Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-26 / 20. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 26. Régió-hirdetés 13 Április első hetében tartanak Paláston népszavazást arról, épüljön-e a Litva patakon vízi erőmű Tájkép vízi erőművel - vagy nélküle? A Litva völgye az utolsó vadonok egyike, nem mellesleg pisztrángos élőhely, mondja Hojsza Zoltán (A szerző felvétele) Palást. Nyolc-tíz millió köbméter víz tárolására alkalmas víztározót „álmodott” Palást község határába, az ország egyik gyakorlatilag érintetlennek tekinthető szegletébe egy, az energetikai szektorban érdekelt cég. A Litva-patak völgye állítólag „kínálja magát” - a lakosok, illetve a térséget jól ismerők egy csoportjának viszont merőben más a véleménye. LŐR1NCZ ADRIÁN Olyannyira más, hogy a tervezetet ellen a községben január elején aláírásgyűjtés indult. A petíciós íveket alig egy hét leforgása alatt 645 személy, köztük 523 palásti illetőségű lakos látta el kézjegyével, majd január 11-én átadták a község polgármesterének. Aláírói a természeti környezet megőrzése, a törékeny ökoszisztéma védelme mellett tettek hitet; április első hetében így népszavazást tartanak Paláston. „Ki volt ez találva - véli Hojsza Zoltán, az aláírásgyűjtés kezdeményezője, miközben bejárjuk az elárasztandó terület egy részét. - Önmagában az a tény, hogy a tervezet a karácsonyi ünnepek előtt egy nappal futott be a községházára, kérdéseket vet fel. Beterjesztői nyilván kisebb ellenállásra számítottak.” A két, erdő borította hegyoldal közötti völgyben a Litva-patak vadregényes meandereket ír le. A víztározó építői 0,5-1 méterrel a patak jelenlegi szintje alá mélyítenék a völgyet; a felső, négymillió köbméter kapacitású tározót a Brézó-hegy tetején, 340 méterrel a falu fölött építenék meg. Ha a terv valóra válik, innen zúdul majd alá két méter átmérőjű csöveken a korábban felszivattyúzott víz a turbinákra. Több szempontból elgondolkodtató Fekete gólya, jégmadár, kabasólyom, búbos banka, nyaktekercs, lappantyú, pannon gyík, gőte, foltos szalamandra élőhelye a völgy és környéke, sorolja Hojsza Zoltán; azonkívül nemzetközi hírű vadászterület, az utolsó vadonok egyike. ,A gond az, hogy mivel nem tudnak mit kezdeni vele, az emberek eladják a földjeiket - jegyzi meg. - A szomszédos Ipolyfödémesen két-három éve egy külföldi befektető vásárolt fel erdőt, mezőt, majd egyszerűen körbekerítette, elzárva a helyiek elől. Most siránkoznak; a palástiaknak arra kell vigyázniuk, nehogy hasonló sorsra jussanak...” 2011. január 9-én a majdani beruházó, illetve a környezeti hatástanulmányt készítő cég képviselői tiszteletüket tették Paláston. A helyiek hitték is meg nem is, hogy akad cég, mely 150 millió eurót, azaz mintegy 4,5 müliárd koronát fektetne az ő hegyükbe, völgyükbe. Az olcsóbb villanyáram, az árvizekkel szembeni védelem, a több száz munkahely, valamint a helyi civil szervezetek támogatásának víziója itt sem maradt visszhang nélkül. A Pow-en Rt. honlapját megtekintve valóban kitűnik, hogy a cég 2008 februárjától foglalkozik villanyáram értékesítésével - a már meglévő elektromos hálózaton keresztül. Az áram alsó és felső árának határát a többi piaci részt- vevőhöz hasonlóan természetesen számukra is az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) határozza meg. „Mi van akkor, ha jön egy olyan ár, mint 1999-ben? - teszi fel a nem költőinek szánt kérdést Hojsza. - Itt nincs ágrendszer, mint a Dunán, mely elvezetné a felgyülemlett vizet. Biztonsági okokból is elgondolkodtató ez a tervezet.” Köszönik, ennyi... Róm Tibor körzeti orvos, helyi képviselő szerint csak azért örökre tönkretenni a völgyet, hogy némi előnyhöz jusson a falu, megengedhetetlen. „A lakossági fórumot követően a képviselő-testület valamennyi tagja a tervezet ellen szavazott - mondja. - Megvártuk volna a referendumot, ám a határidő szorított bennünket; január 17-ig kellett állást foglalnunk.” Tekintettel a küszöbön álló népszavazásra, az „agymasz- százs” a községben már megkezdődött, véli a képviselő. .Akadnak