Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-26 / 20. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 26. Tudomány 9 Az éppen 120 éve elhunyt Nikolaus August Otto motorja máig gépkocsik százmillióit hajtja, sőt közel 150 éves gyára is időtállónak bizonyult Az autók szívében napjainkig él a nagy feltaláló Ritkaságszámba megy, hogy egy csaknem százötven éves műszaki találmány fennmarad egy olyan korban, amelyet a viharos változások jellemeznek. Az meg végképp meglepő, hogy e találmányra felépült gyár az eltelt másfél évszázadban folyamatosan termeljen, sőt termékeinek kínálatát az idők folyamán állandóan bővítse. Ez a bravúr Nikolaus August Ottónak sikerült, akinek négyütemű motorja ma alapiskolai tananyag. OZOGÁNY ERNŐ Az éppen ma 120 éve elhunyt feltalálónak aligha túlbecsülhető a szerepe az ipartörténetben, arról nem is beszélve, hogy találmánya a mai világ számára is nélkülözhetetlen: az utakon és síneken futó, a vizeken sikló közlekedési eszközök mintegy kilencvenkilenc százalékát az általa megalkotott négyütemű motorokkal, illetve azok mások által tökéletesített változataival üzemeltetik. Emiatt is érdemes közelebbről megismerkedni e műszaki zseni tevékenységével. Kereskedőből kísérletező Egy pici német faluban, Holzhausen an der Haideben 1832. június 14-én látta meg a napvilágot. Édesapja kocsmá- ros és a helyi posta bérlője volt. Miután fia kereskedőnek ta- nult, ezt követően pedig Kölnben kupeckedett, hosszú út vezetett számára a műszaki találmányok felé. Viszont érdeklődését egyre inkább lekötötték a gépek, olyannyira, hogy huszonnyolc évesen megvásárolta az első használható robbanómotor műszaki leírását. Étiénne Lenoir francia mérnök 1860-ban szabadalmaztatta a világítógáz üzemeltetésű motort. Erről érdemes tudni, hogy mindkét oldalán zárt hengerrel működött. A dugattyú beindulás előtt a henger közepén foglalt helyet. A beáramló gázt villamos szikrával gyújtották meg, amely a dugattyút alsó állás irányába lökte. A túloldalon ugyancsak robbanásra került sor, így a motor oda-vissza üzemmódban működött. Bár ez a gép meglehetősen robusztus és aránylag drága volt, a kisiparban és a törpeüzemekben nagy népszerűségnek örvendett. Ráadásul volt még egy számottevő hiányossága is: óránként egy lóerőnyi teljesítményre három köbméter világítógázt fogyasztott. Mégis vitték, mint a cukrot. Otto az eredeti dokumentáció alapján megszerkesztett motort tanulmányozva jött rá, hogy a gázfogyasztás radikálisan csökkenthető, ha nem csak beáramoltatja az üzemanyagot, hanem szívást alkalmaz. Valóban: a harmadára sikerült letornásznia a felhasznált világítógáz mennyiségét. Találmányával részt vett az 1862-es londoni ipari kiállításon, ahol ugyan felhívta magára a figyelmet, mégis keserű szájízzel távozott: tudatosítania kellett, hogy komolyabb sikerre csak akkor számíthat, ha pénzt és munkatársakat tud szerezni, tekintve, hogy a Len- oir-motor fejlesztésén egy egész csapat dolgozott. Gyáralapítás Kölnben Hazatérve rámosolygott a szerencse: megismerkedett Eugen Langer tehetős mérnökkel, aki azonnal felismerte az atomszférikus motor előnyeit, sőt arra buzdította a feltalálót, próbálja olyan irányban továbbfejleszteni a motort, hogy mérete csökkenjen, teljesítménye pedig megnőjön. Otto számára az igazi főnyereményt az jelentette, hogy gyárat alapíthatott, amelybe neki csak az ötletet kellett vinnie, a pénzt társa biztosította. Langer szerénységét bizonyítja, hogy még a nevét sem kívánta a cég nevében feltüntetni. így született meg 1864-ben Kölnben a világ első motorgyára, az N.A. Otto és társa, amelyet hamarosan új telephelyre költöztettek, a kölni városrész neve alapján 1869- ben Gasmotorenfabrik Deutz- nak kereszteltek át. Közben Otto szorgalmasan dolgozott találmánya fejlesztésén, amellyel elnyerte az 1867-es párizsi világkiállítás aranyérmét. A megnövekedett érdeklődés és természetesen a megrendelések hatására a kis vállalat egyre nagyobb üzemmé nőtte ki magát. Olyannyira, hogy hamarosan főkonstruktőrt is alkalmaztak, az autótörténet egyik legnagyobb alakját, Gottlieb Daimlert, akinek keze alatt dolgozott egy ugyancsak technikatörténeti nagyság, Wilhelm Maybach. Otto - eredeti foglalkozásával összhangban - a gyár kereskedelmi igazgatója lett. Persze árgus szemekkel figyelte a fejlesztési munkákat, nem egy esetben nemtetszését fejezte ki a főkonstruktőr tevékenyégével szemben, aminek eredménye az lett, hogy Maybach és Daimler távozott a vállalattól, hogy - a technikatörténet számára oly fontos - saját gyárat alapítson. Otto magánélete is szerencsésnek mondható: felesége hét gyermekkel ajándékozta meg Fig. 1 und 2. Gasmafchine von Otto aus dem Jahre 1876. 