Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

2011-01-22 / 17. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 22. Régió 5 A Lévához tartozó Horhi területén működő intézményben valaki vegyi anyagot juttatott a tartályba Megmérgezték egy éjszakai szórakozóhely vizét Egyelőre nem tudni, kik akartak ártani a szórakozóhelyen lévőknek (A szerző felvétele) Horhi (Horša). Ismeretlen tettesek megmérgezték egy éjszakai klub vizét. Egyelőre nem lehet tud­ni, mi volt a tettesek indí­téka. A szórakozóhely a közigazgatásilag Lévá­hoz tartozó Horhi község közelében található, egy félreeső helyen. FORGÁCS MIKLÓS Az eset valószínűleg szer­dán, fényes nappal történhe­tett. A klub este nyolckor nyit, és hajnali ötig üzemel, tehát csak nappal követhették el a bűncselekményt. Božena Bruchterová a Nyitrai Kerületi Rendőr-főkapitányság szóvi­vője elmondta, az ismeretle­nek egy földbe ásott víztar­tályba juttatták be az egyelőre közelebbről meg nem határo­zott anyagot. Az épületek mö­gött található 20 ezer literes tartályban mintegy 15 ezer li­ternyi víz volt. A fedőlapot könnyűszerrel eltávolították és az aknán keresztül juttatták be a tartályba a szennyező­anyagot. Rongálás miatt in­dult eljárás, csak a minta vegyi elemzése után derül ki, ve­szélyben voltak-e a klubban tartózkodók, mi történt volna, ha fogyasztanak a vízből, vagy más módon érintkeznek vele. Egy, a klubban dolgozó nő la­punknak elmondta, a vizet nem fogyasztják, csak mos­dásra, zuhanyozásra használ­ják. Amikor aznap este meg­engedték a csapot, bűzt érez­tek, záptojásszagú volt a víz és furcsa, opálos, fehéres- sárgásszínű. Kiderült, a teljes rendszerbe bekerült valami­lyen vegyi anyag. A szag alapján úgy gondol­ják, kénsavat önthettek a tar­tályba. Kisebb rongálások már történtek korábban is, az éj­szakai szórakozóhely reklám­tábláját is összetörték egy­szer, de ilyen súlyos támadás­ra eddig nem volt példa. A klubnak fél éve új tulajdonosa van, akár ezzel is összefügg­het a bűncselekmény. Elkép­zelhető az is, hogy a konku­rencia próbálta meg tönkre­tenni a vállalkozást. A szóra­kozóhely nem zárt be. A szennyezett vizet kiengedték és kiöblítették a tartályt. Az ügyben a Regionális Köz­egészségügyi Hivatal is vizs­gálatot indított. Megoldást találtak a hajókikötő építésének finanszírozására, indulhat a projekt Érdekes programokkal várnák a turistákat V. KRASZN1CA MELITTA Karva/Lábatlan. Megtalál­ták a megoldást a Karva és Lá­batlan közti hajókikötő építé­sének előfinanszírozására az érintett önkormányzatok, így a szerződés aláírását követően kiírhatják a közbeszerzést a ki­vitelező kiválasztására. Erről Duka Gábor, Karva polgármes­tere tájékoztatta lapunkat. A két település még 2008-ban nyújtotta be tervezetét a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.-hez, és 800 ezer euró pá­lyázati pénzt sikerült lehívni­uk; ebből - az elvégzendő fel­adatok arányában - 500 ezer jut a magyarországi, 300 ezer a szlovákiai oldalra. A pályázat viszont csak utófinanszírozást tesz lehetővé, tehát a települé­seknek kell megelőlegezniük ezt az összeget. A lábatlani képviselő-testület viszont ta­valy ősszel elutasította a hitel- felvétel lehetőségét, ami végső soron a projekt meghiúsulásá­hoz vezethetett volna. „Tárgya­lások eredményeként megta­láltuk a megoldást - mondta a polgármester. - A kivitelezésre két év áll rendelkezésünkre, ennek