Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

2011-01-24 / 18. szám, hétfő

2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 24. www.ujszo.com RÖVIDEN Az ügyészséget is megreformálják Pozsony. A rendőrség reformján kívül a kormány az ügyészség reformjára is készül- Dániel Lipšic (KDH) bel­ügyminiszter szerint a reform tervezete „lényegében már kész”. A miniszter ezt a Szlovák Rádió Szombati párbeszé­dek című vitaműsorában mondta el. Lipšic szerint az új sza­bályozás értelmében a felettes ügyészeknek már nem lenne lehetőségük utasításukkal blokkolni vagy megállítani az el­járást. „Meg akarjuk tiltani, hogy a felettes ügyészek utasít­hassák beosztott ügyészeiket az eljárás megállítására, vagy a vádirat, illetve az őrizetbe vételi javaslat visszatartására” - mondta el Lipšic. A rendszernek reformra van szüksége, mi­vel az ügyészség köztes kapocs a nyomozók és a bíróságok között, s vétójogával bármit blokkolhat - tette hozzá a mi­niszter. (SITA) Matovič: Belousovová nem lopott Pozsony. Igor Matovičnak meggyőződése, hogy Anna Be- louosovová a politikában nem lopott. Ezt a Marláza Televí­zió vasárnapi vitaműsorában jelentette ki. Az SaS listáján a parlamentbe jutott Egyszerű Emberek csoport képviselője azonban hozzátette, Belousovová évekig védte azokat, akik viszont loptak. „Úgy viselkedett, mint kukac a szép külsejű, de belülről rothadó almában” - mondta az SNS volt alelnö- kének címére. A hírhedt pofon kapcsán Matovič elmondta, célt ért, mert az SNS volt alelnöke azóta nevén nevezi a dol­gokat, vagyis rámutat a pártján belüli visszaélésekre. Mato­vič azt kívánja Belousovovának, hogy alapítson új pártot, majd ez az új párt 4,9, a Ján Slota vezette SNS pedig 4,8 szá­zalékot szerezzen a választásokon, (sán) A Smer kérdőre vonja Sulíkot Pozsony. A Smer-SD szerint a házelnök magyarázattal tar­tozik, amiért lemondta a parlamenti frakciók képviselőinek tervezett találkozóját Schmitt Pál magyar köztársasági elnök­kel. Ján Richter, a nagyobbik ellenzéki párt frakcióvezető-he­lyettese közölte, hogy a házbizottság e heti ülésén kérdőre vonják Richard Sulíkot. A magyar államfővel időhiány miatt végül is csupán a házelnök és a parlament alelnöke, Bugár Bé­la találkozott. Richter megérti, hogy az ilyen látogatások so­rán váratlan helyzetek is adódhatnak, Sulik azonban a talál­kozót lerövidíthette volna, nem kellett volna lemondania, döntését pedig korábban is bejelenthette volna. (SITA) Az OKS nem fog nyomást gyakorolni Pozsony. Továbbra is keresi a módját a Koalíciós Tanács ülésein való részvételnek a Polgári Konzervatív Párt (OKS), mondta el Peter Zajac, a párt elnöke, de a megegyezést nem fogják kikényszeríteni. Zajac a Szlovák Televízió 5 perc múlva 12 című műsorában kizártnak nevezte, hogy négy képviselő­jük bármilyen formában hozzájáruljon a jelenlegi kormány bukásához, miniszterének leváltásához vagy kisebbségi kor­mány alakulásához. A pártelnök beszélt a főügyészválasztás­ról is. A titkos választást azért tartaná helyénvalónak, mert így nem keletkezik kapcsolat választott és választó között. Mivel azonban Szlovákiában a titkos szavazás intézménye diszkre­ditálódott, támogatni fogják a nyűt szavazást. (TASR) Fico pártja „uralta” a hazai sajtót Pozsony. A Robert Fico vezette Smer-SD keltette fel tavaly leginkább a hazai sajtó figyelmét a szlovákiai pártok közül - derül ki a Slovakia On-line médiaelemzéséből. Ficóék 24 százalékos „szeletet” tudhatnak magukénak a pártok „médiatortájából”. A második helyen az SDKÚ-DS szerepel 22 százalékkal, a harmadik pedig a KDH 16 százalékkal. A politikusok közül Fico az első, 50 százalékos részesedéssel, őt Richard Sulik (13%) és Mikuláš Dzurinda (11%) követi. A legfőbb közjogi méltóságok sorrendje a következőképpen alakult: Iveta Radičová miniszterelnök (57%), Ivan Gašparovič államfő (29%) és Richard Sulik házelnök (14%). A témák közül 2010-ben a parlamenti