Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-24 / 18. szám, hétfő
6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 24. www.ujszo.com Izraeli-török ellentét Jeruzsálem/Ankara. A gázai blokádot áttömi szándékozó nemzetközi se- gélyflottilla elleni izraeli támadás nem sértett nemzetközi jogot - állapította meg az izraeli vizsgálóbizottság tegnap közölt jelentése. A kilenc török aktivista halálát okozó támadás török vizsgálata viszont Izra- elttette felelőssé. (MTI) Konferenciát sürget Párizs Ammán. Újabb nemzetközi konferenciát sürgetett a palesztinok megsegítésére Franciaország. Az Am- manban tartózkodó Michele Alliot-Marie külügyminiszter ugyanakkor előfeltételként említette az Izrael és a palesztinok közötti, közvetlen béketárgyalások felújítását. (MTI) Torkig vannak a belgák Brüsszel. Mintegy 30 ezren tüntettek tegnap Brüsszelben az új belga kormány mielőbbi megalakítását követelve. Tegnap immár 224. napja volt Belgium igazi kormány nélkül: a tavaly júniusi választások óta ügyvezető kabinet látja el a legszükségesebb teendőket. A holland nyelvű flamand, illetve a franciaajkú vallon pártok meddő tárgyalásokat folytatnak egymással. (MTI) Forrongó arab világ Ammán/Algír/Szanaa. Konzultációkat indított a jordán király a különböző politikai és társadalmi mozgalmak képviselőivel, hogy „közelebb kerüljön a nép követeléseihez”. Jordániában - Tunézia példája nyomán - az utóbbi két hét alatt több tüntetésen tiltakoztak a drágaság és a kormány gazdaságpolitikája ellen, követelve a kabinet lemondását. Algériában szombaton demokratikus jogokat követelt Algír központjában mintegy ezer tüntető, akiknek a menetét a rendőrség erőszakkal oszlatta fel, 42 ember megsérült. A tüntetők az algériai mellett tunéziai zászlót is lengettek. A jemeni fővárosban ugyancsak szombaton tüntetők ezrei követelték Ali Abdullah Szaleh államfő lemondását vagy eltávolítását, az embereket itt is a tunéziai elnök január közepi bukása bátorította fel. Ebben az öböl menti arab országban ez volt az első alkalom, hogy a 32 éve hivatalban lévő Szaleh ezredes hatalma ellen irányuló megmozdulást tartottak. (MTI) Martin Schulz azért fogta vissza magát, mert néppárti támogatással szeretné az EP elnökévé választatni magát Technikai kifogásai vannak az EB-nek Budapest/Párizs/Berlin. A magyar kormány szerint technikai jellegű, nem pedig a szólás- és sajtószabadsággal összefüggő kérdéseket fogalmaz meg az EB levele, amelyben a testület a magyar média- törvénnyel kapcsolatos kérdéseit ismerteti. Viszont a párizsi Le Monde, amely megszerezte a levelet, azt írta, az EB-nek komoly aggályai vannak. ÖSSZEFOGLALÓ Tüntetés Budapesten január 14-én (Somogyi Tibor felvétele Kovács Zoltán, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szombaton azt mondta: szó sincs ultimátumról, a Neelie Kroes által jegyzett levél a már ismert felvetések írásos változata. Mint kifejtette: a médiaügyekért felelős uniós biztos korábban feltett kérdéseit küldte el, levele azokhoz képest nem tartalmaz újdonságot. Kroes két héten belül kért választ, ami után a bizottság, ha szükségesnek tartja, további kérdéseket tehet föl. Megerősítette, az aggályok egyike jogharmonizációs jellegű, az EU audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló irányelvének átültetésével függ össze, és a médiatörvény területi hatályával kapcsolatos. Kovács szerint azonban a magyar jogszabály ezen a ponton szinte szó szerint emeli át az uniós rendelkezést. Ugyancsak technikai jellegűnek értékelte a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének kiterjesztését firtató és a médiumok regisztrációjának részletszabályaival kapcsolatos kérdéseket. Szerinte e felvetések egyike sem kérdőjelezi meg az alapjogok, a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás érvényesülését, amelyekre hivatkozva a médiatörvényt számos támadás érte. Meg kell jegyezni: a levél nem tér ki a médiahatóság függetlenségére, ezzel kapcsolatos rendelkezés az uniós irányelvben nem található. A liberális Le Monde azt írta, a magyar kormány elleni szabálysértési eljárás megindításával is fenyeget az EB a médiatörvény kapcsán. Levelében Neelie Kroes két hetet adott Budapestnek arra, hogy válaszoljon azokra a „komoly aggályokra”, amelyeket az európai joggal és különösen az uniós alapjogi chartával kapcsolatos összeegyeztethetősége kérdésében felvetett. A lap brüsszeli tudósítója azt írta, az EB eleinte a sajtó egészét felügyelő médiahatóság összetételét kritizálta, mivel abban csak a Fideszhez közelállók kaptak helyet. „A levél - amely a lap birtokába jutott - azonban nem tér ki a médiahatóság összetételére, amelynek tagjait a kétharmados Fidesz-többséggel rendelkező parlament választotta meg, mivel a kinevezés módját nehéz lenne az európai jog alapján megkérdőjelezni” - mutatott rá a tudósító. AFrankfurter Allgemeine Zeitung ugyancsak szombaton azt írta, a magyar kormányfőnek egyelőre csak az Európai Bizottsággal van dolga, mivel az Európai Parlamenttől nem kell tartania. A német konzervatív lap ezt azzal indokolja, hogy az EP két nagy frakciója (néppártiak és szociáldemokraták) jelenleg nem akarja Magyarország elítélését. Különösen nem céljuk az EU-szerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítása, amely lehetővé tenné szankciók (beleértve a szavazati jog megvonását) elrendelését. A két nagy EP-frak- ciót azonban eltérő motivációk vezérlik. A néppártiak a nyilvánosság előtt meg akarják védeni a Fideszt, amely a néppárti család tagja. De zárt körben ebben a frakcióban is akadnak töprengő hangok. A szociáldemokrata frakció hangosan bírálja a magyarjogszabályt. Martin Schulz elnök a médiatörvény visszavonását követeli. Ugyanakkor ő is tudja: előbb a bizottságnak kell megállapítania: csakugyan sér- ti-e az uniós jogot. Schulz mindazonáltal mérsékelte a hangnemét, amit a FÁZ tudósítója azzal magyaráz, hogy a német politikus ősszel a néppárti frakció támogatásával szeretné az EP elnökévé választatni magát. (MTI, ú) Egy gázai csoport áll a koptok elleni szilveszteri merénylet mögött Egyiptom palesztinokat vádol ÖSSZEFOGLALÓ Nincs vége a jázminos forradalomnak Újra kormányt döntenének MTl-HÍR Kairó/Gáza. A kairói kormány szerint egy, az al-Kaidá- hoz köthető gázai csoport követte el szilveszterkor az északegyiptomi Alexandria egyikkopt keresztény temploma elleni öngyilkos merényletet. Habib al-Adli egyiptomi belügyminiszter közölte tegnap, hogy a terrorcselekmény mögött az Iszlám Hadserege nevű szervezet áll. A hatóságoknak döntő bizonyítéka van a szervezet érintettségére e „gyalázatos terror- cselekmény tervezésében és végrehajtásában” - mondta a tárcavezető. A szóban forgó szervezet ezt cáfolta: „Az Iszlám Hadseregének nincs köze a templomtámadáshoz Egyiptomban, habár magasztaljuk azt, aki elkövette” - közölte a szóvivőjük. A világméretű dzsi- hádot hirdető Iszlám Hadserege a Gázai-övezetet uraló Hamász riválisa, és gyakran összetűzésbe kerül vele. Szellemi mentornak tekinti az al-Kaida vezetőit, osztja ideológiájukat, de sosem ismerte el, hogy bármilyen kapcsolata lenne velük. A szervezet állítólag részt vett 2006-ban Gilad Sálit izraeli katona elrablásában is. A január 1-jére virradóra, félórával az éjféli mise után elkövetett robbantásban 23-an haltak meg. Ez volt tíz év óta a legsúlyosabb merénylet az egyiptomi keresztények ellen. A robbantás után három napon át lázongtak a koptok Kairóban és más egyiptomivárosokban. (MTI, ú) Tunisz. Megérkezett tegnap a tunéziai fővárosba az ország középső részéből