helyiek, akik jó lehetőségeket látnak a projektben. Tény, hogy jól jönne néhány munkahely, ám a kivitelező cégek hoznák magukkal alkalmazotti állományukat, így a három-négyszáz új munkahely létrehozására tett ígéret szerintem mese. Nem tartom valószínűnek azt sem, hogy a tervek szerint csak heti negyven órában üzemelő erőmű révén olcsóbb villanyáramhoz jut a falu. Hasonló ígéretek elhangzottak annak idején Mohiban és Bősön is, s mi vált belőlük valóra...? Pedig ott nagyban folyik a . villanyáram előállítása” - teszi hozzá. Az építkezés 2013 és 2017 között valósulna meg; Róm Tibor szerint a helyiek négy évig nyelhetnék az építkezés porát, hallgathatnák a munkagépek dübörgését, majd küzdhetné- nek a szúnyoginvázióval, a kutak kiszáradásával, a mikroklíma megváltozásával - mint tették (s teszik ma is) a bősi fel- vízcsatorna mentén élők. „Ha ez a projekt annyira jó volna, tíz körömmel kaptak volna utána az északi járások bármelyikében - véli. - Több, mint érdekes, hogy a nagy környezeti • beavatkozást igénylő energetikai létesítmények többségét Szlovákia déli részeiben építik meg. Mondjuk ki: köszönjük, nem kérünk belőle...!” Döntsön a többség! Helység Anikó, a község polgármestere szerint a 2011. január 9-én zajlott lakossági fórumon a tervezet előnyei és hátrányai egyaránt terítékre kerültek. ,A megjelent szakemberek elmondták, árvízvédelem terén müyen hozadékai lennének a projektnek, s azt is, hogy a beruházó cég szolgáltatja a hálózatba a legalacsonyabb áron a villanyáramot - közli. - Ugyanakkor kiderült, hogy a vízi erőmű a napkollektorok működtetése során fellépő teljesítmény-ingadozás kiegyenlítésére szolgálna. A beruházó az oktatási intézmények, a kulturális- és sportélet támogatásának körülményeit később szerződésben is rögzítené - konkrét összegek egyelőre nem hangzottak el.” Döntsön a többség, mondja a népszavazás apropóján a polgármester; akik pedig más véleményen vannak, fogadják el azt. Sikerült elérnünk' Milan Španko mérnököt, a környezeti hatástanulmányt előkészítő Vupex Rt. igazgatótanácsának elnökét, aki elmondta: az ilyen típusú erőmű létesítésére országos viszonylatban Palást környéke kínálja a legjobb környezeti feltételeket. „Már a Csehszlovák Köztársaság 1956-os keltezésű, 1995-ben, 2001-ben és 2004-ben módosított állami vízgazdálkodási terve is számolt a palásti víztározó és erőmű építésével - közölte. - Aki figyelmesen áttanulmányozza a tervezetet, észreveheti, hogy abban mi magunk hívjuk fel a figyelmet a lehetséges kockázati tényezőkre, ami azt jelzi: nyílt lapokkal játszunk. Palást község vezetésén kívül további tizenhét intézmény élhet véleményezési jogával, ezt követően kerül sor a közmeghallgatásra.” Mindezek után a végső szót mindenképp Palást vezetése mondja ki, mégpedig az építési engedély kiadásával vagy megtagadásával. Mitől zöld? Végezetül még egy szempont: a folyóvizek hidroener- getikai potenciáljának megújuló energiaforrásként történő hasznosítása a Szlovák Köztársaság környezetvédelmi és gazdasági minisztériumának egyaránt prioritásai között szerepel - ezt az ide vonatkozó nemzeti akcióterv is rögzíti. Az úgynevezett „zöld energia” előállítása az európai uniós alapok támogatásának köszönhetően (melyek nem egy esetben az erőművek építési költségeinek 75%-át fedezik) napjaink egyik legjobb, legkevésbé kockázatos üzlete - kiváltképp, hogy az állam szavatolja az így megtermelt villanyáram átlagosnál magasabb fel- vásárlási árát. Alapvető gond, hogy bár a természetben a víz körforgása állandó, a folyók elterelésével, a völgyzáró gátak megépítésével, töltések emelésével a táj arculata örökre megváltozik - a vízi erőművek által termelt áram így zöldnek alig nevezhető. Legfeljebb zöldesnek. • Mikor és hogyan használhatom az anyanyelvemet? • Hol lehet magyarul beszélni Szlovákiában? • Mire van jogom, mit tiltanak a törvények? • Kell-e félnem a büntetésektől? A válaszokat megtalálja az 52 oldalas kiadványban + térkép (Magyarlakta települések Szlovákiában) VASÁRNAP- január 26. Keresse az újságárusoknál!