megfelelően négy fél­éves szakaszra osztottuk a munkálatokat. így az egész összeg egynegyedét vesszük fel hitelként, majd miután fel­használtuk, kérjük a VÁTI-tól a refinanszírozást. A visszaka­pott összegből pedig újabb fél évre tervezett munkaszakaszt végzünk el.” A kikötő átadását 2013-ra tervezik. A pályázat megvalósítását konferenciával indították, amelyet a napokban tartottak Lábatlanon. Erre meghívást kaptak a Dunán sétahajókat üzemeltető társaságok, vala­mint a környék vállalkozói, polgármesterei. A két település nem titkolt célja ugyanis, hogy a majdani kikötőben minél több turistahajó kössön ki, amihez viszont megfelelő programokat kell kínálniuk a vendégek számára. „Egyelőre négy lehetőség merült fel - árulta el Duka Gábor. - Lábat­lanon rekultivált kőbányák ta­lálhatók, ahonnan korábban Európa legkülönbözőbb pont­jain épült katedrálisokhoz hordtak köveket. Egyrészt eze­ket a kőbányákat szeretnénk bemutatni, másrész ugyancsak Lábatlanon aranymosó múze­um létesítését tervezzük, gya­korlati foglalkozásokkal. Kar- ván korabeli halászati bemuta­tókat és kézműves-foglalkozá­sokat tartanánk halspecialitá­sok, valamint helyi ételkülön­legességeket kóstolásával egy­bekötve. Ebben segítségünkre lenne a Korává Polgári Társulás.” Kiköltözhetnek végre a városházáról Új üléstermet követelnek a városatyák SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Új, tágasabb, légkondicionált üléstermet követeltek idei első ülésükön az érsekújvári városatyák, és kérték az idei évre tervezett ülések pontos ütemtervét. Áldatlan körülmények kö­zött dolgozott az elmúlt hó­napokban a képviselő-testü­let, a városháza üléstermé­ben néhány óra alatt fülledt­té vált a levegő és mozdulni sem lehetetett a tömegben. A hivatal osztályvezetőinek, a városi cégek vezetőinek és a sajtó munkatársainak alig maradt ülőhely. Mária Mal- perová, a Matica slovenská érsekújvári alapszervezeté­nek elnöke, aki az új válasz­tási időszakban lett képviselő a szlovák nagykoalíció színe­iben, a Csemadok vezetősé­gével folytatott egyeztetések után felajánlotta a város ve­zetésének, hogy ülésezzenek ezentúl a két székházban. Korábban erre már volt pél­da, a város még bérleti díjat is fizetett minden ülésért. A képviselő-testületi üléseket megfelelő városi ülésterem hiányában évek óta mindig másutt tartották a városban - moziban, kultúrközpontok- ban, körzeti hivatal nagy­termében. Gejza Pischinger polgármester elmondta, a képviselők végre kiköltöz­hetnek a városházáról, mert az üléseket mostantól a főté­ri kultúrházban fogják tarta­ni, egy erre a célra kialakított légkondicionált teremben. A városatyák kérték to­vábbá a tervezett ülések egész éves ütemtervét, hogy azokra kellőképpen fel tud­janak készülni. A szomszédos járásbeli Vágsellyén a képvi­selők az első ülésen jóvá­hagyják a városi tanács és a képviselő-testület egész éves ütemtervét AJANL0 Január 22. (szombat) Éberhard - 19.00: Far­sangi bál a helyi kultúrház­ban. A jó hangulatról az Uni Trió tagjai gondoskod­nak. (jm) s Galánta -19.00: Galánta XIV. reprezentációs bálja a városi művelődési központ esztrádtermében. Közremű­ködnek az érsekújvári Viva tánciskola növendékei, a La Gioia énekegyüttes, (jm) Nagycsalomja - 15.30: irodalmi emlékest a helyi alapiskolában, Emlékezés Nagycsalomja szülöttére, a száz éve elhunyt Gáspár Im­rére címmel. Előadók: Bé- nyei