Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-28 / 22. szám, péntek
8 Külföld Merénylet Bagdadban Bagdad. Negyvennyolc embert megölt és 121-et megsebesített tegnap az iraki fővárosban egy gépkocsiba rejtett pokolgép. A jármű Bagdad egyik, főleg síiták lakta negyedében egy temetkezési sátor közelében parkolt. Az utóbbi egy hétben csaknem 200 ember lett merénylet áldozata Irakban. (MTI) Tart a válság Libanonban Bejrut. Technokrata kormányt alakíthat Na- dzsíb Mikáti megbízott libanoni kormányfő, ha a távozó miniszterelnök, Szaad Haríri hívei nem csatlakoznak a kabinethez. A radikális síita Hezbollah által megbízott Mikáti tegnap kezdte meg kormányalakítási tárgyalásait, s azt mondta, örülne, ha Haríri belépne a kormányba. Ez utóbbi már közölte, nem csatlakozik olyan kabinethez, amelyben a Hezbollah van fölényben. Ugyanakkor arra kérte Mikátit, ne szakítsa meg a kapcsolatot azzal az ENSZ-törvény- székkel, amely az apja meggyilkolásának ügyében nyomoz. (MTI) Aggódnak Mandeláért Johannesburg. Kivizsgálásra kórházba vitték Nelson Mandelát, Afrika első fekete elnökét. A 92 éves politikus alapítványa szerint rutinellenőrzésről van szó, de Jacob Zuma jelenlegi államfő jónak látta nyugalomra inteni a közvéleményt. „Mandela elnökjói érzi magát, egy orvosi specialistákból álló csoport foglalkozik vele” - üzente Davosból, ahol a világgazdasági fórumon vesz részt. Nyilatkozatot adott ki a szintén Nobel- békedíjas Desmond Tutu püspök is, aki azonban arra is felívta a figyelmet: „bár szeretnénk, ha örökre velünk maradna... minden megtörténhet”. (MTI) Farinast elengedték Havanna. A kubai rendőrség néhány órás fogva tartás után szabadon engedte Guillermo Farinas ellenzéki vezetőt, az Európai Parlament Szaharov-díjának tavalyi kitüntetettjét. Rajta kívül még húsz ellenzékit vettek őrizetbe. „Azért vittek el bennünket, mert segítségére siettünk egy családnak, amelyet ki akartak lakoltatni” - mondta a politikai célú éhségsztrájkjairól híres férfi. (MTI) ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 28. www.ujszo.com Ma is harcolni kell a megkülönböztetés, a türelmetlenség, a gyűlölet és a kirekesztés minden formája ellen Egy roma holokauszttúlélő a német parlamentben ÖSSZEFOGLALÓ Varsó/Berlm. Tegnap tartották a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapját, az auschwitz-birkenaui haláltábor 1945-ös felszabadításának 66. évfordulóján. Az auschwitzi táborban megtartott emlékezésen részt vett Bronislaw Komorows- ki lengyel és Christian Wulff német államfő is. A . német parlamentben a megemlékezés középpontjában a II. világháború idején legyilkolt, mintegy félmillió szinti és roma állt. Norbert Lammert, a Bundestag elnöke rámutatott: az úgynevezett vándornép tagjainak a nemzetiszocialista uralom alatti üldöztetéséről sokáig nem akart tudni a német közvélemény. Európának ez a legnagyobb kisebbsége a mai napig a legjobban szenved a hátrányos megkülönböztetéstől. Németországban sem sokkal jobb a helyzet: az itt élő szinti és roma közösség tagjai közül sokan továbbra is hátrányos helyzetűnek és megbélyegzettnek érzik magukat. Első ízben mondott beszédet a Bundestag emléknapján a roma közösség egy tagja, a holokauszttúlélő 73 éves Zoni Weisz, akinek apját, anyját, összes testvérét és további 21 Emlékezés a haláltábor bejáratánál. Nemrégiben ítélték el azt a svéd férfit, aki négy lengyel állam- rokonát Auschwitzban gyilkol- polgárral ellopottá a feliratot. (TASR/AP-felvétel) ták meg. (MTI, ú) Ezernél több tüntetőt tartóztattak le az egyiptomi hatóságok El-Baradei szívesen felváltaná Mubarakot Jemenben bekeményített az ellenzék Szanaa. Jemen fővárosában, Szanaában tegnap ismét több ezres tömeg követelte a 32 éve hatalmon lévő elnök, Ali Abdalláh Száleh a menesztését. A tüntetők hangoztatták: ha Ben Ali tunéziai elnököt több mint húsz év után eltávolították tisztségéből, akkor a jemenieknek is elegük van Száleh országosából. Az ellenzék szerint szó sem lehet az elnöki mandátum meghosszabbításáról. Szálehet 2006-ban a parlament újabb hét évre megválasztotta elnöknek, és a törvényhozásban jelenleg is zajlik a vita egy alkotmánymódosításról, amelynek értelmében az államfő élete végéig elnök maradna. (MTI) Bécs/Kairó/Szuez.Atöbb napja tartó kairói kormányellenes tüntetések nyomán hazatér Egyiptomba az ottani ellenzék egyikvezéralakjaként számon tartott, külföldön nagytekintélynekörven- dő, Nobel-békedíjas politikus, Mohamed-el Baradei. Elutazása előtt Bécsben azt nyilatkozta készen áll arraj hogy a változások élére álljon, ha erre felkérik. ÖSSZEFOGLALÓ A bécsi székhelyű Nemzet- -közi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) korábbi főigazgatója már tegnap megérkezett Kairóba. Eddig az osztrák fővárosban élt, az utóbbi időben azonban külföldről is sokat hallatta szavát, élesen bírálta a Muba- rak-rendszert, és politikai