyölved (Veľké Ludince)/Léva. Eddig 34 munkahely létesült a Lé­vaijárásban az árvízvé­delmi támogatásnak kö­szönhetően. FORGÁCS MIKLÓS Nyitra megyében ez a régió a rekorder ezen a téren, hiszen a Komáromi és az Érsekújvári já­rásban egyaránt nyolc, a Vág- sellyeiben pedig négy embert foglalkoztattak összesen. Az egész országban eddig 21 tele­pülésen 257 munkanélküli he­lyezkedhetett el így átmeneti időre. A Lévai járásban három községben, Nagyölveden, Far- nadon és Garamújfalun (Nová Dedina) éltek ezzel a lehető­séggel, az alkalmazásba felvett személyeknek legalább három hónapja kellett a munkahivatal nyilvántartásában lenniük. Anna Brokešová, a Lévai járási Munka-, Szociális és Család­ügyi Hivatal szóvivője elmond­ta, a Nyitrai kerületben ebben a térségben használták ki a leg­jobban a projektet, hiszen a lét­rejött munkahelyek hatvanhá­rom százalékát itt hozták létre. Négy szerződést kötöttek há­rom faluval, közel százezer eu­ró értékben. Legfeljebb féléves időtartamra alkalmazhatnak egy embert, napi nyolcórás munkaidőben. A munka ellen­értéke a létminimum kétszere­se, ennek az összegnek a 95 százalékát az állam fizeti, öt százalék terheli a községet. A legtöbb munkanélkülit Nagyölveden vették fel, no­vemberben és januárban is ti­zenöt-tizenöt főt, és tervezik még legalább tíz ember alkal­mazását. Monika Balážová pro­jektmenedzser elmondta, a ta­valy júniusi esőzések idején a környező erdőkből hatalmas mennyiségű csapadék zúdult az 1650 lakosú falura. Két ut­cában legalább negyven házat érintett a katasztrófa, a lakóte­reket, a kerteket, garázsokat, a közutakat egyaránt elárasztot­ta a víz. A vízelvezető árkok nagyon rossz állapotban vol­tak, nem volt sem erő, sem pénz a tisztításukra, több he­lyen betemetve maradtak. Az árvízvédelmi támogatásból fi­zetett emberek a mintegy húsz kilométernyi árokrendszert tisztítják, mélyítik, biztosítják a folyamatos karbantartási munkákat, emellett az utakat, járdákat is rendben tartják. Az árkok falait betonkockákkal akarják megerősíteni. A teljes hossz mintegy negyedén már lerakták az 50x50 centiméteres betonlapokat. Csak a projekt­nek köszönhetően tudtak neki­fogni ennek az évek óta haloga­tott feladatnak. A projekt célja a helyi érdekeltségű vállalatok és vállalkozások erősítése Inkubátorház európai uniós forrásból A vállalkozások fejlesztése az ipari park fellendülését eredmé­nyezheti (Kovács Zoltán felvétele) ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Nagymegyer. Sikerrel pá­lyázott az alsó-csallóközi város és Kapuvár, így a Magyar- ország-Szlovákia Határon Át­nyúló Együttműködési Prog­ramnak köszönhetően 173 280 eurót fordíthat fejlesztési cé­lokra. A város vezetése vállal­kozói inkubátorház létrehozá­sát tűzte ki célul. A fejlesztés a számos prob­lémával szembesülő, mind­amellett életképes kis- és kö­zépvállalkozói szektor helyze­tének erősítését célozza iroda- helyiségek és az ahhoz tartozó infrastruktúra létrehozása ál­tal. Az önkormányzat az összegből a vállalkozói inkubá­torház fenntartását, valamint vezetéstechnikai tréningek és vállalkozásfejlesztési konfe­rencia szervezését tervezi. „Napjaink egyik legégetőbb problémája a munkahelyte­remtés - közölte a projekt kap­csán Néveri Sándor, Nagy­megyer polgármestere. - Áz inkubátorház létrehozása je­lentős mértékben hozzájárul­hat a vállalkozások fejlesztésé­hez, mely a későbbiekben ipari parkunk fellendülését ered­ményezheti.” Csallóköz és Rábaköz euró­pai jelentőségű kereskedelmi útvonalak metszéspontjában fekszik, ahol Pozsony, Bécs, Budapest, Sopron és Győr kö­zelsége egyaránt érezteti hatá­sát. Ez, valamint a térség mun­kavállalóinak szakképzettségi szintje jó fejlesztési lehetősé­geket rejt magában, ám a gaz­dasági válság kisvállalkozások­ra gyakorolt hatása a nagyvá­rosok elszívó erejének erősö­dését eredményezte. A megol­dást több határ menti település a térségi együttműködésben keresi; Nagymegyer és Kapu­vár közös projektjének célja is a helyi érdekeltségű vállalatok erősítése. Az inkubátorház szolgáltatásai rövid távon men­tesítenék őket a magas bérleti díjak fizetése alól, ugyanakkor szakmai tanácsokhoz és kap­csolatokhoz jutnának. A pro­jekt célcsoportja 2012 októbe­rétől veheti igénybe az inkubá­torház szolgáltatásait, (la) Régió 5 Kezdődhet a munka, a pályázatok kidolgozása Bejegyezték a Pons Danubii csoportosulást ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Guta. A szlovák miniszter- elnöki hivatal 2010. december 16-ával jegyezte be a Pons Da­nubii Európai Területi Együttműködési Csoportosu­lást (EGTC), amelyet a hatá­ron átnyúló, régiók közti szo­rosabb