Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

2011-01-25 / 19. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 25. Európai unió-hirdetés 21 Kína még sehol nem közölt konkrét adatot arról, mekkora mértékben finanszírozza az euróövezeti országok adósságát Peking Európát és az eurót favorizálja Pekingben nagyra értékelik a protokolláris gesztusokat. Li Ko-csiang és David Cameron kötelező mosoly­fotója a Downing Street 10 előtt. Két nappal korábban ugyanaz Angela Merkellel. (TASR/AP-felvételek) Látványos nyitást hajtott végre rögtön az év elején Kína az EU és az USAirá- nyában is, mintha a múlt évvége felé nem támadta volna habzó szájjal a nyu­gati országokat a Nobel- békedíj odaítélése miatt. Mintha azt üzennék ezzel a pekingi atyák, hogy az üz­let az üzlet, az ideológiai propaganda egészen más dolog. ÖSSZEFOGLALÓ Hu Csin-tao kínai elnök a múlt héten az USA-ban kötött jelen­tős üzleteket, az egyéb politikai, netán emberjogi kérdésekben nem jutottak egyetértésre Ba­rack Obamával. Es Hu ismét ki­fejtette: Peking elavultnak tartja a2t a nemzetközi pénzügyi rend­szert, amelyben a dollár a vezető valuta. Persze azt is hozzátette, egyelőre nem időszerű azt fe­szegetni, hogy esedeg a jüan ve­hetné át a dollár szerepét. Kína felvásárolja Európát Hu elnök'amerikai útja előtt, január első napjaiban nyugat­európai kereskedelmi körúton járt Li Ko-csiang, a kínai kor­mány elnökhelyettese. Spa­nyolországban, Franciaország­ban, Németországban és Nagy- Britanniában kötött jelentős üz­leteket, s e látogatás kapcsán több európai lap is megjegyezte: Kína felvásárolja Európát. Kínában, ahol sokat adnak a külsőségekre, nagyon odafi­gyeltek arra, hogy Li Ko-csiangot mindenütt megkülönböztetett figyelemben részesítették. Nem utolsósorban azért, mert szinte biztosra vehető, hogy jövőre ő lesz az új kormányfő. Sőt, Li út­jára még az USA-ban is felfigyel­tek. A The New York Times elemzésében azt írta, Kína a sa­ját érdekeitis szem előtt tartotta, amikor mosoly-offenzívát foly­tatott Európában. Pekingnek is árt az európai válság Peking lépései egyrészt azt cé­lozhatják, hogy mérsékelje megnövelt európai befektetése­inek értékvesztését, másrészt azt, hogy hozzájáruljon egy mé­lyebb visszaesés elkerüléséhez az európai tömbben, amely ma már az Egyesült Államokat meg­előzve Kína legfőbb kereske­delmi partnerévé vált. Az európai válság elmélyülé­se komoly üzleti veszteséggel járna Kína számára, hiszen az EU vásárolja meg az ázsiai nagy­hatalom által előállított összes áru negyedrészét. Ken Wattret közgazdász, a BNP Paribas lon­doni elemzője szerint ezért Kína abban érdekelt, hogy stabilizálja az EU és az euróövezet pénzügyi és gazdasági helyzetét. Ami az Európa felvásárlásával kapcsolatos megjegyzéseket il­leti: valójában minden európai ország vezetői üdvözölték Li adósságvásárló költekezését. Erre annál is több okuk volt, mi­vel Kína éppen akkor jelentke­zett be új vevőként, amikor a Pa­cific Investment Management Company, a világ vezető állam­kötvény-alapja bejelentette, hogy megszüntette Portugália, Görögország és Írország állam- kötvényeinek vásárlását. Ez a bejelentés az esedeges fizetés- képtelenségtől való aggodalmat tükrözi. A PIMCO azt is közölte, hogy nem fektet friss pénzt a fi­zetőképes, de kockázatosnak tekintett Spanyolországba és Olaszországba sem. Kína vi­szont megpróbálja jobban di­verzifikálni 2700 müliárd eurós valutatartalékát, amely főleg az alacsony hozamú amerikai kincstáijegyekben fekszik: új befektetéseket keres, így euró­bán jegyzett államadósságokba invesztál. Elemzők szerint már az euró támogatására vonatkozó