választás és az útdíj­rendszer volt a legfelkapottabb. (TASR) Egy jelentkező a közmédia élére Pozsony. Egy személy már jelentkezett a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) vezérigazgatói posztjára kiírt pályázatra - tájékoztatott a parlamenti médiabizottság titkársága. Éva Discantini, a bizottság titkára nem árulta el, ki pályázik az in­tegrált közmédia vezetői tisztségére. A borítékokat egyelőre nem bontották fel, mert a jelentkezéseket holnapig lehet be­nyújtani. A sajtó leggyakrabban Peter Abrahámot, a frekven­ciatanács tagját, Miloslava Zemkovát, az RTVS ideiglenes ve­zetőjét, az új intézménybe olvadt Szlovák Rádió volt vezér- igazgatóját, Jaroslav Rezníket, a TASR hírügynökség vezető­jét, Ján Füle publicistát, volt elnöki szóvivőt és Milan Materá- kot, a Szlovák Televízió egykori vezérigazgatóját említi lehet­ségesjelöltként. (TASR) A Smer módosító javaslata: szlovák állampolgár maradhat, aki „standard" módon lesz idegen Maďarič a lojalitást értelmezte Pozsony. Marek Maďarič szerint elképzelhető, hogy bizonyos szem­pontból valóban hibás a Fico-kormány által a par­lamenti választások előtt módosított állampolgár- sági törvény, amellyel a magyar állampolgársági törvényre reagált. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ezért nyújt be a Smer a par­lamentbe egy törvénymódosí­tásijavaslatot, mely szerint az a szlovák állampolgár, aki „stan­dard” módon jut idegen ország állampolgárságához - az adott országban állandó lakhelye van, esetleg oda házasodik -, nem veszíti el a szlovák állam- polgárságot. A szlovák állam- polgárság elvesztése abban az esetben állna fenn, ha valaki a magyar törvény alapján úgy veszi fel a magyar állampolgár­ságot, hogy semmiféle hivata­los kötődése nincs Magyaror­szághoz - fejtette ki a Szlovák Televízió vasárnapi vitaműso­rában a Smer alelnöke. A smeres politikus vitapart­nere, Pfundtner Edit, a Híd al­elnöke hangsúlyozta, Szlová­kiának nem lehet érdeke, hogy elveszítse állampolgárait, ezért a koalíció módosítani fogja a Fico-féle jogszabályt. Maďarič megjegyzésére, mely szerint Szlovákia számára az sem elfo­gadható, hogy választójogot kapjanak Magyarországon a magyar állampolgárságot fel­vett szlovák állampolgárok, Pfundtner Edit figyelmeztetett: a külföldi szlovákoknak is van választójoguk Szlovákiában, akkor is, ha nincs itt állandó lakhelyük. Pfundtner arra is felhívta Maďarič figyelmét, hogy maga Robert Fico volt miniszterel­nök fogalmazott úgy néhány hete: a szlovákiai magyarok lo­jálisabbak Szlovákiához, mint azt hitte, mert nem kérik tö­megesen a magyar állampol­gárságot.^ Marek Maďarič meg­jegyezte, a lojalitás mögött fel­tehetően épp az áll, hogy léte­zik az előző kormány által el­fogadott törvény. Pfundter Edit szerint enyhültek a magyar-szlovák kapcsolatok, a jelenlegi kormány gyakorlati lépéseket tesz a viszony javítá­sára, bizonyítja ezt az is, hogy a legfőbb magyar közjogi mél­tóságok az utóbbi időben egy­másnak adják a kilincset Szlo­vákiában. Maďarič erre azt mondta, Schmitt Pál magyar köztársasági elnök mindössze kampányolni jött Szlovákiába a magyar állampolgársági tör­vény mellett. A törvény pedig szerinte „a magyar államhata­lom kiterjesztése más orszá­gokra”, továbbá „célja a Kár­pát-medencei magyarok egye­sítése”. (sán) A szaktárca már jelezte: alapjaiban akarja megváltoztatni a szociális juttatások rendszerét Közmunkára köteleznék a segélyezetteket ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A jövőben dolgozni kellene azért, hogy a rászoruló megkapja a szociális segély tel­jes összegét, s le kellene dol­gozni a kiszabott pénzbírságo­kat is abban az esetben, ha az érintett nem tudja kifizetni. Ezt javasolja Štefan Kužma, az SD- KÚ parlamenti képviselője. A politikus szerint a roma­kérdés megoldására készült projektek évek óta kudarcba fulladnak, ezért olyan javaslat­tal áll elő, amely, mint mondta, orvosolná a