7876-ban kifejlesztett négyütemű motorjára Otto a következő évben megszerezte a szabadalmat. Mi sem bizonyítja jobban találmánya jelentőségét, hogy a mai napig Otto-motomak nevezik. (Wikipedia-rajz) Hosszú út vezetett számára a műszaki találmányok felé Megszületik a benzinmotor Ma már tudjuk, bár az első autómotort Daimler és Maybach tervezte meg 1893-ban, műszaki megoldásában Ottónak kritikai észrevételeivel igaza volt: az ő találmánya alapján szerkeszthették meg a sajátjukat. Ugyanis Otto jött rá arra, hogy a teljesítmény radikálisan növelhető, a méretek pedig csökkenthetőek, ha a gép négy ütemben működik. A mai napig is érvényes a szívás, sűrítés, robbanás és kipufogás elve a belsőégésű motoroknál. Otto persze nem maradt meg az ötletnél: az 1876-ban kifejlesztett négyütemű motorjára a következő évben megszerezte a szabadalmat. Mi sem bizonyítja jobban találmánya jelentőségét, hogy a mai napig Otto-motornak nevezik. Gyakorlati fontosságát a tudományos körök is elismerték azzal, hogy bár nem volt semmilyen komoly iskolai végzettsége, 1882-ben a würzburgi egyetem díszdoktorrá avatta. Pedig a java még hátra volt: 1884- ben szabadalmaztatta a kisfeszültségű magneto-elekt- romos gyújtást, amely lehetővé tette a folyékony üzemanyag használatát. Ezzel megszületett a benzinmotor. A világítógázt, gyúlékonysága miatt, nem lehetett tartályokba sűríteni, emiatt Otto új találmányáig csak helyhez kötött erőgépeket lehetett előállítani. A gyújtás forradalmi megváltoztatása megnyitotta az utat az autó kifejlesztéséhez, amire hamarosan sor is került. Daimler, Benz és Diesel Az Otto-féle motorra alapozva már 1885-ben megszerkeszti Gottlieb Daimler és Wilhelm Maybach a motorbiciklit, Carl Friedrich Benz pedig az első, háromkerekű autót. A teljesség kedvéért érdemes hozzátenni, hogy 1894-ben Daimler szabadalmat szerez a gyorsjárású motorra, amely hamarosan elterjed, bár az Otto-féle lassújárású benzinmotor is tökéletes: Benz üzemanyag-keverék magától hunyt el. Nemcsak műszaki ta- ezzel szereli fel a világ első gép- berobban. lálmányai, hanem szervezői kocsiját.Akésőbbiekfolyamána zsenijének terméke, gyára is fejlődés a nagyobb fordulat- Időtálló találmány időtállónak bizonyult: a Deutz számnak kedvez, bár ez mit sem A.G. napjainkban is a világórivon le Otto érdemeiből, hiszen ások egyike, amely meghajtócsak apró változtatásokat vé- gépeket, építőipari, mezőgazgeztek az ő találmányán. Rá- dasági, bányászati berendezéadásul halála után két évvel Ru- seket és világhírű hajómotorodolf Diesel az ő szabadalmára kát gyárt, támaszkodva szerkeszti meg az A város, amelyet a gépipar élúj motortípust, ezért nyugodtan vonalába emelt, gondosan ápolállítható, hogy a dízelmotor az ja emlékét: a Köln-Deutzi vasúti Otto-motor kisöccse: ugyanúgy pályaudvar előtt helyezték el négyütemű, egyként szívó és ki- Nikolaus August szobrát barátpufogó szelepeket és főtengelyt ja és munkatársa, Eugen Langer alkalmaz, a különbség csak társaságában. Szellemi terméannyi, hogy nyersolajjal műkő- két - bár kevesen tudják - millidik, ami feleslegessé teszi a por- árdnyian naponta használják, lasztó alkalmazását, valamint amikor olyan közlekedési eszsűrítési aránya húszszorosa a közzel utaznak, amely Ottobenzinmotorénak, emiatt nincs motor segítségével biztosítja a szüksége külön gyújtásra, az helyváltoztatást. A 20. század tízes éveiben született meg Felix Wankel találmánya, a forgódugattyús motor, amely sem a maga korában, sem azóta nem volt képes megrendíteni az Otto-mo- torok egyeduralmát. Kevesebb példányban gyártják ugyan, de ez csupán a világtermelés pár százalékát teszi ki. Otto magánélete is szeren-, esésnek mondható: társa, Anna Gossi - akit tíz évi kapcsolat után feleségül vett - hét gyermekkel ajándékozta meg. A technikatörténet e jeles alakja ötvenkilenc éves korában, 1891. január 26-án Kölnben Otto és Langen emlékműve Köln-Deutzban (A Wikipedia felvételei)