szóbeli ígéretek is előnyösek lehetnek Peking számára, mivel kockáza­tosabbá tehetik az euró elleni támadásokat és így javíthatják a közös valuta árfolyamkilátásait. Ha ugyanis az euró, amely tavaly csaknem 10 százalékkal gyen­gült a dollárral szemben, még tovább veszítene az értékéből, a Németországban és más euró­övezeti országokban előállított kiemelkedő minőségű áruk könnyebben megfizethetővé válnának a világpiacon, és így jobban veszélyeztetnék a kínai exportot. Mentőövet dobnak a spanyoloknak Az El Pais, a legnagyobb spa­nyol napilap Li madridi látoga­tása kapcsán azt írta, Kína várha­tóan hatmilliárd euró értékben vásárol spanyol államkötvénye­ket. A kormánykörökből szár­mazó lapértesülés szerint ez az összeg pontosan annyi, amennyit Kína a görög és a por­tugál adósság.finanszírozására együttesen szán. Bár Kínának ez csak csepp a tengerben a 2700 milliárdos devizatartalékát te­kintve, de komoly hozzájárulás Spanyolország idei finanszíro­zásiigényéhez. Mindazonáltal az európai gazdaságot folyton támogatásá­ról biztosító kínai gazdasági ve­zetés eddig még sehol nem kö­zölt konkrét adatot arról, mek­kora mértékben finanszírozza az euróövezeti országok adós­ságát, és azt sem lehet tudni, hogy a vagyonalapok mennyi európai államkötvényt akarnak vásárolni. A spanyol kormány sem tett közzé adatot arról, hogy Kína mennyi állampapírt vett eddig, egyes számítások szerint ezek 10 százaléka van Kína bir­tokában. Kína új európai államadóssá­gi stratégiájának további haszna is van. Li miniszterelnök-helyet­tes madridi látogatása során több mint egy tucatüzletimegál- lapodás született, ezek közül az egyik a China Petrochemical, il­letve a Repsol, a legnagyobb spanyol olajtársaság között, ne­vezetesen latin-amerikai olajku­tatási együttműködésük bővíté­séről. Spanyolországnak és Por­tugáliának egyaránt jelentős stratégiai érdekeltségei vannak Latin-Amerikában és Afrikában, két olyan földrészen, ahol Kína tovább akarja növelnijelenlétét. Kínai-német közös kormányülés? Kína legfontosabb európai kereskedelmi partnere Német­ország: 2009-ben 55,5 müliárd euró volt oda irányuló exportja és 36,5 milliárd euró onnan származó importja (főleg nagyértékű villamossági és elektronikai cikk). A német au­tóipart jórészt a kínai kereslet erősödése húzta ki a válságból. Például a VW konszern tavaly 37 százalékkal, 1,9 millió darabra növelte autóeladásait Kínában. A német cégek arra buzdították Angela Merkel kancellárt, hogy lépjen fel kínai beruházási lehe­tőségeik bővítése érdekében. Li most négymilliárd euró érték­ben írt alá szerződéseket a Volkswagen, a Daimler-Benz, valamint több német középvál­lalatképviselőivel. A Nobel-békedíj odaítélését követő mosolyszünet után vá­ratlan volt Steffen Seiber kor­mányszóvivő bejelentése: a tár­gyalásokon téma volt a két fél ál­tal tervezett együttes kormányü­lés is. Úgy látszik, Li nem vette zokon, hogy látogatása előtt a német gazdasági miniszter fel­szólította Kínát: ne nehezítse meg a nyugati országok hozzá­jutását az ún. ritka földfémek­hez. Ezek világpiacát 95 száza­lékban Kína látja el nyersanyag­gal, ám tavaly jelentősen vissza­fogta kivitelét. Ez ellátási nehéz­ségeket okozott a főleg mobilte­lefonok, laptopok és különleges berendezések gyártásához szükséges fémfajták beszerzé­sében. Napsugár és Cuki Edinburgh-ban Nagy-Britanniában Li há- rommilliárd euró értékben kö­tött kereskedelmi egyezménye­ket, ezek az autó- és energetikai iparra vonatkoznak. A sajtóhí­rekben azonban szinte kizárólag a kínai delegáció gesztusáról le­hetett olvasni: két pandát adnak kölcsön a briteknek. A hétéves