indult tüntetők menete. Több ezer ember követeli: távozzon a hatalomból a jázminos forradalom által megdöntött rezsim politikusaiból alakult ideiglenes kormány. Az önmagát a felszabadítás karavánjának nevező konvoj alig300 főből állt, amikor útnak indult Menzel-Buzajan településről, s útközben egyre gyarapodott a tiltakozók száma. A régi-új miniszterelnök, Mohammed Gannúsi előzőleg bejelentette visszavonulási szándékát, s a televízióban arról beszélt, hogy az átmenet csúcspontját a demokratikus és átlátható választások fogják jelenteni. A politikus, aki a nemrég elmenekült elnök, ben Ali ország- lása idején is kormányfő volt, azt ígérte, hogy hatályon kívül helyezik az antidemokratikus törvényeket, köztük a választási, valamint a terrorizmus elleni harccal és a sajtóval kapcsolatos jogszabályokat. Teheránban a nagyhatalmakat vádolják Kudarc Isztambulban MTl-ÖSSZEFOGLALÓ lsztambul/Teherán. Kudarccal végződtek szombaton Isztambulban a tárgyalások az iráni atomprogramról Teherán és hat ország képviselői között. A hatok - az USA, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Francia- ország és Németország - kül- döttségénekvezetője, Catherine Ashton, az EU külügyminisztere csalódottan közölte: nem tervezik újabb tárgyalások megtartását, de az ajtó nyitva marad Teherán előtt. Hozzátette, a hatok egységesek maradtak az iráni nukleáris program kérdésében. Nem tudták ugyanakkor elfogadni azokat a feltételeket, amelyeket Iránszabott. Teherán az új tárgyalások előfeltételeként azt akarta, hogy az ENSZ BT oldja fel az ellene korábban hozott szankciókat, amelyekkel azért sújtották, mert nem függesztette fel urándúsítását. Egyben azt is szerette volna, hogy a hatok ismerjék el Irán jogát az urándúsításra. Az iráni elnök azt reméli, hogy folytatódnak a tárgyalások a nagyhatalmakkal. Tegnap, egy nappal a kudarccal végződött isztambuli tanácskozás után Mahmúd Ahmadinezsád úgy tett, mintha nem lenne kérdéses az egyeztetések folytatása. Tévébeszédében úgy fogalmazott, hogy a következő tárgyalások jó eredményekkel zárulhatnak, ha „a másik fél kész az igazságosság, az egyenlőség és a tisztelet útjánhaladni”. Ahmadinezsád az előrelépés hiányáért Izraelt és a nyugati hatalmakat kárhoztatta. Szerinte a „nagyhatalmak lelki- állapotát” tekintve az iráni vezetés soha nem képzelte, hogy néhány találkozó elég lesz a vita megoldására. Portugáliában mindig győzött a második ciklusra pályázó elnökjelölt Nem várható meglepetés Lisszabonban MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Lisszabon. Elnökválasztást tartottak tegnap Portugáliában, a 9,6 millió választópolgár több mint 12 ezer szavazókörben adhatta le voksát. Hat jelölt szállt versenybe, de a közvéleménykutatások azt jósolják, a jelenleg hivatalban levő, az ellenzéki Szociáldemokrata Pártból való államfő, Anibal Cavaco Silva elsöprő győzelmet arat már az első fordulóban. Silva akár a voksok 60 százalékát is összegyűjtheti, míg a második helyre pályázó Manuel Alegre, a kormányzó szocialisták jelöltje csupán harmadannyi szavazatra számíthat. Silva tíz éven át, 1985 és 1995 között volt az ország miniszter- elnöke, és kitöltötte ötéves államfői mandátumát is. Az önkényuralom megdöntése, 1974 óta Portugáliában mindig győzött a második ciklusra Szinte biztos Cavaco Silva győzelme (SITA/AP-felvétel) pályázó elnökjelölt, ráadásul csak egyszer volt szükség a második forduló megtartására. A közvélemény-kutatásokból ítélve mit sem változtat a mostani helyzeten az, hogy Portugália az eurózónát sújtó adósságválság kellős közepén találta magát. A világválság igen súlyosan érintette az ország gazdaságát. Piaci elemzők úgy látják, hogy 2011-ben Portugália az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap mentőcsomagjára szorul.