helyzetet. Kužma elképzelése szerint az egyik el­sődleges feladat az, hogy a szo­ciális segélyt szedőknek mun­kát kínáljanak. A munka-, szociális, és csa­ládügyi minisztérium már ko- rábbanjelezte: alapjaiban akar­ja megváltoztatni a szociális se­gély rendszerét. A tervezet sze­rint csak azok kaphatnák meg a szociális segély teljes összegét, akik dolgozni fognak, részt vesznek például a község által szervezett közmunkaprogram­ban. Kužma szerint ezzel meg­oldódna az útkarbantartások, a köztisztaság kérdése is. A képviselő Zoltán Horváth- tal (SDKÚ) együtt már a par­lament februári ülésére beter­jeszt egy törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy a segélyezetteket alkalmazzák például az útkarbantartások­nál vagy az árvízi védekezés­nél. A következő lépés a képvi­Több lenne a dolgos kéz az útkarbantartásokon (Pavol Funtál felvétele) Ma még aktivációs támogatás Ma úgynevezett aktivációs támogatást kaphat többek között az a személy, aki az önkormányzattal megegyezve közhasznú munkát végez a község területén. Leggyakrabban a közterüle­tek takarítása, parkosítás stb. tartozik ezen munkák közé. A közhasznú munkát végző, és ezért aktivációs támogatásra jo­gosult nyilvántartott munkanélküli emellett szociális segélyt is kaphat. Jelenleg azonban a szociális segélyre való jogosult­ság nem kötődik a közhasznú munka végzéséhez, a szociális minisztérium tervezete szerint ez rövidesen feltétel lesz. selő szerint azt, hogy „szelek­tálják a szociális segélyt annak alapján, hogy a segélyt igénylő személy dolgozik-e vagy sem” - vagyis a minisztérium elkép­szociális segélyt kaphat - hogy pontosan mennyit, egyelőre nem ismert. Štefan Kužma azt is javasolja: azok, akikre a bíróság pénzbün­tetést szab ki, de nem tudják be­fizetni, ugyancsak köteles le­gyen a község által szervezett munkákban részt venni, ellen­kező esetben elveszíti a szociá­lis segélyt. Kužma helyesli, hogy a romatelepek közelében megnövelik a rendőrök számát. A törvényt azzal módosítaná, hogy a kisközségek számára le­hetőség lenne egy közös közsé­gi rendőrség felállítására, amely felügyelné a lakosság biztonságát, (sán, SITA) Az Új Széchenyi Terv az egész Kárpát-medencét egységes gazdasági térként kezeli Magyar-magyar gazdasági együttműködés VERES ISTVÁN Budapest. A magyarországi vállalkozók határon túli ma­gyar területekre való könnyebb terjeszkedését, a határon fóli­áknak pedig együttműködési lehetőséget szeretne biztosítani a magyar kormány az Új Szé­chenyi Terv és a Bethlen Gábor Alap keretein belül. A Magyar Állandó Értekezlet gazdasági­önkormányzati szakbizottsága múlt héten ülésezett ez ügyben. Az Új Széchenyi Terv támogatá­si rendszere még ebben a vá­lasztási időszakban elindul, nyi­latkozta lapunk kérdésére Far­kas Iván, a Magyar Koalíció Pártja gazdasági alelnöke, aki Őry Péter önkormányzati ügye­kért felelős alelnökkkel vett részt a MÁÉRT szakbizottsági ülésén. Farkas elmondta, két szinten zajlik majd a gazdasági­önkormányzati együttmű­ködés. „Az egyik a Bethlen Alap forrásain alapul, itt a határon túli kisvállalkozók pályázhat­nak, a másik az Új Széchenyi Terv, amely a Magyarországon bejegyzett vállalkozások Kár­pát-medencei térnyerésére ad majd lehetőséget” - magyaráz­ta Farkas. Az utóbbi keretén be­lül kerülhet sor közös vállalko­zások elindítására is. A Szülő­föld Alap és a korábbi Új kézfo­gás által biztosított támogatá­sok idén januártól mind a Beth­len Alapba épültek be. A szakbizottsági ülésen a pártok kiegészítő és módosító javaslatokat tehettek. Ezt megtette az MKP is, indítvá­nya pontos tartalmáról csak a jövő pénteki elnökségi ülés után tájékoztat. Az Új Széchenyi Terv gazda­ságfejlesztő program az egész Kárpát-medencét egységes gazdasági térként kezeli. zeléséből kiindulva dolgoznia kell annak, aki magasabb se­gélyt akar kapni. Aki nem vesz részt a közmunkaprogram­ban, csak minimális összegű

Next

/
Thumbnails
Contents