együttműködés előse­gítése céljából hozott létre há­rom magyarországi (Tata, Dél- Komárom, Kisbér) és három szlovákiai (Észak-Komárom, Gúta, Ógyalla) város. Közpon­ti irodája Észak-Komáromban működik. A bejegyzéssel megkezdőd­het az érdemi munka, a közös pályázatok kidolgozása és be­nyújtása. Amint Bara Zoltán, a csoportosulás igazgatója la­punknak elmondta, három té­makörben is készülnek már a pályázatok: a vízgazdálkodás területén az árvíz és belvíz megelőzését célzó tervezet, a kis- és középvállalkozásokat támogató pályázat, valamint a két térség közti információ- áramlást elősegítő projekt. Tá­jékoztatott továbbá arról is, hogy a Pons Danubii a napok­ban Gútán megtartott közgyűlésén új elnököt válasz­tottak Anton Marek, Észak- Komárom polgármestere sze­mélyében; e funkciót eddig Bastmák Tibor, a város korábbi polgármestere töltötte be. Az alelnök Michl József, Tata pol­gármestere. A közgyűlésen képviseltette magát Oroszlány és Érsekújvár is. Oroszlány szeretne csatlakozni a társu­láshoz, Érsekújvár alpolgár­mestere egyelőre megfigyelő­ként volt jelen. Az EGTC-k olyan szerveze­tek, amelyek a nemzeti parla­mentek által ratifikált nemzet­közi szerződések nélkül működhetnek együtt és az ál­lami szervek közvetítése nélkül hívhatnak le uniós forrásokat. A Pons Danubii az első tíz ilyen csoportosulás egyike Európá­ban. (vkm) AJANL0 Január 29. (szombat) Pozsony - 15.00: A szer­vezet Május 1. téri nagyter­mében évzáró taggyűlést tart a Csemadok Pozsony- Óvárosi Alapszervezete. Utána farsangi batyubálra hívják a szórakozni vágyó­kat. (ú) Január 30. (vasárnap) Komárom - megemléke­zés az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor felsza­badításának 66. évforduló­ja alkalmából; 15.00: az el­ső komáromi zsinagóga fa­lán elhelyezett emléktábla­avatás az Európa-udvar- ban; 16.30: Régi művek a 21. század vásznain - a Te­van család nyomdai és kul­turális öröksége című kiállí­tás megnyitója a Menház- ban, a vándorkiállítás elő­ször tekinthető meg Szlo­vákiában. (vkm) Komárom -19.00: Ahogy esik, úgy puffan - improvizá­ciós játék a Madách Art Ca- féban; közreműködnek: Bandor Éva, Derzsi György, Nagy László és Olasz István, a játékmester Majorfalvi Bá­lint. (vkm) Nagymegyer - 15.00: a Csemadok Nagymegyeri Alapszervezetének évzáró tagsági gyűlése a kultúrház- ban. (la) Szene-10.00: egész napos tánc workshop a városi mű­velődésiközpontban. (jm) Február 1. (kedd) Pozsony - 18.00: Vojtek Miklós balett-táncos, tánc­pedagógus, szakíró beszélget Takács Andrással A legki­sebb fiú vándorlásai című könyvéről a Pozsonyi Casi- nóban. (ú) Évente gyakorolják a mentést extrém körülmények között - Daniel Lipšic tegnap együtt merült a tűzoltókkal a Szenei tavak vizében Belügyminiszter a jeges víz alatt JUHOS MELINDA Szene. A jég alatti búvár­kodást gyakorolták tegnap délelőtt a Szenei tavon tűzoltók, a katonák és a rend­őrök. Dániel Lipšic belügymi­niszter is a jég alá merült. Tizennegyedik alkalommal szerveztek ilyen gyakorlatot, amelynek célja a búvárok fi­zikai és pszichikai felkészült­ségének tökéletesítése • ext­rém, rendkívül nehéz körül­mények között. A gyakorla­ton pozsonyi, szenei, bazini járásbeli, Nyitra, Trencsén, Nagyszombat megyei és sze- redi egységek búvármentői vettek részt. Vladimír Nejed­lý országos rendőrfőkapitány elmondta, országszerte össze sen kilencven búvár dolgo­zik. „Ezt a létszámot a közel­jövőben szeretnénk redukál­ni, és a műszaki felszerelés tökéletesítésére helyezni a hangsúlyt” - nyilatkozott Vladimír Nejedlý. A merülést a belügyminiszter is kipró­bálta a profi búvárok kísére­tében. „Büszke vagyok, hogy ilyen tűzoltóink és rendőre­ink vannak, akik ilyen profi módon búvárkodnak a jég alatt is. Ezek a speciális ru­hák teljesen vízhatlanok, így nem olyan szörnyű a merü­lés, mint amilyennek első lá­tásra tűnhet” - mondta Dá­niel Lipšic, aki első ízben me­rült a jég alá. A kilenc-tíz centiméter vastag jégen há­rom léket vágtak, egymástól száz méter távolságra, itt ereszkedtek a vízbe a tűzol­tók, az első léktől a harmadi­kig kellett elúszniuk a víz alatt. „Merültem már néhány­szor, de ezt a feladatot nem tudtam teljesíteni, ugyanis nem láttam tisztán. Márpedig a búvár nem bizonytalankod­hat mentés közben” - nyilat­kozott Nejedlý. „Javarészt el­tűnt személyeket keresünk, de voltunk már bevetésen kü­lönböző ökológiai katasztró­fák miatt is. Szencen idén két vízbe fúlt személyt találtunk meg - mondta Juraj Orbán, aki búvármentőként dolgozik a szenei tűzoltóságnál. Lipšic szerint nem olyan borzasztó, mint amilyennek látszik (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents