Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

2011-01-22 / 17. szám, szombat

(A szerző felvételei és képarchívum) www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2011. JANUAR 22. SZTÁRVILÁG 13 Mindegyik nap meghozza a saját feladatát A magyarországi televíziós szappanoperák is szedik az áldoza­taikat. Ha egy szereplőre a továbbiakban nincs szükség, kiírják a sorozatból. így járt ezzel a nők nagy kedvence, Kárpáti Levente is, a Barátok közt Holmann Valteré, aki közvetlenül a „halála” után nyilatkozott lapunknak. Nehéz feladat egy haldoklót ját­szani? Először is nem túl kellemes. Já­tékfilmben haldokolni nehéz fel­adat, de lehet sikeres vagy hálás is a szerep. Ha filmet forgatnak, az efféle jeleneteket néhány nap alatt rögzítik. Egy sorozatban azonban hetekig kell egy beteg vagy esetleg haldokló leikével azonosulni. Ha pedig a színész kicsit érzékenyebb (és többnyire az), ez a feladat bi­zony megviseli. Természetesen túl­dimenzionálni sem szabad, hiszen ez a munkánk része. De nem ta­gadom, számomra nehéz perceket szerzett a forgatásnak ez a szakasza. Mikor tudta meg, hogy kiírják a sorozatból, vagy már a szer­ződése is határozott időre szólt? A szerződésem mindkét alka­lommal határozott időre szólt, tehát tudtam, hogy csak bizonyos ideig veszek részt a munkában. A sorozatok játékszabályai sze­rint azonban nem szivároghat ki, hogy egy adott karakterrel mi történik a közeljövőben, ezért a szerepet játszó színész is csak egy héttel a forgatás előtt tudja meg a szövegkönyvből a sztorija követ­kező részét. így én is csak az utol­só pillanatban értesültem arról, miképp távozom a sorozatból. Fontos óvintézkedések ezek, hi­szen a szereplőket lépten-nyomon faggatják a nézők az utcán arról, mi történik a továbbiakban. És ha a színész kissé locsi-fecsi alak, könnyen kikotyogja a részleteket. Nehéz titkolózni a kíváncsi, de többnyire kedves rajongók előtt. Szerette Valter szerepét? Eleinte igen, hiszen jóvágású szél­hámosnak indult, de a végére et­től a papucsos haldoklótól bizony kirázott a hideg. A stábbal és a szereplőkkel si­került baráti kapcsolatot kiala­kítania? Az ilyenfajta kapcsolat kialakulá­sához kevés volt az idő. Profi stáb­ba érkeztem, ahol mindenki profi módon tette a dolgát. Tihanyi Tóth Csabát már régóta ismerem, a békéscsabai színházban játszot­tunk együtt néhány szezont. Ami­kor vége lett, vettem a kalapomat, mindenkit megöleltem és elkö­szöntem. Kellemes emlék maradt. Néhány esztendeje főszerepet játszott egy másik sorozatban, amelynek a címe Szeress most! volt. Ahhoz képest nagyon át­alakult az arca, külseje. Melyik szerep kedvéért kellett átváltoz­nia? Én alapvetően, egy ilyen hosz- szú hajú pali vagyok. Már a kamaszkoromat is hosszú haj­jal éltem, mivel játszottam egy rockzenekarban. Sikertelenül felvételiztem az egyik debreceni gimnáziumba, a hosszú hajam miatt közölték velem, hogy fel is út, le is út. A szeress most! című sorozatban a stylist és a producer találta ki, hogy fessek. Ebbe a színésznek nem sok be­leszólása van. Később, a Barátok köztben ugyanaz a producer, azaz Kalamár Tamás, már sokkal engedékenyebb volt, beleegye­zett abba, hogy hosszú hajjal játsszam a szerepet, pedig nem szerette. De fontos volt számára, hogy jól érezzem magam a sze­repben. Köszönet érte, mert én mostanság ezzel a fizimiskával érzem jól magam, valahogy ez az én arcom. Természetesen csak addig, amíg egy következő mun­kához nem találnak ki számomra egy másikat. Ilyen a színész sorsa, nincs mit tenni. Kinek a hibája volt, hogy nem lett már korábban híres, nép­szerű? Az enyém. Ki másé? Az ember hajlamos mindenkit hibáztat­ni maga körül, de végül mindig kiderül, hogy te voltál hitetlen, gyenge, te nem szeretted eléggé önmagad. Ahhoz, hogy a külvi­lág felfedezzen, előbb neked kell észrevenni a saját értékeidet. Ez azonban néha hosszú ideig tartó, nehéz folyamat. Ha nem lett volna a két előbb említett sorozat, soha nem tudtuk volna meg azt, hogy van egy Kárpáti Levente nevű színész. Hol bujkált eddig? Engedje meg, hogy erre kissé hosszabban válaszoljak. Először is, nagyon sok kiváló kollégám van, aki nem játszik soroza­tokban. Azaz bujkál, ahogy ön mondja, de ennek csak az az oka, hogy a nézők szinte csak azokat ismerik, akik bekerülhetnek a médiába. De higgye el, a többiek ugyanúgy dolgoznak, mint ismer­tebb kollégáik. A szinkronban, ahol magam is a legtöbb időt töl­töm, nagyon sok tehetséges „buj­káló” színész van. Bár az is tény, hogy én már nagyon sok minden voltam életem során. Voltam rendezőasszisztens, rockzenész, kultúrház-igazgató, megtanultam hangosítani, világítani, díszletet, jelmezt tervezni. írtam néhány színdarabot, rendezője is voltam néhánynak. Szóval, tettem azért ezt-azt a sorozatok előtt is. Most melyik korábbi foglalko­zásához tér vissza? Visszaballagtam a szinkronstú­dióba, a kedvenc mikrofonjaim mögé. Játszom a dunaújvárosi színházban, elkezdtem írni egy dalszöveget és az új darabomon is dolgoznom kell. Talán rendezek is tavasszal, meglátjuk. Nem szo­kásom túlságosan előre tervezni, mindegyik nap meghozza a saját feladatát. Meggyőződésem, hogy a 2011-es év még jobb lesz, mint az előző, és természetesen ezt kí­vánom a lap olvasóinak is. Albert József » Névjegy ■ Név: Kárpáti Levente ■ Született: 1961. szeptember 19. ■ Születési hely: Szigetvár » Végzettség: 1989-ben végzett a Színművészeti Főiskolán ■ Magasság: 182 cm ■ Hajszín: barna ■ Szemszín: barna ■ Csillagjegy: Szűz Ez az én arcom, ezzel a fizimiskával érzem jól magam. Természetesen csak addig amíg egy következő munkához nem találnak ki számomra egy másikat. Ilyen a színész sorsa.

Next

/
Thumbnails
Contents