reformokat, illetve változásokat követelt. Sokan úgy tekintik őt, mint a közel harminc éve hivatalban lévő, 82 éves Hoszni Mubarak esélyes kihívóját az idei elnök- választáson. A korábbi hírek arról szóltak, hogy Mubarak a fiára akarja örökíteni a hatalmat, az utóbbi időben azonban felerősödtek azok a nézetek, amelyek szerint mégis csak harcba száll egy újabb mandátumért. El-Baradei, aki 2005- ben az atomenergia katonai célú felhasználásának megakadályozását célzó erőfeszítéséért kapta a Nobel-békedíjat, a közelmúltban még az elnökválasztás bojkottjára szólított fel. A tegnapra virradó éjjel és tegnap napközben is folytatódtak a kormányellenes tüntetések, elsősorban Kairóban és Szuezben. A rendőrség ismét erőt alkalmazott. Kedd óta 6 személy vesztette életét, a sebesültek száma több százra tehető. A belügyminisztérium azt közölte, hogy 500 személyt tartóztattak le. Független jogászok ugyanakkor több mint 1200 letartóztatottról beszéltek. Szuezben tegnap délelőtt a tüntetők felgyújtottak egy rendőrőrsöt is, tiltakozásul az ellen, hogy a rendőrség megölt három helybelit. A tüntetések folytatására szólított fel tegnap a Faceboo- kon az Április 6. Ifjúsági Mozgalom. A Facebooknak ezt a lapját nem egész 24 óra alatt 55 ezren keresték fel. Egy aktivista azt írta, az egyiptomi muzulmánok és keresztények együtt harcolnak a korrupció, a munkanélküliség ellen, a szabadságért. (MTI, SITA, ú) Az egyiptomi ellenzék mára tüntetést- a péntek a muzulmán munkaszüneti nap tervezi a legnagyobb (TASR/AP-felvétel) Zsarolással kényszerítették a merénylőket Nogajokat gyanúsítanak ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. A moszkvai Do- mogyedovo repülőtéren hétfőn elkövetett, 35 emberéletet kioltó öngyilkos merénylet kapcsán „szláv nyomokat” találtak az orosz nyomozó hatóságok, de hangsúlyozták, hogy nem ez az egyetlen nyom. Az információk továbbra is ellentmondásosak, tegnapi orosz lapjelentések szerint a rendőrség legalább tíz kaukázusi férfi ellen nyomoz. A beszámolók szerint egy Sztavropol környéki lakost keresnek, aki az úgynevezett No- gaj Dzsamaat (Nogaj csoport) tagja, bár az iszlamista csoportot korábbi jelentések szerint tavaly októberben szétverték. A nogajok a XV. században az eurázsiai sztyeppéken a kip- csákok és a buharai emír fennhatósága alatt élő mongolok keveredéséből kialakult nép, ma az iszlám szunnita ágához tartozik, és a türk nyelvcsaládhoz sorolt nogaj nyelvet használja. Oroszországban a 2002-es népszámlálás szerint mintegy 90 ezer nogaj él, legnagyobb csoportjaik - 38, illetve 20 ezer fő - Dagesztánban és Sztavropol környékén. A sztavropoli nyomot már szilveszter óta követték. Egy moszkvai lakópark egyik bérbe adott kis házában robbanás történt, egy nő meghalt. A titkosszolgálatok arra gyanakodtak, hogy terrorakcióra készültek, a felrobbant szerkezet olyan volt, mint amilyet a do- mogyedovói merénylő használt. A házat két nő bérelte, s az életben maradt Zejnat Szuju- novát öt nappal később elfogták, egy moszkvai fogházba vitték, ahol fogva tartják férjét, Anverbek Amangazijevet is. Ót terrorizmussal és tiltott fegyvertartással vádolják. A Kommerszant a nyomozáshoz közel álló forrásokból megtudta, hogy Zejnat Szujunova és meghalt társa nem saját akaratából indult Moszkvába öngyilkos merényletet elkövetni. A Nogaj Dzsamaat emberei azzal zsarolták őket, hogy elveszik a gyerekeiket. (MTI, ú) Három évig terjedő börtönnel sújtható Vádemelés Biszku ellen MTl-HÍR Budapest. Vádat emelt Biszku Béla egykori vezető MSZMP- politikus, belügyminiszter ellen az ügyészség a „nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása” miatt. A vádirat lényege: Biszku egy 2010. augusztus 4-én közzétett televíziós műsorban nagy nyilvánosság előtt a kommunista rendszer bűneit jelentéktelen színben tűntette fel. Konkrétan: a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában az 1956-os forradalmat ellenforradalomnak, nemzeti tragédiának mondta. A forradalom utáni megtorlásokról azt mondta: „akik a rendszer ellen vétettek, azok felelősségre vonását a rendszer kezdeményezte”. Biszku három évig terjedőbörtönnel sújtható. Berlusconi újabb kiskorúja Róma. Egy másik kiskorú lány is részt vett - a Ruby néven ismerten kívül - a Silvio Berlusconi olasz kormányfő Milánó melletti rezidenciáján és szardíniái nyaralójában tartott tivornyákon a milánói ügyészség szerint. Az ANSÄ tegnap jelentette, hogy az erről szóló dokumentumokat átküldték a római képviselőház illetékes vizsgálóbizottságának. Az iratok szerint az 1991 decemberében született Iris Berardi 2009 novemberében és decemberében legalább kétszer a kormányfő vendége volt. Az ügyészség gyanúja a lány mobiltelefonján elhangzott - lehallgatott - beszélgetéseken alapul. Az említett 17 éves marokkói Ruby már bevallotta: ötmillió eurót kért a kormányfőtől a hallgatásért. (MTI)
