Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-05 / 3. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 5. www.ujszo.com RÖVIDEM Pál Adrienn dobozban Budapest. Nem tudni, mikor láthatja a közönség a Pál Adrienn című filmet, amely a 63. Cannes-i Filmfesztiválon debütált, és eredetileg 2011. január 13-án került volna a magyar mozikba. Kocsis Ágnes nagyjátékfilmjének premierjét határozatlan időpontra halasztotta a gyártó és a forgalmazó. A KMH Film sajtóközleménye szerint szerzői jogi problémák merültek fel, és eddig nem sikerült anyagi fedezetet biztosítani a kifizetetlen tételekre. „Ennek oka a filmszakma és a támogatási rendszer körüli bizonytalanság, ami miatt az alkotás nem kapja meg a korábban megígért összeget. Felelős forgalmazást sem a gyártó, sem a forgalmazó nem végezhet ezek tisztázása nélkül, így a problémák rendezésig semmilyen nyilvános vetítésre nem tudja a filmet rendelkezésre bocsátani” - áll a közleményben, (ú) Elhunyt Anne Francis Nyolcvanéves korában elhunyt Anne Francis amerikai színésznő, akit 1956-ban ismert meg a világ a Tiltott bolygó című sci-fi-klasszi- kusban. Pályafutása során Arany Glóbusz-díjat is nyert. Francist egy Santa Barbara-i idősek otthonában érte a halál. Pályafutását a televízió hőskorában kezdte, egy népszerű sorozatban is főszerepet kapott, kb. 30 filmben szerepelt, de a Tiltott bolygóban elért sikert nem tudta megismételni. (MTI) A kisebbségi magyarok mindenevők Budapest. Az Európai Unió keleti határán élő nemzeti kisebbségek közül az ukrajnai és a szlovákiai magyarok szeretik a legjobban a zenét, míg a magyarországi szlovákok szeretik legjobban a többségi társadalom zenéjét - állapította meg a TARKI Társadalomkutatási Intézet részvételével zajló összehasonlító kutatás. Az elemzés szerint a kelet- és közép-európai kisebbségek többsége jobban szereti saját zenéjét a többségi társadalom zenéjénél, csak néhány esetben találunk kivételt ez alól. A kutatásból az is kiderül, hogy az EU keleti határain élő nemzeti kisebbségek közül az ukrajnai és szlovákiai magyarok, illetve a Lengyelországban élő ukránok a zenét általában sokkal jobban szeretik a többi kisebbséghez viszonyítva. (MTI) Anne Francis a Tiltott bolygó című sci-fi Robbie robotjával. (TASR/AP-felvétel) Sean Penn és Paul Haggis kezdeményezése Petíció az iráni rendezőért MT1-HÍR Iránba utazna Sean Penn amerikai színész és Paul Haggis rendező, hogy találkozzon Dzsafár Panahi bebörtönzött iráni filmrendezővel. Paul Haggis kanadai filmrendező, forgatókönyvíró és producer, az Artist for Peace and Justice elnevezésű csoport egyik alapítója bejelentette, hogy az Amnesty International emberjogi szervezet már hivatalosan is vízumért folyamodott számukra. Az olaszországi Capri szigetén zajló fümfesztiválon Haggis arra szólította fel a művészeket, hogy írják alá a Panahi és szintén bebörtönzött munkatársa szabadon bocsátását szorgalmazó petíciót. „Fontos, hogy minden ország művészei aláírják a jegyzéket, amelyet Sean Penn és én személyesen akarunk elvinni Iránba” - fogalmazott Haggis, az Oscar-díjjal kitüntetett Ütközések című film rendezője. A többszörös díjnyertes Panahit decemberben hatévi börtönbüntetésre ítélték, az indoklás szerint az iráni államrend elleni propaganda miatt. Paul Haggis (TASR/AP-felvétel) A filmest tavaly márciusban tartóztatták le, akkor még három hónapi fogva tartás után szabadon engedték, mert éhségsztrájkba kezdett. Dzsafar Panahit felkérték, hogy legyen a februári Berlinale zsűrijének tagja; az ellenzéki filmest tavaly Cannes-ban is a zsűribe várták, de akkor nem mehetett, mert az iráni hatóságok őrizetben tartották. Egyetlen nyarat töltött a cseh zeneszerző az lowa állambeli Spillville-ben, s ott forog majd a film