Napsugár és párja, Cuki várha­tóan jövőre kerül tíz évre a skó­ciai Edinburgh állatkertjébe. Mellesleg David Cameron brit miniszterelnök tavaly őszi pe­kingi látogatása során is kötöt­tek jelentős üzleteket. Cameron akkor azt mondta, London remé­li, hogy a kínai üzlet hozzáj árul a szigorú brit takarékossági prog­ram fojtogató hatásának ellen- súlyozásához. (-nák, MTI) Német ötlet Marshall-terv Európának Berlin. Európai uniós Mar- shall-terv kidolgozását sürgeti az euróövezet megroggyant ál­lamai számára egy német szak­értő, egyúttal lándzsát törve a tagállamok közös eurókötvény- kibocsátása mellett. Peter Bofinger, a német gaz­daság helyzetét és kilátásait rendszeresen értékelő „öt bölcs” egyike a Handelsblatt online ki­adásának nyilatkozva elmond­ta: az euró válsága csak egy átfo­gó koncepció segítségével old­ható meg. Ennek egyik eleme egy uniós Marshall-terv kellene, hogy legyen. Bofinger szerint ez olyan átfogó európai beruházási program lenne a bajbajutott or­szágok számára, amely segítené az utóbbiak gazdaságát talpra állni az IMF által elrendelt radi­kális (takarékossági) kúra után. A tekintélyes német közgazdász az erősen eladósodott államok adósságainak átütemezése mel­lett javasolja a közös euróköt- vény-kibocsátását is. Ezek a köt­vények szerinte lehetővé tennék annak megelőzését, hogy Olasz­országot és más államokat is megfertőzzön a válság. Egyúttal a kötvények révén az erősen el­adósodott országok hozzáfér­hetnének alacsony kamatozású finanszírozási forrásokhoz. Bár az euróövezeti pénz­ügyminiszteri csoport, az Eu- rogroup elnöke, Jean-Claude Juncker kiáll a közös európai kötvénykibocsátás mellett, a legnagyobb európai gazdaság, az euróövezet húzóereje, Né­metország alapvetően ellenzi ezt. Német kormányvélemény szerint a páneurópai kötvények pontosan azt helyeznék hatá­lyon kívül, ami eddig az euró stabilitásának a záloga volt. Ne­vezetesen, hogy aki nem gaz­dálkodik megfelelően, az ma­gasabb, aki viszont jól gazdál­kodik, az kisebb kamatot fizet államkötvényeiért. A közös eu- rókötvények viszont azt ered­ményeznék, hogy minden or­szág egyforma, tehát magasabb kamatot lenne kénytelen elfo­gadni. Az pedig nem engedhető meg, hogy a közösségi adósság­politika révén egyes államok engedjenek a csábításnak, és fe­lelőtlenül viselkedjenek- muta­tott rá korábban a német pénz­ügyminiszter. ' A Marshall-terv, a II. világhá­ború utáni nemzetközi segély- program meghirdetőjéről, Ge­orge C. Marshall amerikai kül­ügyminiszterről kapta nevét. 1948. április 3. és 1952. június 30. között a részt vevő 16 euró­pai ország - akkori árakon - összesen 14 milliárd dollárnyi segélyt kapott az USA-tól. (MTI) Ismét kétszámjegyű növekedés Peking. Kína gazdasága 10,3 százalékkal bővült 2010-ben - jelentette be a múlt hétvégén a kínai statisztikai hivatal. A vi­lág második legnagyobb gazdasága 2009-ben 9,2 százalékkal nőtt, s a bruttó hazai termék (GDP) 2010-es növekedésének előirányzata 8 százalék volt. A fogyasztói árindex 2010 de­cemberében 4,6 százalékkal nőtt az előző év decemberéhez képest, az éves infláció pedig 3,3 százalék volt, magasabb a tervezett 3 százaléknál. A jelentés szerint az infláció felgyor­sulásáért az élelmiszerárak emelkedése a felelős. (MTI) ismét Havonta 16 oldalon minden, amit a nőkről tudni kell Divat Nyakra, főre - az idei téli szezonban visszaköszön a nyolcvanas évek kötöttsapka-divatja Kultúrszendvics ÜÜI&ftfl Kulturális ajánlatunk Ez a lap jár Önnek,! Eszenyi Enikő ünnepelt Riport a születésnapi partiról Mi vár ránk 2011-ben? Katarína Kubalíková numerológust faggattuk

Next

/
Thumbnails
Contents