Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-28 / 22. szám, péntek
16 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 28. www.ujszo.com A máktermesztést szigorúan szabályozzák Nagyon korán vetjük TALLÓZÓ A Liebig-féle minimumelmélet jelentősége a nélkülözhetetlen tápanyagok visszapótlásánál Az optimális termésért (Fotó: Képarchívum) A mák egyike a legrégibb kultúrnövényeknek, Egyiptomban már 4000 évvel ezelőtt termeltek mákot, és Hippokratész is ír róla, mint gyógynövényről és a narkotikus hatásáról. Legnagyobb termelője Kis-Ázsia és India, de Európában is számos országban termesztik. Nálunk szántóföldi táblákon és a kiskertekben is elterjedt növény. Fő terméke a mag, amely az ünnepi bejgli és a hétköznapi mákos csík, rétes, guba, sőt fagylalt alapanyaga. Fontos terméke azonban a máknak a máktokból Kabay János világszabadalma alapján kinyert alkaloidák tömege. A máktokból 25 féle akaloida állítható elő, amelyek között van narkotikum, fájdalomcsillapító, altató, köhögést csillapító anyag is. Éppen ezért termesztési körülményeit szigorú rendeletek szabályozzák. Az alacsony és közepes hatóanyagú mákfajták kis területen, saját célra történő felhasználás esetén korlátozás nélkül termeszthetők. A magas hatóanyag-tartalmú, speciális alkaloid-összetételű mákfajtákat termeszteni csak a gyógyszer előállítására és forgalmazására szakosodott, és kijelölt belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetekkel kötött szerződéssel lehet. Az ily módon termelt mák területét a zöldtokos állapottól a betakarításig őriztetni kell és a máktok teljes mennyiségét - feltörés nélkül - a termeltetőnek át kell adni. Magas hatóanyag-tartalmú mák étkezési célra nem hozható forgalomba. A jó máktermés alapfeltétele az igen korai vetés. Tehát mihelyt rámehetünk a talajra, vethetjük a mákot! A magja nagyon apró. Leginkább a tápanyagokkal bőségesen ellátott homokos vályogtalajt kedveli. Kötött, savanyú kémhatású, nedves talaj nem alkalmas máktermesztésre. A mák magját sekélyen, egymásfél cm mélyen kell a talajba tenni. Amikor a kikelt növények három-négylevelűek, akkor kell az állományt megritkítani úgy, hogy a sorban a tövek 5-6 cm-re legyenek egymástól. A vetést óvni kell az elgyomo- sodástól, a peronoszpórától, a levéltetvektől és egy jellegzetes kártevőtől, a máktokbarkótól, amely ellen a Decis esti kipermetezése nyújt védelmet. A 80-100 cm magas száron nyíló virágokból tokok fejlődnek. Ezeknek a nyaki részén valamikor lyukak nyíltak, amelyeken keresztül régen kipergett a mákszem. A mostani fajták már zárttokúak, tehát a pergéstől nem kell tartani. A kistermelők a tokot 10-12 ernes szárral vágják le és a tokokat felvágva fejtik ki belőlük a magot. A frissen betakarított mákot szikkasztani kell, mert a nedves mag befülled. Ősszel is lehet mákot vetni szeptember végén, október elején. Az őszi vetésű mák korábban virágzik és a tokjai is korábban érnek be. (balintgazda.hu) A múlt héten foglalkoztunk azzal, hogy milyen makro-, mező- és mikroelemeket igényelnek a növények egészséges fejlődésükhöz. Korántsem mindegy azonban, hogy ezek müyen arányban vannak jelen a termesztett dísz- és haszon- növények számára. BELUCZ JÁNOS A növények a legkisebb mennyiségű tápelem arányában veszik fel a többi tápelemet is. Ha valamelyik elemből vagy környezeti tényezőből hiány van, ez korlátozza a növény fejlődését. E megállapítást még Justus von Liebig német vegyész fogalmazta meg 1840- ben. Teóriáját mindmáig nem cáfolták meg. A Liebig-féle minimumtörvény A termést és az azt meghatározó alapvető tényezők törvényszerűségét az ún. hordóelmélet szemlélteti a legjobban: Képzeljünk el egy fakádat, amelynek különböző magasságú dongáinál a beleöntött víz ott folyik ki, ahol a legalacsonyabb donga található. A tápelemek és a környezeti tényezők a hordó dongáinak felelnek meg. Mindegyik donga hossza más, az ellátottságtól függően. A hordóba töltött víz szimbolizálja a termés mennyiségét. Műidig az a tényező (tápelem) limitálja a termés mennyiségét, amelyikből a legkevesebb van. A (relatív) minimumban lévő tényező - tápanyag, víz, fény, hőmérséklet - korlátozza a termés nagyságát. Ez mindaddig tart, amíg egy másik tényező kerül minimumba. Ha valamiből hiány mutatkozik A termőtalaj alatt, az altalajban alakulnak ki a vízben oldott tápanyagok. Ezt a közeget szorpciós komplexumnak is