Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

2011-01-21 / 16. szám, péntek

12 IZVILAG ■ 2011. JANUAR 21. www.ujszo.com Körömpörkölt helyett struccnyak Neuzer András, az Esztergomi Vitézek Suzuki Rögbi SE elnöke „Amikor aktív játékos voltam, nagyon jó étvágyam volt. A fur­csaság az a dologban, hogy ami­kor negyvenévesen abbahagytam a játékot, rohamosan elkezdtem fogyni. A versenysúlyomat nem tudtam megtartani, az ideális­nak is nevezhető 86 kg a keve­sebb mozgás ellenére is 81 kg-ra csökkent. Manapság már pont az ellenkezője igaz. Jelenleg 90 kg-t mutat a mérleg mutatója. Amatőrként játszottam, ebből következik, hogy ellentétben a profikkal, nem étkeztem soha „tudományosan”. Sőt. A mérkő­zések után a játékosoknak gyors és alapos regenerálódásra van szükségük, így egy-egy meccset követően „orvosságnak” számí­tott 1-2 korsó sör. A főzés számomra teljesen idegen világ, ugyanis a steaken és a tar- honyás húson kívül lényegében semmit nem tudok elkészíteni. Sajnos hamar elvesztettem az n Oregfejjel a klasszi­kus kedvencem a főtt disznóhús, és szere­tem a rákot is. édesanyámat, így nem vezethetett be a konyhába. De ettől függetle­nül is: soha nem vonzott a főzés. Mindig volt valaki, aki elém tette az ételt. Amikor anyuka nélkül maradtunk, a nővérem mindig megkérdezte apukámat és engem, hogy mit szeretnénk enni. Tarho- nyás húst. És holnap? Tarhonyás húst. Ötödik nap már meg sem kérdezte. Odáig „fajult” a dolog, hogy néhány hónap múlva bár­mit megettünk volna, csak tarho­nyás húst ne legyen. Öreg fejjel a klasszikus kedven­cem a főtt disznóhús. Ha a csa­pattal külföldre utazom, nagyon szívesen fogyasztok rákot. Kü­lönben nagyon válogatós vagyok. Curryvel fűszerezett ételeket sehol a világon nem tudok megenni, az íze valamiért idegen a számomra. Külföldön megtanultam, hogy nagyon vigyázni kell az ételekkel. Messze Magyarországtól, az ét­terem svédasztalán láttam, hogy körömpörköltet is feltálaltak. Na­gyon örültem, hogy végre valami magyar gyomornak megfelelő ételt eszem, amikor közölték ve­lem: éppen struccnyakat lakmá- rozom. Érdekes, pedig az íze is a mi pörköltünkre emlékeztetett. Kínában kimondottan ügyelek arra, hogy valójában mit is eszem, mert már volt részem kellemetlen meglepetésekben. Sokat beszéltem már gyermek­kori kedvencemről. Ezzel szeret­ném megismertetni az olvasókat.” Albert József Tarhonyás hús Hozzávalók: fél kg kerek szemű tarhonya, fél kg hús (lehet sertés-, csirke- vagy pulykahús), 1-2 fej vöröshagyma, olaj, delikát, pirospaprika. Elkészítés: A szokásos módon pörköltet készítünk. A vöröshagymát apróra vágjuk, kevés olajon megfonnyasztjuk, majd meghintjük pirospaprikával, delikáttal, rárakjuk a húst és felöntjük vízzel, majd puhára pároljuk a húst (ha kell, közben pótoljuk a vizet). A tarhonyát kevés olajon aranybarnára pirítjuk (célszerű kis lángon pirítani, különben hamar megég, és nem egyenletesen pirul). Felöntjük kb. 1,5 liternyi vízzel, megszórjuk kevés delikáttal és feltesszük főni. Mire elfövi a levét, majdnem megpuhul a tarhonya. Közben kavargatni kell, nehogy leégjen. Ezután levesszük a tűzről, fedővel letakarjuk, majd így, a gőzben hagyjuk teljesen puhára párolódni. Amikor a pörkölt is elkészült, tehát megpuhult a hús, és jó sűrű szaftja van, összekeverjük a kész tarhonyával. Tanácsok: A pörköltbe bele lehet főzni egy-egy paprikát és paradicsomot. Ha a tarhonyába belefőzünk apró kockákra vágott krumplit (vagy külön, enyhén sós vízben főzzük meg, és utólag adjuk hozzá), pásztortarhonyát kapunk. így még laktatóbb, tartalmasabb étel. Sőt, pirított kolbászkarikákat is rakhatunk bele. GI MENU TffTE ________________________ ____________________ Piccata alia mílanese (avagy rántott szelet) Profitéról (avagy fánkocska) Hozzávalók: 8 szelet (kisebb) borjúcomb, 3 db tojás, 2 evőkanál olívaolaj, 6 dkg reszelt parmezán, liszt, só, fehér bors, 6 dkg vaj, 15 dkg spenót, fokhagyma. Elkészítés: A hússzeleteket egy konyhai bárd lapjával megnyomkodjuk, majd a következőképpen járunk el: a tojásokat tálba ütjük, hoz­záadjuk az olajat, és habverővel felverjük. A sajtot hozzáadjuk a tojásos masszához, elkeverjük a habverővel, és 10-15 percig állni hagyjuk. A lisztet lapostányérra tesszük. A szeleteket megsózzuk, meg­borsozzuk és megforgatjuk a lisztben. Megmártjuk a tojásos sajtmasszában, a fölösleget az ujjunkkal lehúzzuk róla. Serpenyőben vajat forrósítunk, beletesszük a hússzeleteket, és többször megforgatva aranysár­gára sütjük. A piccatához köretként készít­hetünk párolt spenótot (vajon megfuttatjuk a fokhagymát, rátesszük a szár nélküli spenótot és megpároljuk), fekete tésztát és hideg paradicsommártást. Ez utóbbit úgy készítjük, hogy áttört, friss paradicsomhoz pararadicsompürét, fokhagy­mát, oregánót, kevés sót, borsot keverünk. A piccata hamisítatlan olasz étel. Ha nincs kéznél borjúhús, ezzel a módszerrel készíthetünk akár baromfit vagy halat is. Hozzávalók a tésztához: 200 ml étolaj, 200 ml víz, 200 g liszt, 7 db egész tojás, 2 csipet só. A krémhez: 150 g cukor, 50 g liszt, 5 g vaníliás cukor, 3 db egész tojás, 400 ml tej. Az öntet­hez: 500 ml tej, 3 evőkanál liszt, 2 evőkanál kakaópor, 3 evőkanál cukor, 50 g étcsokoládé. Elkészítés: Először a tésztát készítjük el. A vizet az olajjal és a sóval felfor­raljuk, majd hozzáadjuk a lisz­tet, és addig keverjük fakanállal, míg a tészta elválik az edény falától. Levesszük a tűzről. Egye­sével hozzákeverjük a tojásokat, folyamatos, magas fokozatú habosítás közben. Sütőpapírral bélelt tepsire hab­zsák segítségével kis halmokat nyomunk, majd az előmelegí­tett, 220 fokos sütőben kb. 15 perc alatt aranybarnára sütjük. (Sütés közben ne nyissuk ki az ajtót egyszer sem, mert azonnal összeesnek!) Akkor jók, mikor már kéllően megpirultak! A krém elkészítése következik. Egy tálkában a tojássgárgákat kikeverjük 100 g cukorral és a vaníliás cukorral. Egy lábasban a lisztet a tejjel csomómentesre keverjük és főzni kezdjük, folya­matosan kevergetve. Belekever­jük a cukros-tojássárgás masszát is, és a krémet sűrűre főzzük. Ha a krém kihűlt, a tojásfehérjéket a maradék cukorral kemény hab­bá verjük, és óvatosan a kihűlt krémhez keverjük. Legvégül a csokiöntetet készít­jük el. A lisztet, a kakaóport és a cukrot összekeverjük, kis tejet öntünk hozzá, majd csomómen­tesre keverjük. A többi tejet is hozzáöntjük, és tűzre téve folya­matosan kevergetve besűrítjük az öntetet. Közben a széttördelt csokit is beledobáljuk. A kész tésztákat úgy töltjük meg, hogy hústű segítségével kilyukasztjuk őket, kicsit kitá­gítjuk a lyukat, majd egy ka­nalas gyógyszerhez használatos adagolóval feltöltjük a belsejüket a sárga krémmel. Egy tálba rendezzük a kis profiterolokat, és a már kihűlt csokiöntettel leöntjük. Jól be- hűtve tálaljuk. A mellékletet szerkeszti: Lakatos Krisztina (ízvilág - 02/59233 427). Az ízvilágban használt képek forrása: sxc.hu. Levélcím: ÚJ SZÓ, Lazaretská 12,814 64 Bratislava 1, e-mail: izvilag@ujszo.com

Next

/
Thumbnails
Contents