Tom Hanks Dvorák szerepében A film címszerepére Tom Hankset kérte fel a rendező (SITA/AP-felvétel Wagner, Mahler, Liszt, Csajkovszkij, Vivaldi - csak néhány név a zeneszerzők világából, akiknek az élete már mozivászonra került. Amerikai filmesek most egy újabb nagyszabású terven dolgoznak: a világhírű cseh komponista, Antonín Dvoŕák Io- wában töltött egyetlen nyara alapján írták meg forgatókönyvüket. SZABÓ G. LÁSZLÓ Dvorak, akit előbb az orgonamuzsika, majd a bécsi klasszikus zene kerített hatalmába, de zenekari és kamaraművei mellett szimfonikus költeményeket és operákat is írt, Smetana társaságában a modem cseh zene másik jeles képviselője. 1892 és 1895 között ő állt a New York-i Nemzeti Zenei Konzervatórium élén, és így jutott el 1893 nyarán az lowa állambeli, mindössze 400 főt számláló Spillville nevű, farmereklakta faluba. De nézzük előbb, hogyan került Dvoŕák az Egyesült Államokba! Amerika a 19. század végén nem igazán reménykedett abban, hogy képes lesz megteremteni saját népzenéjét, hiszen soknemzetiségű bevándorlói révén zenei kultúrája sem lehetett egységes. Közös nevezőről legfeljebb álmodni tudtak a kozmopolita Államokban. Jea- netta Thurber, a Nemzeti Zenei Konzervatórium elnöke azonban gondolt egy nagyot, és meghívta Dvorákot, legyen a segítségére a kérdés megoldásában. A csavaros észjárású hölgy kora talpraesett vállalkozója lehetett, hiszen első hívó szavára igent mondott az akkor ötvenegy éves zeneszerző. 1892 őszén feleségével és két idősebb gyerekével megérkezett New Yorkba, és át is vette az intézmény igazgatását. Az amerikai zeneértők tábora akkoriban már jól ismerte a cseh zeneszerzőt, megállapításával, hogy az Államokban igenis létezik eredeti népzene, s ő majd ezt be is bizonyítja, azonnal elnyerte a sajtó' rokonszen- vét. ígéretét Dvoŕák be is tartotta: nyolc hónappal azután, hogy megérkezett Amerikába, 1893. május 24-én, reggel 9-kor befejezte 9., e-moll szimfóniáját, amelynek Az új világból címet adta. A bemutatóra 1893 decemberében, a New York-i Carnegie Hallban került sor, s ez lett az eredeti amerikai népzene fel- emelkedésének dátuma. Soksok évvel később, 1969-ben Neil Armstrong, az Apollo-11 parancsnoka, az első ember, aki kilépett a Holdra, ezt a zenét hallgatta az űrben. Dvoŕák szerette New Yorkot, de nagyon erős honvágy gyötörte. Vágyott haza, Csehországba. Csak a hosszú hajóút tartotta vissza attól, hogy legalább a nyári hónapokat otthon töltse, ezért inkább négy kisebb gyerekét hozatta ki Amerikába, nevelőnőjük társaságában. Miután együtt volt a család, el lehetett dönteni, hol pihenjen Dvoŕák 1893 nyarán, több hónapos megfeszített munkája után. New York-i növendéke és titkára, Joseph Kova- rik egy olyan eldugott, csendes, nyugodt helyet tanácsolt mesterének, ahol valóbanúgy érezhette magát, mint egy csehországi falucskában. Spillville-t ugyanis a német és svájci bevándorlók mellett főleg csehek lakták, és azok leszármazottjai lakják ma is. A legtöbben Písekből, Táborból és České Budéjovicéből vágtak neki a nagy kalandnak, és a feljegyzések szerint az utasok 10 százaléka, főleg a gyerekek, nem élték túl a háromhetes hajóutat. Spillville cseh katolikus templomának orgonáján Dvoŕák is játszott, s abban a házban, ahol annak idején a cseh zeneszerző lakott, és két rövidebb lélegzetű zeneművet komponált, ma a fából faragott órák múzeuma (The Bily Clocks) várja látogatóit. Az első emeleten azonban a zeneszerző levelei, partitúrái és egyetlen Spillville-ben készült fényképe is megtekinthető, amelyet a helybéli, egyébként cseh származású amerikai fafaragó készített róla teljesen véletlenül, hiszen a mindenki által tisztelt helybéli csodabogarat inkább csak a temetőbeli fakeresztek érdekelték. A Dvoŕák család