nevezzük. Ebben a rétegben arányosságnak kellene uralkodnia. Ám ha ez nincs meg, akkor a túlsúlyban levő elem fékezi egy másik elem felvehetőségét az adott növény számára. A termesztésben a leggyakrabban a mész szokott túltengeni, fékezve a vas felvételét. Ezáltal a növényeknél (főleg szőlő és őszibarack esetében) levélsárgulás mutatkozik. Vashiány csak a meszes talajokon fordul elő. Ha viszont mészből van a kelleténél kevesebb, akkor főleg a csonthéjasok és a héjas gyümölcsűek elkezdenek mézgásodni és megjelenik a rákelhalás is. A paprikánál a mészhiány csúcsrothadás formájában mutatkozik. Foszforhiány esetén a virágok csak korlátozott mértékben porozódnak be, a termések rosszul érnek be, aránytalanul sok sav termelődik bennük. Káliumhiány esetében a levelek feketés zöld árnyalatot vesznek fel, csúcsi részük besodródik, majd a levelek idő előtt lehullanak. A vesszők a csúcstól kezdődően elszáradnak, a termések aprók maradnak, ízük rossz, nem tárolhatók. Magnéziumhiányra is levél- sárgulással reagálnak a termesztett növények. Esetleg egyidejű nitrogénfelesleg esetén vörös árnyalatot vesznek fel. Később a leveleken sötétbarna vagy fekete foltok keletkeznek, a levelek lehullanak. A bór hiánya a levelek sárgu- lását, és a termések elhalását okozza, kisebb mértékű borhiány a gyümölcs felületén fellépő apró foltokban és a gyümölcshús megfásulásában nyilvánul meg. Cinkhiány esetén összezsugorodott, keskeny, kis levelek képződnek, amelyek az ágvégről lehullanak. A rézhiány a zsenge levelek összecsavarodásában és részbeni elhalásában nyilvánul meg, a hajtások rövidek, seprűszerűek. Nitrogénhiány esetén lelassul a növények növekedése, csak gyenge vesszők képződnek, a levelek színe vüá- gos marad. A növény keveset terem, a termés apró marad. A hibridek többet tudnak A fent említett hiánybetegségek alaptrágyázással nem, vagy csak nehezen távolíthatók el. Az esetleges hiánytünetek jelentkezésekor folyékony levél- és lombtrágyázást alkalmazunk. Az első ilyen lombtrágyázás az elvirágzás után történhet. Ilyenkor indokolt lehet a nyomelemek egész sorának permetszerű kijuttatása. A mai modern kis- és nagyüzemi termelésben, kertészetekben azért figyelünk oda az optimális tápanyag-utánpótlásra, mert növényeinket jó kondícióban akarjuk tudni. Tőlük nagy terméseket és jó minőséget várunk. A mai gyümölcsfák intenzív termesztésre vannak kinemesítve. Hasonló a helyezet a zöldségfélékkel, szántóföldi növényekkel. A legtöbb fajnál már hibrideket vetünk. Ezek legalább 20-30 százalékkal nagyobb termést és jobb minőséget tudnak produkálni, mint a hagyományos fajok. Persze, ha minden tápelem és környezeti körülmény optimális mértékben adott. A szerző kertészmérnök (Fotó: Hocsi) MAI VAUJTAARF0LYAM0K AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8595 Lengyel zloty 3,8985 Cseh korona 24,240 Magvar forint 272,90 Horvát kuna 7,4120 Román lei 4,2670 Japán jen 113,90 Svájci frank 1,2940 Kanadai dollár 1,3651 USA-dollár 1,3716 VETEL ELADAS Bank dollár cseh korona forint VolksbankOTP Bank 1,40-1,32 24,88-23,46 282,73-266,65 Postabank 1,41-1,31 25,01-23,32Szí. Takarékpénztár 1,41-1,31 24,82-23,44 287,17-262,43 Tatra banka 1,40-1,33 24,80-23,54 285,57-263,87 Dexia banka 1,39-1,32 24,85-23,59 282,38-268,06 Általános Hitelbank 1,40-1,33 24,87-23,49 287,17-262,43 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Újabb esély a csontritkulás megfékezésére - már Szlovákiában is Kezdje egészségesen a hetet! Újabb esély a csontritkulás megfékezésére - már Szlovákiában is Dioxin, a lassan ölő méreg A „szerelemhormon" tizenhárom hatása Fokozatosan szoktassa magát a zöldséghez! Az ön gyermekét is fenyegeti a sárgaság Házi praktikák szemfáradtság ellen Korrigáljuk az orrunkat apró sminktrükkökkel! Keresse az Új Szót az újságárusoknál! Az utak téli kezelése Só helyett fahamut A változékony időjárásban gyakran előfordul, hogy az utak váratlanul síkossá válnak. A kerti utak és a közhasznú járdák sózása halálos mérgezés a környezetben levő növények számára. Ezért használjunk erre a célra inkább fahamut, homokot, fűrészport, apró kavicsot, kályhasalakot, illetve a kereskedelemben kapható, erre a célra szolgáló keveréket. Ha sövényt neveltünk a forgalmas autóút mellett a zaj, a por és a gázok felfogására, akkor most nádfonat takarással védjük meg sövényünket az úttestről felcsapódó sós hólétől, (bál-)