Miklós helytörténész, egyetemi oktató (Debre­cen), Hausel Sándor tanár, levéltáros (Balassagyar­mat), Csáky Károly iroda­lomtanár, etnográfus (Ipolyság), Antolov Pavel tanár, helytörténész (Nagy­csalomja). (szász) Vágsellye - 19.00: XVII. Jótékonysági koncert a művelődési házban. Közre­működik Ágh Lívia, szop­ránénekes és művész­barátai. A koncert bevételét a szervező Pro Vita társu­lás jótékonysági célra ajánl­ja fel. (jm) Január 23. (vasárnap) Galánta - 15.00: a Ma­gyar Kultúra Napja - a Cse­madok Életmű Díj átadása a városi művelődési központ színháztermében, (jm) Dél-Komárom - 16.00: Rékasi Károly önálló estje a Csokonai Művelődési Központ nagytermében. Az előadás Koltay Gábor ren­dezésében Wass Albert le­velei, versei, írásai alapján készült, (vkm) Eltolódott a magyar ajkú lakosság és a magyar tannyelvű iskolába járó első osztályos gyerekek száma közötti arány A legtöbb kiselsős a város egyik szlovák alapiskoláját látogatja LÓRINCZ ADRIÁN Dunaszerdahely. A városi Hivatal adatai szerint a 2010/11-es tanévben a leg­több elsős a város egyik szlo­vák tanítási nyelvű alapiskolá­ját látogatja. Az öt, önkor­mányzati fenntartású alapfokú tanintézményben összesen 283 elsős tanul; az előző isko­laévhez képest ez a szám har­minckét fős létszámgyarapo­dást jelent. A városban összesen hat alapiskola működik - négy magyar és két szlovák tannyelvű. Míg a magyar tan- intézményeket ebben a tan­évben 1861, a szlovák tannyelvűeket pedig 773 diák látogatja, utóbbiak iránt foko­zatosan növekszik az érdek­lődés. A legtöbb elsős, szám szerint 88 a Jilemnicky utcai SZTNYA-ban tanult 2009 szeptember közepén; az előző tanévhez képest számuk 17-tel emelkedett. 71 iskola­kezdőt írattak tavaly a Vám- béry Ármin MTNYA-ba (12 fős növekedés), 67-et a Sza­bó Gyula MTNYA-ba (15 fős gyarapodás), 39-et pedig a város legrégebbi, Kodály Zol­tánról elnevezett magyar tannyelvű alapiskolájába. E tanintézményben az elsősök száma 2006 óta fokozatosan csökken; öt évvel ezelőtt még 73 iskolakezdő ült a padok­ban, 2009 szeptemberében Tanévnyitó a Vámbéry Ármin MTNYA-ban - az elsősök létszáma folyamatosan növekszik (A szerző felvétele) számuk 45 volt. A Smetana ligeti Szlovák Tannyelvű Alapiskolában 2010-ben hat­tal kevesebb elsős kezdte meg tanulmányait, mint egy évvel korábban, míg az egyházi Magyar Tannyelvű Szent Já­nos Alapiskolában számuk négy fővel gyarapodott. Molnár Tímea, a Városi Hi­vatal oktatásügyi szakelőadója elmondta: a hivatal nem ren­delkezik a 2011/12-es tanév­ben iskolakötelessé váló gye­rekek létszámára vonatkozó pontos adatokkal.,,Az ide vágó jogszabály értelmében a be­iratkozás február 15-ig tart - közölte -, a város tanintézméT nyei január utolsó, illetve feb­ruár első hetében várják a le­endő elsősöket és szüleiket.” Az anyanyelvi oktatás fontos­ságára a város magyar tannyelvű alapiskolái honlap­jukon, valamint a beiratkozási program keretében meghirde­tett rendezvényeiken keresztül próbálják felhívni a szülők fi­gyelmét. Míg a 2001-es nép­számlálási adatok szerint Du­naszerdahely lakosságának 79,75 százaléka vallotta ma­gát magyar ajkúnak, 2010 szeptemberében az iskolakez­dők mindössze 62,5 százaléka kezdte meg magyar tannyelvű iskolában a tanulmányait. Vá­rosi viszonylatban az iskolakö­teles gyerekek 70,6 százaléka tanul magyar tannyelvű alap­fokú tanintézményben.

Next

/
Thumbnails
Contents