egyébként 1893. június 5-én, délelőtt 11-kor érkezett Calmarba, a Spillville-be vezető nem hosszú utat a helyi pap társaságában lovas kocsin tették meg. Spillville The Movie - egyelőre ezen a munkacímen ír az amerikai szaksajtó a készülő Dvorák-filmről, amelynek forgatókönyvét az Emmy-díjas Craig Heller írta, akinek a Vészhelyzet című kórházsorozat megszületésében is oroszlánrésze van. Az amerikai cseh nagy- követség kulturális osztályának munkatársai már olvasták a könyvet, és lelkesen, nagy várakozással néznek a forgatás elé. A rendező neve is ismert már: Lenora May, aki színésznőként is járatos a szakmában. Spillville lakosai azonban, élükön a falu polgármesterével, nemcsak azért várják a nyári forgatás négy-öt hetét, mivel Dvoŕák és a világsajtó révén a figyelem középpontjába kerülhetnek, hanem mert a film címszerepére Tom Hankset kérte fel a rendező. De készenlétben áll Jeff Bridges, Robin Williams és John Malkovich is, ha netán Hanks egy keserves pillanatában meggondolná magát. A Forrest Gump, a Philadelphia, A Da Vinci-kód és más nagy hollywoodi produkciók sztárja azonban tudja: élete egyik legrosszabb döntése lenne, ha valami miatt kimaradna a filmből. Dvoŕák zenéje mellesleg rá is nagy hatással van. A szereplőkön keresztül a nézők emberi méltóságát is meggyalázzák Harc az „erkölcsromboló” Való Világ ellen ÖSSZEFOGLALÓ A magyar tévénézők nem azért néznek „médiaszemetet”, mert ezt igénylik, hanem azért, mert ezt kínálják nekik - állítja az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ). Az ifjú kereszténydemokraták hadat üzenetek az RTL Klub Való Világ című reality show-jának. Arra bátorítják az embereket, hogy - élve az új médiatörvény adta lehetőséggel - tegyenek bejelentést a hasonló „család- és erkölcsromboló” műsorok ellen. Stágel Bence kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, a szervezet elnöke a sajtón keresztül arra kérte a családi értékeket védelmező magánszemélyeket, civil szervezeteket, hogy a Való Világ adásaival kapcsolatban egyedi bejelentésekkel konkrét esetekre is hívják fel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) figyelmét. A médiahatóságtól pedig a középmértéket mégha-' ladó, példaértékű büntetés kiszabását kérik. A szervezet elnöke úgy véli, a Való Világhoz hasonló reality műsorok készítői kihasználják a szereplőket, akik nemcsak a maguk, hanem - a producerekkel közreműködve - tulajdonképpen a nézők emberi méltóságát is meggyalázzák, hasonlóan azokhoz a beszélgetős műsorokhoz, amelyekben „kiárusítják az emberek sorsát és nyomorúságát”. Ha kialakulna egy széles és mélyen tagolt médiapiac, amelyben az egyetemes és nemzeti kultúra elemei képeznék a fő vonulatot, akkor az olyan „nyomasztó műsorok”, mint a Való Világ, a perifériára szorulnának. Stágel szerint ezt a célt csak megfelelő médiaszabályozással lehet elérni, amelyet a január 1-én hatályba lépő új médiatörvény megteremtett. Ä kereszténydemokrata politikus abban látja az NMHH kiemelt szerepét, hogy felügyelete alatt az egyetemes és nemzeti kultúra újra hangsúlyos legyen az audiovizuális környezetben. Magyarországon ugyanis szerinte túlságosan kicsi a piac ahhoz, hogy ezek maguktól megjelenjenek. Ha ezt a kötelezettséget egy csatorna nem akarja vállalni, akkor jogi eszközökkel korlátozni kell, teret engedve egy olyan új csatornának, amely ezt majd vállaltan megteszi - szögezte le nemzetközi példákra hivatkozva. Külföldön a megfelelő szabályozás meghozta a várt sikert, a televíziós kínálatba értékeket közvetítő tartalmak is bekerültek. Nem véletlen, hogy a britektől a németekig mindenhol népszerűek a nemzeti kultúra kortárs kultúrába igényesen visszalopott elemei - tette hozzá az ifjú kereszténydemokraták elnöke. (MTI, ú)
